Best WordPress Hosting
 

A leggazdagabb magyar és Diller Kevin is beszállt a gombás srácok cégébe

Intenzív egy éven van túl az otthoni gombatermesztő gépeket gyártó magyar Shrooly. Több ezer előrendelés teljesítését kezdik meg hamarosan, miután Kínában beindult a sorozatgyártás. Nem volt egyszerű eljutni ide, de a cégbe immár a világ leggazdagabb magyar származású milliárdosa, Péterffy Tamás kockázatitőke-alapja, illetve a mobilfoxos Diller Kevin, és az egyik legsikeresebb cseh üzletember is beszállt.

A Shrooly sztoriját tavaly írtuk meg a Forbes.hu-n. Azóta nagyot fordult velük a világ, ami a Vörösmarty téri bázison is meglátszik. A két alapító, Schaffhauser Sámuel és Palánki Dávid irodájáról időközben fallal leválasztottak egy helyiséget, ahol a különböző gombafajtákat és a tápanyag-összetételeket tesztelik a mérnökeik.

A szoba közepén most ott tornyosulnak a kínai gyárból épp az interjú napján érkezett Shrooly termesztőszettek, egyelőre dobozokban. Nagyon várták a szállítmányt, mert ez a 200 termesztőegység már azon a gyártósoron készült, ahol a sorozatgyártás is elindul.

Abban biztos vagyok, hogy többet tanul az ember egy bebukott vállalkozáson, mintha nem csinálta volna

Digitális kkv-ból legyen sok vagy lőjünk arra, hogy kevesebb, de magasabbra jutó top startupjaink legyenek? A Munch társalapítója saját sztorijukon keresztül mutatja meg, hogy nem fekete-fehér ez a világ sem, és hogy saját dilemmáikból, hibáikból mit tanultak ők, és mit tanulhat az ökoszisztéma.

(A szerző a Munch társalapítója.)

A Munch egy érdekes hazai sztori. Nem globálisan skálázható szoftver, hanem egy hiperlokális piactér. Kevés ilyen tud kitörni a régióból.

A kuka, ami komposztál az irodában, okos és magyar

Nemzetközi piacra lépésre, új eszköz- és logisztikai megoldások fejlesztésére költené a tervezett 10 millió eurós tőkeinjekciót Pancsa Emese, a beltérre szánt szerveshulladék-rendszerrel foglalkozó Compocity alapítója.

A következő befektetési kör előkészítéséhez a sikeres sorozatvállalkozó és befektető Duda Ernő cége, a KDT Holding Kft. biztosított egy első körös, 800 ezer eurós konvertálható tagi kölcsönt. Az okoskuka az elmúlt években számos fejlesztésen esett át, a cég pedig több befektetési körön is túl van. Nincs megállás egyik fronton sem.

Egyszerűen használható és játékosan edukatív – írtuk korábban a Forbes.hu-n Pancsa Emese szerveshulladék-rendszeréről.

Minden a magyar startupok ellen szól vagy van mibe kapaszkodni?

Sokkal kevésbé rossz a helyzet, mint amennyire elsőre látszik. Kevesebb startup, kevesebb pénz, lassabb növekedés, leépítések, letörni látszó optimizmus, ellenben több ígéretes feltörekvő csillag, minőségi javulás és tisztulás jellemezte az ökoszisztémát – derül ki a Startup Hungary legfrissebb iparági jelentéséből. 

Biás Csongor, a Startup Hungary vezetőjének vendégírása – kiegészítve a friss iparági riportjuk számaival. (A szerző korábbi írásai itt olvashatók.)

Elértük a New York-i tőzsdét? Nem. Elégedett vagyok? Maximálisan.

„Ha már légvárakat építünk, ne spóroljunk a téglákkal”. Álmodjunk nagyot, kezdjük ott. Van-e helyes iránya annak, hogyan kell startupot és mellette ökoszisztémát építeni? Györkő Zoltán vendégcikke.

