Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: fenntarthatóság

„Szó sincs arról, hogy Rákosi Mátyás kell” – Pogátsa Zoltán a kapitalizmus alternatívájáról

Közzétette szerző

Mit lehet tenni rendszerszinten a fenntarthatatlanság ellen? Mi a nemnövekedés? Kivitelezhető-e? Egy szinte fenntarthatatlan hosszúságú, három és fél órás adásban vesézi ki ezeket Litkai Gergely három egymást követő vendéggel. Pogátsa Zoltán közgazdász, a Soproni Egyetem docense a kapitalizmusról, Antal Miklós, az ELTE humánökológia tanszékének munkatársa az új közgazdaságtan esélyeiről, Köves Alexandra, a Corvinus Egyetem docense pedig a túlfogyasztásról és arról beszél, hogyan néz ki egy valóban fenntartható vállalat. Podcast.

A Zöld Válasz Litkai Gergely és a Válasz Online együttműködésében valósul meg. Részletek itt. Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Idén augusztus 2-ára esik a globális túlfogyasztás napja, Magyarországon ez azonban már május 30-án bekövetkezett. S hogy mi ez a nap? Ez a jelöli az évnek azt a pontját, amikor az ökológiai lábnyomunk meghaladja a biokapacitásunkat – azaz a bolygó megújulási képességét. Mintha egy teljesen feltöltött telefont naponta 15 százalékkal merítenénk, ám éjszaka csak 10 százaléknyit tudnánk bele tölteni – idézi a National Geographic-ot Litkai Gergely a Zöld Válasz e havi adásának elején, hozzátéve: hazánk biokapacitása 2,6 globális hektár/fő, míg ökológiai lábnyomunk 3,8 globális hektár/fő.

PostPin It!

Növekedni, fejlődni vagy fennmaradni: ez itt a kérdés – de mi a mérés?

Közzétette szerző

A konvencionális mutatókkal mért gazdasági növekedési paradigma meghaladásának gondolata nem új keletű. Tavaly volt ötven éve, hogy a Római Klub 1972-ben közreadta első jelentését A növekedés határai (The Limits to Growth) címmel, amely két évtizednyi világgazdasági konjunktúra-időszakot követően elsőként hívta fel a tágabb nemzetközi közvélemény figyelmét arra a tényre, hogy lehetetlen a végtelenségig fenntartani a termelési és fogyasztási mutatókon alapuló gazdasági növekedést. Idén pedig Ernst Friedrich Schumacher A kicsi szép – Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról (eredeti címén: Small Is Beautiful: A Study of Economics As If People Mattered) című ikonikus könyve lett ötvenéves, amelyben a szerző szemléletesen mutatja be, hogy miért téveszme a gazdasági kibocsátás kényszeres maximalizálására törekedni. Ennek alternatívája az optimális méretekre és mértékekre törekvés lehetne.

A fent említett művek megjelenése óta eltelt fél évszázadan kisebb mozgalommá vált a leggyakrabban használt formális gazdasági mutatót, az egy főre eső bruttó hazai összterméket (angol rövidítéssel: GDP-t) kiegészíteni és/vagy helyettesíteni hivatott alternatív mérőszámok kidolgozása és kiszámítása – vagy jobb híján becslése – a világ országaira, ami társadalomtudomány-elméleti és módszertani viták sokaságát eredményezte, és eredményezi mindmáig.

A hagyományos közgazdasági növekedési paradigmával szembemenő alternatív mérőszámok sajátossága, hogy kisebb-nagyobb mértékben figyelembe vesznek a gazdasági-piaci szempontokon túl társadalmi, környezeti és/vagy politikai szempontokat is, mint például a jövedelmi egyenlőtlenséget, születéstől várható élettartamot, ökológiai lábnyomot, nemek közötti egyenlőtlenséget, szubjektív jóllétet és elégedettséget, emberi és állampolgári jogok érvényesülését stb. A teljesség igénye nélkül néhány ismertebb kompozit mutató, amelyeket különböző szervezetek nemzetközi szakértői készítenek, számolnak ki és publikálnak rendszeres időközönként országadatok alapján:

PostPin It!

