Best WordPress Hosting
 

Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen

A régiós átlagot hozó vagy azt meg is haladó növekedést várhatunk több új gazdasági előrejelzés alapján itthon az idén, és a reálbér-növekedés miatt újra lesz pénz fogyasztani, de az állam gazdálkodásával nem lesz minden rendben.

Mi történt? Pár napon belül három új makrogazdasági elemzés is megjelent a magyar gazdaságra vonatkozóan. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Bizottság és az Egyensúly Intézet is közzétette a friss előrejelzését.

Számokban: idén az EBRD 2,2, jövőre 3,5; az Európai Bizottság 2,4, majd 3,5; az Egyensúly Intézet 2,4, 2025-ben pedig 3,1 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon.

Lesújtó üzenet Varga Mihályéknak az Európai Bizottságtól

A kormányhoz képest pesszimistábban látja a magyar gazdaság és a költségvetés helyzetét az Európai Bizottság – idézi a portál a szervezet tavaszi előrejelzését.

Ami a gazdasági növekedést illeti, a bizottság idénre 2,4 százalékos GDP-bővülést vár idénre. Ez egy kicsivel alacsonyabb, mint a kormány 2,5 százalékos előrejelzése – amit legújabban az uniónak beadott konvergenciaprogramban fektetett le. 2025-re a bizottság 3,5 százalékos növekedést vár – ez már jóval mérsékeltebb, mint a kormány által várt 4,1 százalék.

Ami a költségvetést illeti, az Európai Bizottság az idei évre a GDP arányában 5,4 százalékos hiányt vár. A kormány jelenleg 4,5 százalékos hiánycélt tűzött ki – bár a költségvetési törvényt nem módosították, abban továbbra is 2,9 százalékos hiánycél szerepel.

Nemcsak a Temu tarolása a probléma, hanem hogy kicsi a magyar piac

Egy lakosra vetítve 280 euró volt a magyar elektronikus kereskedelmi piac mérete 2022-ben, ez számolható ki a GKID és a Mastercard múlt héten publikált (és 2023 nyarán egységes módszertannal gyűjtött), regionális Digitális Kereskedelmi Körképéből. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy ez mennyire szerény eredmény a régiós mezőnyben.

Nem sokkal jobb a helyzet, ha a piac méretét az egyes országok GDP értékéhez arányosítjuk. A magyar 1,6 százalék nagyon messze van az élbolytól.

A felmérés készítői hangsúlyozzák, hogy az online kiskereskedelmi forgalom méretére jelentős hatással van az egyes országok lakosságszáma, az online vásárlók száma és aránya, de a piac kínálati oldalának érettsége, szerkezete, valamint a gazdaság fejlettsége is.

Április végére összehozta a kormány az eredetileg tervezett hiányt

Nem hiába emelte meg múlt hónapban a hiánycélokat a kormány, brutálisan kiköltekeztek az év első negyedévében.

Mi történik? Április végéig az államháztartás központi alrendszere 2 597,5 milliárd forintos hiánnyal zárt, közölte csütörtökön költségvetési gyorsjelentésében a Pénzügyminisztérium. Ezen belül a központi költségvetés 2 590,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 96,4 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 103,3 milliárd forintos hiányt ért el.

Mit jelent ez? Azt, hogy április végére átlépte az államháztartási deficit a teljes idei évre eredetileg előirányzott 2514,8 milliárdos hiánycélt, ami persze önmagában nem meglepő, hiszen már márciusban 92 százalék fölött járt a kormány. Emiatt persze már április elején hivatalosan átírta a kormány az előirányzatot, így az új cél nagyjából 4000 milliárdos mínusz.

Fontos változás a KSH-nál, felpörgetik az adatközlést

Általános törekvés a hivatalnál, hogy minden évben egy kicsit gyorsabbak legyünk az összes statisztikánk piacra kerülési – vagyis nyilvánosságra hozatali – idejét nézve. A gazdaságstatisztika piramisának a tetején a GDP-adatok állnak. Ha a GDP terén gyorsabbak tudunk lenni, akkor ennek nyomán a többi adatsor – például infláció, munkanélküliség – elkészítésében is gyorsítani tudjuk a munkát – árulta el lapunk kérdésére Kincses Áron, a KSH elnöke sajtótájékoztatón.

Bejelentése szerint az eddigi naptár szerinti negyedévet követő 45. nap (T+45) helyett mostantól a KSH előzetes GDP-adatai mindössze 30 nappal később (T+30) fognak megjelenni. Ez a gyakorlatban úgy fog festeni, hogy a tárgyidőszak végét követő 30. napon előzetes adatokat közlünk, majd a rákövetkező 60. napon – amiképp eddig is – tesszük közzé a végleges adatokat. A most megvalósuló fejlesztés több évnyi háttérmunka eredménye. „Ezt a rendszert régóta teszteljük, a működése immár megbízható” – fűzte hozzá.