(A szerző angyalbefektető, aki sikeresen exitált 18 évig épített technológiai cégéből. A Startup Hungary boardjának tagja. Korábbi vendégírásai itt olvashatók.)

Több dimenzióban is megszólítva éreztem magam miután elolvastam Balogh Petya és Langmár Péter válaszcikkét a most kibontakozó „startupvitában”.

Amikor a rák ellenszerén dolgozó magyar srácok felhívták az építészeket

A Turbine az egyik legígéretesebb – egyben legértékesebb – magyar startup. Céljuk röviden: mesterséges intelligenciával (AI) segíteni a gyógyszerkutatást. Irodájuk nemrégiben költözött új helyszínre, és ahogy a cég sztorija, úgy ez a belső tér sem hétköznapi.

„Viszonylag ritka ez a szituáció, hogy ennyire, a helyszínkeresésbe is bevonják az építészeket. Szerintem ez egy nagyon jó folyamat, ha lehetne, akkor mindet innen indítanám” – mondja Csóka Attila Róbert építész, a Paradigma Ariadné egyik alapítója, akinek csapata három lehetséges helyszín közül segített kiválasztani azt, ahol végül leültünk beszélgetni, és ahol a Turbine irodája és laborja is helyet kapott.

A helyszín Budapest, a Corvin-sétány kezdőpontjánál formálódó „hub”, ahol több orvosi, technológiai, informatikai cég is otthonra talált az elmúlt években.

Újabb országban terjeszkedik a magyar ételmentő startup

Magyarország, Csehország és Szlovákia után márciustól már Romániában is elérhető a magyar startup ételmentő szolgáltatása. 

Mi történik? A Munch magyar ételmentő startup márciustól már Romániában is harcba száll az ételpazarlás ellen, így tovább erősítve a régiós jelenlétét, közölte a cég. A szolgáltatás jelenleg a román fővárosban, Bukarestben érhető el, de az idei tervek között szerepel több román nagyváros meghódítása is.  

Mi ennek a jelentősége? 2020 nyarán négy fiatal egyetemista egy kis budapesti garzonlakásban létrehozott egy applikációt, amely az ételpazarlás ellen küzd. A céljuk az volt, hogy megreformálják a magyar vendéglátást és egy új zöld szempontot hozzanak be mind a vendéglátósok, mind pedig a vevők mindennapjaiba. Azóta a startup nagy utat járt be – a 2 millió app-letöltő segítségével, több, mint 2.500.000 csomagot mentett meg nemzetközi szinten. 2022-ben a cégbe beolvadt a cseh alapítású Nesnezeno, így már több, mint 3500 partnerrel tudnak tenni az ételpazarlás ellen Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában. Idén márciustól pedig már a szomszédos országban, Romániában is elérhető a magyar startup ételmentő szolgáltatása. 

Kitalálják, ha vásárolni akarsz. A magyar csapat 200 milliót kapott az ötletére

A magyar CaptiWate alapítói csapatának volt bukott és nagyon is sikeres sztorija is korábban. Most összeálltak, hogy sok cég nagy problémáját oldják meg: vásárlót csinálnak a látogatókból. Hogyan?

Harcedzett veteránok

Friss festék illat és mindent átható újszerűség fogad a két alapító, Berecz Krisztián és Illés Apród mellett a CaptiWate Jászai Mari térhez közeli, Dunára néző sarokirodájában. „Egy hete költöztünk be, még minden vadi új” – mondja Krisztián, a cég CEO-ja miközben az emeleti tárgyalóba ballagunk. „Ez a lámpa tegnap még működött” – ezt már Apród teszi hozzá, aki a technológiáért felelős társalapító. Kicsit ilyen a dinamikájuk is, Krisztián nagy beleéléssel mesél a cégről, míg Apród ritkán szól közbe, de akkor jól egészíti ki alapítótársa mondandóját.