Se energia, se pénz nincs rá – a gigavállalatok kiváltsága lett a zöld életmód

Közzétette szerző

A nagyvállalati kör már aktívan foglalkozik a fenntarthatósággal, a közepes méretű és kisebb cégek azonban még nem tehetik meg, hogy a zöld gondolkodás jegyében alakítsák a költségvetésüket.

Megtorpant a cégek aktivitása a fenntarthatóság felé – derült ki a K&H friss felméréséből. A K&H négy kategóriában vizsgálta a cégek zöld törekvéseit. A legalsó a 300 millió forint és 1 milliárd forint közötti bevételű cégekből áll, utánuk következnek az 1,1-2 milliárd forintos bevételű cégek, majd a 2,1-4 milliárd forint közöttiek, végül pedig azok, amelyek legalább 4 milliárdos bevételt könyvelhettek el. Összesen 360 vállalat vett részt a felmérésben. Öt szempont alapján vizsgálták a cégeket: attitűd, aktivitás, stratégia, mérés-auditálás és társadalmi felelősségvállalás (CSR) szerint.

„A nagyvállalatok egy részét az európai uniós szabályok kötelezik a környezeti lábnyomuk csökkentésére”

PostPin It!

Fogyasztóvédelmi szervezetek uniós szintű panaszt indítanak 17 zöldre festő légitársaság ellen 

Közzétette szerző

A BEUC (Európai Unió Fogyasztóvédelmi Szervezete) és 18 ország 22 tagszervezete, köztük a Tudatos Vásárlók Egyesülete is panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz és a fogyasztóvédelmi hatóságok nemzeti hálózatához (CPC), amelyben 17 európai légitársaság félrevezető, az éghajlattal kapcsolatos állításait kifogásolja.

A BEUC által megrendelt jogi elemzés szerint az ilyen állítások sértik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni uniós szabályokat.

Az egész Európára kiterjedő vizsgálatot követelünk a kérdésben, és felszólítjuk az érintett légitársaságokat – és az egész ágazatot -, hogy hagyjanak fel az olyan állításokkal, amelyek azt a benyomást keltik a fogyasztókban, hogy a repülés fenntartható. Ez egyszerűen nem igaz, mivel a repülés nem fenntartható, és a közeljövőben sem lesz az. Amennyiben a légitársaságok ilyen félrevezető állításokra alapozva azt javasolták a fogyasztóknak, hogy fizessenek extra “zöld” díjakat, a fogyasztóvédelmi hatóságoknak fel kell szólítaniuk a légitársaságokat, hogy térítsék meg a fogyasztóknak a költségeket.  

PostPin It!

Nem tudjuk és nem is akarjuk ellátni az országot csirkével

Közzétette szerző

Juhász Anna és Goldmann Dávid nagyvárosban nőttek fel, és először csak önellátásban gondolkodtak, amikor tanyára költöztek. Aztán beleszerettek a regeneratív mezőgazdaság ötletébe, és azóta nemcsak azt nézik, hogyan tudnak minél kisebb károkat okozni a természetben, hanem azt is, hogyan indíthatnak el pozitív folyamatokat. A Remény Farm sztorija a júniusi Forbesban, itt pedig egy kis ajánló.

Amikor megismerkedett Annával, Dávid már két éve maga mögött hagyta korábbi informatikai állását, és elszigetelten élt egy kisebb tanyán, Somogyban. Azelőtt a világ több nagyvárosából is home office-ban dolgozott és vállalkozott, de beleunt, sőt a városi létből és az emberekből is elege lett.

„Fogalmam sincs, miért, de egyszer, amikor hazajöttem meglátogatni a szüleimet, bekattant valami, és elkezdtem azon gondolkodni, mi lenne, ha itthon maradnék, de nem egy városban, hanem egy tanyán.”

PostPin It!

Litkai Gergely, Nagy József és Katz Dávid elindult a „vadonba”

Közzétette szerző

Az első részben Litkai Gergely alulöltözött videója beszippantotta Katz Dávidot, ami után nemcsak kedvet kapott az outdoorhoz, de már jobban odafigyel a túlfogyasztás okozta környezeti károkra, így a második videóban beült Barbihoz a Mountex üzletbe ruhákat javítani. Az utolsó részben pedig nekivágott túrázni.

A túlfogyasztás nem kúlfogyasztás!

PostPin It!