A hivatalos statisztika legnagyobb kihívása, hogy miként lehet gyorsabban reagálni az egyre inkább változó felhasználói igényekre, miközben a gazdasági, pénzügyi és technológiai folyamatok gyorsulnak. A 15 nappal hamarabb érkező GDP gyorstájékoztató, s ezzel együtt a GDP volumenindex ismertetése azt hívatott segíteni, hogy minél gyorsabban, pontosabb képet adjunk a gazdaság állapotáról – indokolta a lépést Cseh Tímea, a KSH Nemzeti számlák főosztályának vezetője.

Tippelj, mennyivel keresnek többet a románok, mint a magyarok

A román gazdaság gyorsabban nő, mint a magyar: a románok többet keresnek és többet is fogyasztanak.

Mi történik? Az elmúlt időszakban a román gazdaság gyorsabban növekedett, és a románok többet fogyasztottak, mint a magyarok. Az Eurostat adatai szerint az utóbbi években folyamatosan csökkent a két ország közötti bérszakadék, annyira, hogy Romániában tavaly már magasabbak voltak a fizetések, mint Magyarországon, írja a Portfolio. A lap szerint a románok az árszinttel korrigált bérekben is előztek tavaly. Vagyis a románok – immár minden mutatószám alapján – többet tudnak vásárolni, mint a magyarok.

Hogy lehet ez? A bérek és fogyasztás összefüggésének vizsgálatakor kiderült, hogy Magyarország mélyen a trendvonal alatt helyezkedik el, míg Románia kissé felette van. Magyarország gazdaságpolitikája inkább a beruházásokra helyezi a hangsúlyt, míg más országok inkább a hozzáadott érték teremtésére összpontosítanak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése szerint „az egyensúlyi és versenyképességi hiányosságok következtében a magyar gazdaság érzékenyebb volt a külső hatásokra, mint a régió más országai”, így nem meglepetés, hogy az elmúlt években a régiós országokhoz képest összességében a relatív fejlettségünk és a relatív termelékenységünk is kedvezőtlenebbé vált. 

Lelkesen üdvözölte a friss GDP-adatokat Nagy Márton

A kormánynak az a célja hogy 2024-ben újraindítsa, jövőre pedig magasabb fokozatba kapcsolva tovább emelje a gazdasági növekedést, és ez a szándék tükröződik vissza a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiban is – így értékelte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a legfrissebb statisztikai adatokat. A KSH kedden közzétett jelentése szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2024 I. negyedévében a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki értéket. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal bővült.

Nagy Márton értékelése szerint kijelenthető, hogy 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, éves alapon a magyar gazdasági bővülés kedvezőbb, mint a belga, a francia, az ír, a lett és a svéd növekedés. A tárcavezető szerint a friss adatok rávilágítanak, hogy a dinamikus gazdasági növekedés és az újraindítás öt feltételéből négy már teljesült, azaz valóban elkezdődött a növekedés fokozatos újraindítása. Ez a négy szerinte:

A fogyasztásban megkezdődött a helyreállás és az óvatossági motívum is oldódik: ezt tükrözi, hogy a kiskereskedelmi forgalom 13 hónap után ismét növekedést ért el az idei első két hónapban, továbbá a turizmus teljesítménye is kiugró, amelyre a vendégéjszakák kétszámjegyű növekedése, valamint a vendéglátóhelyek forgalmának dinamikus élénkülése is utal.

A klímaváltozás a világ GDP-jének visszaesését okozza

Igencsak lelassul a világgazdaság többé-kevésbé tartós és gyors növekedése, a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) előrejelzése szerint a globális klímaváltozás miatt 2050-re az egyébként lehetségesnél húsz százalékkal lesz kevesebb a világ GDP-je.

Az intézet azzal számol, hogy az évszázad derekán a felmelegedés és a klímaváltozás okozta többi káros következmény miatt évente 38 ezer milliárd dolláros kár keletkezik, s ez az összeg hatszor nagyobb annál, mint amennyi befektetés ahhoz kellene, hogy az ipari forradalom kezdetekor mérthez képest 2 Celsius-foknál kevesebbel emelkedjen bolygónk átlaghőmérséklete.