Fizetés használat után: magyar csapat készül nagy dobásra, több mint 1 milliárdot kaptak rá

Az amerikai Y Combinator-t is megjárt magyar startup, az OpenMeter a használat alapú árazás piacán dobna nagyot, amihez sikerült nemzetközi befektetőktől 3 millió dollárt szerezniük.

Mi történt? A magyar startup 3 millió dolláros (valamivel több mint 1 milliárd forint) befektetési kört zárt le – írja a TechCrunch. A befektetők között van a neves New York-i inkubátor, a Y Combinator (YC), valamint két amerikai kockázatitőke-befektető, a Haystack és a Sunflower Capital is. (A cég Y Combinatorbe kerüléséről korábban mi is írtunk.) A cég még Tailfin néven vett részt a YC programjában, ezzel ők a harmadik magyar csapat, ahol magyar alapítóval sikerült bekerülni a programba.

Mit csinál az OpenMeter? Egyre népszerűbb az a megoldás, hogy – például a Saas-modellben működő – cégek használat után számláznak az ügyfeleiknek. Ez amilyen egyszerű, olyan bonyult a háttérben. Az OpenMeter erre kínál egy megoldást. Fejlesztésük a cégek rendszereibe integrált, használat alapú üzleti modellben működő szoftvermegoldásokat monitorozza és alakítja át ezeket a „használati eseményeket” ember által is olvasható fogyasztási metrikákká. Ez teszi hatékonyabbá a használat alapú fizetési megoldással árazó szoftverek felhasználását.

A csirkepörkölthöz és a hurkához is a rovarfehérjén keresztül visz a jövő útja

Kevés téma húzza fel annyira sok ember vérnyomását, mint a rovarfehérje. A végletek hamar előkerülnek, ami az egyiknek az ördögi Nyugat által ránk kényszerített kukaczabálás, ami már középtávon is a nemzethalált vetíti előre, az a másiknak az egyetlen megoldás, hogy megmentsük a bolygót a szarvasmarhák mindent elpusztító bélgázaitól.

Budapest határában, Ferihegytől nem messze, az M4-es autópálya és az M0-ás körgyűrű találkozásánál épül az Aerozone (hivatalos nevén VGP Park Budapest Aerozone) ipari park. A már megépült óriási csarnokok és a frissen aszfaltozott utak között még az építkezés földhányásai láthatók, az egyik csarnoknál azonban már készülnek egy üzem összeszerelésére: itt bővül az Agroloop, a takarmánycélú rovarfehérjét ipari méretben előállító cég.

Nem emberi fogyasztásra

Éttermeket vezetnek át a digitális korszakba, 2,5 millió eurós befektetést kaptak

A Choice nevű cseh cég, akik a vendéglátó egységek digitális kommunikációs igényeit szeretné teljes körűen kielégíteni, egy 2,5 millió dolláros befektetési kör után most a magyar, a román és horvát piacon is szeretnék megvetni lábukat. Budapesten irodát is nyitnak.

„A modern POS/pénztárgép rendszerek elsődlegesen az éttermek háttérműködését automatizálják, a Choice ezzel szemben a »front office« digitalizációt tűzte ki célul, lefedve minden kommunikációs csatornát az étterem és a vendég között” – emeli ki Alex Ilyash, a cég alapító-vezérigazgatója, aki ezelőtt a cseh Forbes 30 sikeres 30 alatti listáján is szerepelt.

A Choice megoldása egy olyan B2B előfizetéses platform, amivel az éttermek könnyedén tudnak saját weboldalt létrehozni, és egyéb digitális eszközökhöz is hozzáférhetnek, amik a vendéglátós működéshez elengedhetetlenek a digitális térben. Így a weboldal mellett online menürendszert, QR-kódos fizetést, asztalfoglalást, ügyfélmenedzsment-rendszert is létrehozhatnak az étterem munkatársai. A Choice a már meglévő fizetési rendszerekkel könnyen integrálható és a Wolt, valamint a Foodora platformjaira is beköthető.