Óriási tévedés, hogy nem tudsz semmit se tenni, mikor ott van Kína. Iratkozz le az Aliexpress-hírlevélről! – Litkai ezúttal nem viccel

Közzétette szerző

Litkai Gergely a környezetvédelemben nem ismer tréfát, vagyis mégis, sőt. A humorista (erdőművelő és fenntarthatósági menedzser) zöld témában standupol, videófilmeket és podcastokat készít, és a Dumaszínháznál is egyre komolyabb fenntarthatósági céljai vannak. Pedig volt idő, amikor úgy használta a légi közlekedést, mint más a 9-es buszt. Portré a júniusi Forbesban, ajánló itt.

„Itt egy kurva nagy betonkocka, az vót ott a természet.” Litkai Gergely és a Green¬peace 2021-es első közös videójában a humorista Sopron főterén karikírozza a Fertő Part nevű állami luxusberuházást. A videó nagyot futott a médiában, és a brutális természetkárosítással járó gigaprojekt híre olyanokhoz is eljutott, akik nem feltétlenül követik a hazai természetvédelmi történéseket.

A kiemelt állami beruházás keretében több mint harmincnégyezer négyzetméternyi védett területet építenének be Mészáros Lőrinchez köthető cégek. A partra három éve nem lehet kimenni. „Sokkal nagyobbat szólt, mintha mi, természetvédők száraz tényekkel elmondjuk, mekkora érték pusztul el – mondja Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitáskampány-felelőse. – Gergő más csomagolásban mondta el az üzenetet, gyakorlatilag kiröhögtetve a beruházó teljesen valótlan állításait. És a poénok miatt még azok is megnézték, akiknek egyébként már elegük van az örökös riogatásból és klímaszorongásból.”

PostPin It!

Ezt tegye, ha nem akar kétévente új telefont venni

Közzétette szerző

Minden évben több tucat új okostelefon kerül az áruházak polcaira, amelyekről a gyártók azt állítják, hogy jobbak, gyorsabbak és fejlettebbek, mint elődjeik. Nem érdemes azonban ilyenkor egyből új okostelefonért rohanni, néhány egyszerű trükkel sokat tehetünk azért, hogy mobilunk sokáig kitartson – írja a Slashgear.

Ennek egyik legfontosabb része, hogy telepítsük az Android-frissítéseket. Ezek ugyanis olyan biztonsági- és hibajavításokat tartalmaznak, amelyek biztosítják a készülék zökkenőmentes működését. Amennyiben a telefonján nem a legújabb frissítés fut, előfordulhat, hogy olyan problémákat tapasztal, amelyeket az újabb frissítések orvosolnak.

Gyakori probléma emellett, hogy kevés hely áll a rendszer rendelkezésére, így lassulhat a sebesség, és csökkenhet a felhasználói élmény.

PostPin It!

Pár év múlva polcokon lesz az újratölthető szempillaspirál. Ezek a magyar lányok a megálmodói

Közzétette szerző

A Beauty Blocks csapata azon dolgozik, hogy a sminktermékek, azon belül is a szempillaspirálok újratölthetőek lehessenek. Jelenleg ugyanis felfoghatatlan mennyiségű nem lebomló szemét keletkezik általuk. A Startup Plastic Surgery inkubációs program segíti őket abban, hogy a jó elképzelés meg is valósuljon és az újratölthető szempillaspirálok ott lehessenek a drogériák polcain.

A legtöbb nő táskájában ott lapul egy szempillaspirál, még azokéban is, akik más sminkterméket nem is nagyon használnak. Abba valószínűleg bele sem gondolunk, hogy ezek a kis tubusok milyen nagy gondot okoznak a környezetre nézve. A sminktermékek iránti kereslet továbbra is nő Európában, mindeközben a szépségiparból évente 120 milliárd egységnyi nem lebomló csomagolás keletkezik.

„Az ötletünk ennek a hulladékmennyiségnek a csökkentésére szeretne megoldást nyújtani azáltal, hogy újratölthető szempillaspirált terveztünk” – mondja Zsurbej Jázmin formatervező, a három fős Beauty Blocks csapat tagja. Mindhárman a MOME formatervező képzésére jártak, volt egy közös órájuk, ahol bioműanyagokkal foglalkoztak, ez volt a közös érdeklődési pont.

PostPin It!