A PIK úgy számolta ki a húsz százalékos GDP-hatást, hogy feltételezte, a fejlett ipari országok teljesítik vállalt kibocsátás csökkentési kötelezettségvállalásaikat. Ha elmarad az ígéretek teljesítése, még nagyobb lesz a veszteség – állítja az intézet. A PIK szerint aránytalan lesz a károk eloszlása, és elsősorban azokban a dél-amerikai és afrikai országokban lesz magas – akár harminc százalékosnál is nagyobb a kár – amelyek a fejlett ipari országoknál jóval kisebb mértékben járultak hozzá az üvegházhatást fokozó gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátásához.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

(Virovácz Péter vezető elemző, Szőnyi Dávid elemző gyakornok az ING Banknál. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A 2023-as recesszió után az idei év a növekedés éve lehet, melyhez a fogyasztás bővülésétől várjuk az érdemi hozzájárulást. A reálbérek alakulásában már tavaly szeptemberben elérkezett a fordulat, és azóta mindenki azt találgatja, hogy vajon mikor tükröződik vissza a markáns pozitív reálbér-növekedés a kiskereskedelmi adatokban.

Bár hónapokkal ezelőtt megjegyeztük, hogy a fogyasztás helyreállása lassú és graduális folyamat lesz, mégis a kiskereskedelem gyenge évkezdése némi meglepetést okozott. Emögött most három fő okot emelnénk ki, amelyek hozzájárulhattak a kiábrándító teljesítményhez.

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Kedden az Eurostat közzétette a 2023-as, vásárlóerő-paritáson mért GDP-adatokat, és ezekből a magyar sajtó nagy része leginkább azt emelte ki, hogy Románia most már stabilan előttünk jár. Ez a nagy érdeklődést kiváltó előzés egyébként már 2022-ben megtörtént, de akkor még csak kismértékű, elhanyagolható volt a különbség. A 2023-as adatok viszont már azt mutatják, hogy Románia a szemünk láttára fokozatosan ellép mellettünk.

De mit látunk pontosan? Mivel egy olyan, elég összetett makrogazdasági adatsorról van szó, amelyet laikusként nem könnyű értelmezni, megkértem Virovácz Pétert, az ING Bank elemzőjét, hogy segítsen az interpretációban. Akkor most jobban élnek az emberek Romániában, mint Magyarországon? Közelebb vannak a nyugati életszínvonalhoz, vagy a gazdaságuk jobban teljesít?

Az értelmezéshez muszáj egyet hátralépni, és meghatározni, hogy milyen adatot látunk, mert lényeges megérteni, hogy mit hasonlítunk össze mivel. A GDP-ről vélhetően mindenkinek beugrik már, hogy az országhatárokon belüli gazdasági termelés összesített értéke, és esetünkben ezt leosztják az adott ország lakosságának számával, majd euróra számolják át ott, ahol más valutát használnak. Az egymással való összehasonlítást azonban mégsem euróban végzik el, mert lehet, hogy egy euróért egy adott országban többet vagy éppen kevesebbet lehet vásárolni, mint máshol.

Románia lehagyott, Horvátország utolért minket – az Eurostat szerint

Megjelent az Eurostat vásárlőerő-paritáson alapuló GDP-mutatók gyorsbecslése. Ez alapján Románia GDP-ben már jobban teljesít mint Magyarország és Horvátország is felzárkózott hazánkhoz. A teljes mezőnyt nézve az EU-átlag 76 százalékán állunk, és a régióban csak Szlovákia, Lettország és Bulgária van mögöttünk.

Mi történt? Megjelent az Eurostat gyorsbecslése a vásárlőerő-paritáson mért 2023-ra vonatkozó GDP-adatokról.

Forrás. Eurostat

Beismerte Varga Mihály, nem lesz akkora növekedés, mint ígérték

A pénzügyminiszter bejelentette: csökkentették a gazdasági növekedésre tett várakozást, a korábbi 3 százalék feletti bővülést egy szerényebb, 2–3 százalék közötti prognózis váltotta fel.

Mi történt? A pénzügyminiszter csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában elismerte: csökkentették a gazdasági növekedésre tett várakozást, a korábbi 3 százalék feletti bővülést egy szerényebb, 2–3 százalék közötti prognózis váltotta fel. Varga Mihály hangsúlyozta: négy nehéz év után a kormány csökkenő hiánnyal, alacsonyabb államadósággal és erősödő gazdasági növekedéssel számol. Kiemelte: stabilitás és egyensúly szükséges ahhoz, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a koronavírus-járvány előtti tartós növekedéshez.