Újabb AI-céggel lépne partnerségre a Microsoft, az EU berágott

A francia Mistral AI startuppal kötött stratégiai partnerséget a Microsoft, miután 15 millió dollárt be is fektetett a cégbe. Az EU versenyhivatala kifogásolja az üzletet.

Mi történt? A Reuters információi alapján Microsoft hétfőn bejelentette, hogy elérhetővé tennék a Mistral által fejlesztett AI-modelleket a cég Azure elnevezésű felhőszolgáltatásán. A seattle-i vállalat továbbá azt is közölte, hogy 15 millió euró értékben befektetett a francia Mistral AI csapatba, akik alig egy év alatt érték el a két milliárd dolláros cégértéket.

Befektetett, mégsem tulajdonos. Ez áll a Microsoft közleményében, ami arra utal, hogy a cég egy olyan konvertálható eszközön keresztül fektetett be, ami a Mistral következő befektetési körével alakul át tulajdonrésszé. Ez többek közt lehet konvertálható kölcsön, vagy SAFE is.

Vita | Kiszáradt a magyar startuppiac, és lehet, hogy ez hatalmas baj

Hogyan lesznek a világpiacot célzó, versenyképes és nagyra növő startupjaink? Digitális kkv-ból, vagy ha direkt az elitet eddzük? Balogh Petya és Langmár Péter válaszcikke Biás Csongornak.

(A szerzők egykori startupalapítók, jelenleg befektetőkként aktívak, a STRT Holding alapítói és vezetői.)

Nyílt vitaindító Biás Csongor (a Startup Hungary ügyvezetőjének) itt megjelent cikke kapcsán. (A vita mindig jó, mert előrevisz!)

Mit tanulhatnak magyar vállalkozók a Kifli-anyacég sikeréből?

(A szerző az Ecommerce Hungary Egyesület elnöke.)

Milyen jövő vár a régiónkban az elektronikus kereskedelemre és azon belül az élelmiszerek és mindennapos árucikkek online piacára? Hol tartunk most, és mire lehet számítani a világjárvány levonulása és az ukrajnai háború kirobbanása után előállt gazdasági helyzetben? Ebben a rövid írásban néhány gondolatot fogalmazunk meg ezzel kapcsolatban annak apropóján, hogy idén ünnepli tizedik évfordulóját a piac egyik legsikeresebb szereplője, a cseh Rohlik, és ötéves évfordulóját magyarországi cége, a Kifli.

A prágai unikornis

Iránymutatás a világ legmenőbb üzleti programjától: ebbe fektetnének 2024-ben

Robotika, stablecoin, spatial computing, és persze a jó öreg MI – a Y Combinator idén ezeken a területeken szaglászik. Csak azért ne add fel, mert amerikai a program.

Ha a világ legfontosabb startupprogramja kijelöli az irányt, arra itthon is érdemes figyelni. Főleg, mert volt már rá példa, hogy magyar ötletet finanszíroztak.

Mi történt? A világ leghíresebb startupinkubátora, az amerikai Y Combinator (YC) szerdán irányt mutatott, szerdai blogbejegyzésében kijelölte azokat a szakterületeket, amit a jövőben szívesen finanszíroznának, és ahonnan örömmel várják a startupok jelentkezését.

Magyar lehet a régió egyik új unikornisa

A Sifted az európai startup ökoszisztéma egyik fontos médiafelülete, a lap év végén szedte össze, melyek lehetnek Kelet-Közép-Európa következő unikornisai. Ezek azok a startupok, amelyek – a befektetői értékelés alapján – elérik az 1 milliárd dolláros értékelést.