Miért fontos ez? Ma már az Orbán-kormány sem tagadja, hogy a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború, az energiaválság és az elszálló infláció visszavetették a gazdaság teljesítményét. A pénzügyminiszter ugyanakkor azt állítja, hogy Magyarország saját erőből tudta stabilizálni a helyzetet. Legalábbis szerinte a kormányzati intézkedések eredményeképpen a magyar gazdaság az európai uniós átlagnál gyorsabban tudott visszaállni a korábbi pályára, már 2021-ben elérte a 2019-es kibocsátási szintet

Beleroppanhat-e az izraeli gazdaság a gázai háborúba?

Izrael gazdasága hosszú utat tett meg az állam 1948-as megalapítása óta. A tömeges bevándorlás által dinamizált zsidó állam a kezdeti évtizedek drámai fejlődését követően a hetvenes években az olajársokkok gerjesztette infláció és a szocialista államokat jellemző tehetetlenség áldozatául esett. A ma is ismert virágzó, liberális piacgazdaság létrehozása aligha sikerülhetett volna Simón Peresz nyolcvanas években megkezdett reformjai, a kilencvenes évek magasan képzett bevándorlóinak letelepedése vagy épp a Benjamin Netanjahuhoz köthető 2003-as stabilizáció nélkül. Izrael gazdaságának története egy szocialista állam hol felgyorsuló, hol lelassuló, de drámai átalakulásának története, mely számos tanulsággal szolgál a világ valamennyi gazdasága számára. Elemzésünkben áttekintjük Izrael gazdaságának történetét az állam megalapításától egészen napjainkig, külön hangsúlyt fektetve a gazdasági stabilizációkra. És választ adunk a kérdésre, hogy a gázai háború milyen hatással van a zsidó állam gazdaságára, illetve milyenek Izrael hosszabb távú kilátásai.

Az ígéret földjének korai évtizedei

Dan Senor és Saul Singer 2009-ben megjelent gazdaságtörténeti műve a Startup Nemzet – Izrael gazdasági csodájának története címet viselte. Bár könyvükben a szerzőpáros a világ egyik legfejlettebb high-tech szektorával és startup kultúrájával rendelkező Izrael utóbbi évtizedekben tapasztalt drámai fejlődéséről írt részletesebben, a startup hasonlat Izrael megalapítására és az első alijázó zsidók kezdeti erőfeszítéseire is egészen jól alkalmazható. A zsidó állam létrehozása a történelmi Szentföld területén igen sok kihívást támasztott a többségében Európából bevándorló, pionír cionisták számára. Az egyszerre sivatagos és maláriától hemzsegő, mocsaras földterület megművelésének sikere nagyban támaszkodott a telepesek gondos vízgazdálkodására és az első létrehozott kibucok fegyelmezett munkatempójára.

A katódgyár tényleg azzal nyugtatgat, hogy alig lesz hozzáadott érték a magyarországi tevékenységében

Csak két anyag összekeveréséből és a keverék kiégetéséből fog állni az Ácson épülő, 2025-ben induló gigantikus méretű katódgyár fő ipari folyamata, a 444 szerdai tudósítása szerint többek között ezzel igyekezett csillapítani az építkezés körüli kedélyeket a kínai hátterű cég helyi közkapcsolati igazgatója egy háttérbeszélgetésen.

Miért fontos ez? Az akkumulátoripar terjedésével szemben (amelynek része a katódgyártás) a környezetvédelmi aggályok mellett a fő gazdasági ellenvetés az, hogy láthatóan csak az alacsony hozzáadott értékű részét telepítik Magyarországra. Ebből foglalkoztatottság ugyan lesz, de európai felzárkózás aligha.

Felülnézet: a közepes fejlettség csapdájából az ország csak a magas hozzáadott értékű munkahelyek érdemi növelésével tudna kilábalni, amihez háttérként először egy egyre növekvő színvonalú, széles rétegek számára is elérhető oktatásra, majd az abból kikerülő egyre több, magasan kvalifikált szakemberre, illetve őket itthon foglalkoztatni képes munkaadóra lenne szükség.

Még nagyobb gyorsítás kellene a kormány növekedési céljának eléréséhez

A tavalyi utolsó három hónapban negyedéves alapon máris megtorpant az előtte éppen csak újra beinduló magyar gazdaság: a harmadik negyedév 0,8 százalékos növekedése után újra stagnálást mutatnak a KSH részletesebb adatai.

Háttér: a stagnálás oka az alacsony ipari export és a lakossági fogyasztás beragadása mellett az építőipar, illetve a vendéglátás szektorok gyenge teljesítménye.

A növekedés ilyen gyors visszaesésére nem számítottak korábban az elemzők, inkább a megindult élénkülés folytatását prognosztizálták.

Stagnál a magyar gazdaság

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2023 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye szintén nem változott, jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2023-ban a GDP a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,7 százalékkal maradt el az előző évitől.