A szaklap szerint az unikornis státusz elérésére a régióból 6 startupnak van komoly esélye. Köztük van az online csalásmegelőző magyar startup, a Seon Technologies is. A Seon társalapítója, Kádár Tamás 2022-ben a valaha volt legfiatalabb szereplő lett a Forbes milliárdoslistáján, vagyonát akkor 49,5 milliárd forintra becsültük (a legfrissebb listánkra nem került fel).

Hogy került ebbe a körbe a Seon? A Sifted a Dealroom adataira támaszkodva a 2005 után alapított azon cégeket vizsgálta, amelyek legalább 500 millió dolláros értékelést értek el. Ahogy arról korábban írtunk, nagyjából ezen a szinten vont be tőkét legutóbb a Seon is (a pontos árazás üzleti titok).

A WhatsApp-milliárdos titokzatos terve: mindenhova bevásárolja magát és hálózatot épít

A mindössze két éve fennálló Newlands, amelyet a Sequoia Capital korábbi munkatársa, Michael Abramson vezet, már dollármilliárdokat tart olyan részvényekben, mint az Alphabet, az Amazon és a Meta. Mi több, egy sor kezdő startupban érdekelt – és ott van a kriptopiaci FTX is. Az érintettek hallgatnak.

Írta: Alex Konrad / Forbes USA

A világjárvány első hónapjai idején Michael Abramson hazatért Texasba, hogy kitalálja, merre vigye tovább a karrierjét. A Sequoia Capital kockázati tőkebefektető a maga kategóriájában a világ egyik legjobbja. Abramson a cég egykori partnereként nem igazán ugrált, noha olyan látványos befektetései voltak, mint szépségipari Glossier, vagy a szállítási alkalmazás Rappi. Remélve, hogy továbbra is észrevehetetlenül, csendben üzletelhet, szólt egy hasonlóan diszkrét barátjának, aki mellesleg több milliárd dollárnyi befektethető pénzzel bírt: a WhatsApp milliárdosának, Jan Koumnak.

Bombaüzletek elektromos sportautóból és használt ruhából – mik a legsikeresebb kelet-európai stratupok?

A legnagyobb kelet-közép-európai cégek méretben jelentősen le vannak maradva a nyugat-európaiaktól. A Fortune idei gyűjtése szerint a száz legnagyobb árbevételű európai cég között mindössze egy térségbeli van, az Orlen lengyel olajtársaság (bár egyre többet fektet be szélenergiába).

Az igazán sikeres startupoknál is egyértelmű fölényben vannak a nyugati cégek, a különbség azonban jelentősen kisebb. Bár ahány lista, annyi különböző számítás, az unikornisok – azaz minimum egymilliárd dollár (347 milliárd forint) értékű startupok – között a kelet-közép-európaiak aránya a 25 százalékot is elérheti Európában a Vestbee startup partnerkereső platform szerint. (A Crunchbase és CB Insight listái alapján azonban a 10 százalékot sem érik el, bár ezek egyrészt hiányosak, másrészt az aktuális székhelyet veszik figyelembe, nem a cég gyökereit.)

Az elmúlt években számos régiós cég vált globálisan is ismertté és sikeressé:

Visszajáró: jönnek az EU-s pénzek, mégsem nőnek a tanárbérek, de lesz két jó hetünk

10 milliárd euró megvan, 12 milliárd beragadt. 10%-os emeléssel számolhatnak a tanárok. Ha maradt pénzünk tankolás után, már start-upokba is fektethetjük. Újra itt a Visszajáró, a Forbes.hu hétvégi sorozata. Minden héten összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.

Már nagyon kellett

Döntött az EU. Megkaphatja Magyarország azt a több mint 10 milliárd eurós csomagot, amit az Európai Bizottság a jogállamisági és kondicionalitási eljárástól függetlenül blokkolt Magyarországtól. A helyreállítási alap (RFF) jogállamisági feltételeit Magyarország továbbra sem teljesítette, jelen zárolást az igazságszolgáltatás hiányosságai indokolták.