A második becslés nyers volumenindexe nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott index 0,1 százalékponttal magasabb lett az első becsléshez képest – jegyezte meg a KSH. A termelési oldalon az ipar, ezen belül a feldolgozóipar teljesítménye egyaránt 6,4 százalékkal esett vissza 2022 negyedik negyedévéhez képest.

Ausztriának csak a hátát látjuk, Bulgária viszont a nyakunkban liheg

A Fidesz egykori  és jelenlegi miniszterei hosszú évek óta ígérik, hogy utolérjük Ausztriát fejlettségben. A különbség például Matolcsy György jegybankelnök és Lázár János építési és közlekedési tárcavezető között mindössze az, hogy 2030-ra vagy későbbre jósolják ezt. Ám valójában sok tekintetben ma már nem az Európa leggazdagabbjai közé tartozó Ausztriával rivalizálunk, hanem az EU legszegényebb tagállamával, Bulgáriával vívunk küzdelmet az utolsó hely elkerüléséért.

Ráadásul úgy, hogy Bulgária évek óta szinte folyamatosan kormányválságban vergődik, a mostani kabinet sorsa is bizonytalan. Szófiából elsősorban korrupcióról és szervezett bűnözésről érkeznek a hírek, az ország befolyásos személyiségeit amerikai, illetve amerikai és brit közös szankciók is sújtották már a rendszerszintű korrupció miatt. Ám még ez a megtépázott állam is folyamatosan csökkenti a hátrányát Magyarországgal szemben.

Bulgária azóta működik jobban, amióta nincs stabil kormánya

Ez az öt csapda, amivel ma szembe kell nézzen Orbán Viktor

Rég nem látott kutyaszorítóból értékeli az évet Orbán Viktor. Nemcsak a magyar gazdasági megtorpanás, az uniós csatározások – és az így továbbra is akadozó uniós pénzek –, hanem egy, a Fidesz alapidentitásával összefüggő, a NER 14 éves működésében példátlan botrány, illetve a Novák Katalin, Varga Judit lemondását hozó társadalmi nyomással is kénytelen szembenézni. Mindezt fokozhatja Magyar Péter exNER-es exférj színre lépése, amely ha bukást nem is, a megszokottnál savanyúbb szájízt ígér a miniszterelnök általában sikerkommunikációs parádénak tűnő évértékelőjének.

Egyáltalán nem engedik be a független sajtót Orbán Viktor szombati évértékelőjére, a szervező Polgári Magyarországért Alapítvány – melyet hosszú éveken át a most nagyon is kellemetlen helyzetben, félig lemondó Balog Zoltán vezetett – azt állítja, a média csak korlátozott létszámban tud részt venni az eseményen a Várkert Bazárban.

Eddig minden évben az volt a szokás, hogy míg a propaganda munkatársai vendégként, a fideszes és a kormányzati holdudvar tagjaival elvegyülve hallgatták meg Orbán Viktor, addig a független sajtómunkatársak szigorú korlátok – konkrétan kordonok – között, de mégis a helyszínről tudósíthatták a miniszterelnök beszédét. Most ez sincs, ami jól jelzi: rendkívüli készültségi fokra kapcsolt Orbán Viktor és csapata.

A Fidesz-kormányok harmadik recessziója lett a tavalyi

A magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban összességében 0,8 százalékkal csökkent, a most közzétett negyedik negyedéves adat ugyanis jóval rosszabb lett a vártnál, és lehúzta az egész éves teljesítményt.

Számokban: a GDP negyedik negyedéves növekedése éves összehasonlításban csak 0,4 százalék volt, a harmadik negyedévhez képest pedig stagnált. Utóbbit az elemzők 0,4 százalék körülre várták, ehhez képest a 0 százalék csalódás. Az éves adat így lett a naptárhatás kiszűrésével -0,8 százalék, anélkül -0,9 százalék.

Negatív éves eredmény 1996 óta (amikortól a KSH a mostani rendszerben közöl adatot) a mostanin kívül csak háromszor fordult elő: a 2008 végén indult pénzügyi világválság hatására 2009-ben, 2012-ben és a koronavírus-járvány alatt, 2020-ban. Ezekből az utóbbi kettő esett a Fidesz kormányzására.

Itt a KSH-jelentés: durván visszaesett a magyar GDP 2023-ban

Összességében 0,8 százalékkal volt gyengébb a magyar gazdaság 2023-ban, mint egy évvel korábban – közölte a KSH.

Mi történt? A Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé az első becslését az éves GDP-változásról, és ez alapján tavaly összességében 0,8 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye.