Best WordPress Hosting
 

A németeket is bepanaszolták az ENSZ-nél a közel-keleti harcok miatt

Nicaragua felszólította az ENSZ legfelsőbb bíróságát, hogy tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy Németország ne szállíthasson tovább Izraelnek katonai és egyéb segélyeket, mert – érvelésük szerint – a németek ezzel hozzájárulnak ahhoz a népirtáshoz és a nemzetközi humanitárius jog megsértéséhez, amit Izrael követ el palesztin területeken a Hamásszal vívott háborúja során – írja a Guardian.

A gázai egészségügyi minisztériuma szerint több mint 33 ezer palesztin halt meg október 7-e óta a térségben, az áldozatok többségét nők és gyerekek teszik ki.

Izrael határozottan tagadja, hogy népirtást követne el, hivatalos kommunikációja szerint önvédelemből cselekszik, Nicaragu viszont nem fogadja el ezt az érvelést.

A Hamász szerint megakadtak a tárgyalások

Nem történt előre lépés a tűzszüneti tárgyalások újabb fordulóján Kairóban, közölte a Gázát uraló Hamász delegációjának az egyik képviselője. „A megszállók álláspontja nem változott, ezért semmi új nem hangzik el a kairói tárgyalásokon. Nincs előrelépés” – mondta.

Az egyiptomi állami tévé korábban egyiptomi forrásra hivatkozva ennek az ellenkezőjéről adott hírt.

Izrael és a Hamász vasárnap küldte a tárgyalódelegációit az egyiptomi fővárosba, ahová egy nappal korábban William Burns CIA igazgató is odautazott, hogy nyomást gyakoroljon a felekre annak érdekében, hogy olyan megállapodás szülessen, melynek része az izraeli túszok szabadon bocsátása és gázai humanitárius krízis érdekében megkötött fegyvernyugvás is.

Felismerhetetlenre lőtték Hán Júniszt

Amint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült palesztinok meghallották, hogy az izraeli hadsereg kivonul a déli Hán Júnisz városából, visszaindultak az egyiptomi határ mellett fekvő Rafahból az otthonaikba, számolt be az al-Dzsazíra helyszíni tudósítója.

A város több mint 90 százaléka elpusztult: nemcsak a lakóházak, hanem a közintézmények, és az utak is.

A lapnak a hán júniszi lakosok azt mondták, hogy azokat az utcákat sem ismerik fel, ahol egész életükben éltek.

Hat katonai gépet semmisítettek meg az ukránok

Az ukrán erők csapást mértek az oroszországi Rosztovi területen lévő morozovszki repülőtérre pénteken, megsemmisítve legalább hat katonai gépet – közölte az az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).

A tájékoztatás szerint támadást az SZBU hajtotta végre a hadsereg több egységével közösen. A repülőtéren kijevi információk szerint Szu-34-es bombázók és Szu-27-es vadászrepülők állomásoztak. Oroszország ezeket a repülőgépeket főként arra használja, hogy irányított légibombákat dobjon le az ukrán erők állásaira, illetve frontmenti városokra. Az SZBU szerint a megsemmisült gépeken kívül további nyolc szenvedett jelentős károkat, ezen felül mintegy húsz orosz katona halt meg vagy sérült meg.

A biztosági szolgálat munkatársai lelepleztek a kárpátaljai huszti járásban egy egyházi elöljárót, aki vallási és etnikai gyűlöletet szított a határvidéken. A Moszkvai Patriarchátus Ukrán Ortodox egyházához tartozó pap emellett „polgárháborúnak” nevezte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, igazolni próbálta az orosz hadsereg tetteit, és felszólította a híveket, hogy kerüljék meg a mozgósítást – írta a közösségi oldalakon közzétett közleményében az SZBU és a kárpátaljai megyei rendőrség. A pap akár öt év börtönt is kaphat Ukrajnában.

Az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtási pontok nyitását sürgeti

Az Európai Bizottság tudomásul veszi a gázai humanitárius segítségnyújtási pontok megnyitásáról szóló izraeli bejelentést, és az intézkedés gyors és maradéktalan végrehajtására szólít fel – írja az MTI a brüsszeli testület pénteki közleménye alapján.

A bizottság hangsúlyozta, hogy az azonnali humanitárius segítség érdekében mihamarabb lehetővé kell tenni a Gázai övezet északi részén található erezi átkelőhely megnyitását az asdódi kikötőbe érkező segélyszállítmányok bejutása érdekében, miközben jelentősen növelni kell a Jordániából érkező szállítmányok átjutásának gyorsaságát a déli, Kerem Salom-i átkelőn keresztül. Hangsúlyozták azt is, hogy az Európai Bizottság folytatja együttműködését partnereivel annak érdekében, hogy növelni lehessen az övezetbe irányuló segélyszállítmányok mennyiségét minden lehetséges útvonalon. Emlékeztettek, hogy az Európai Unió jelentősen megnövelte pénzügyi és humanitárius támogatását a palesztin területek lakossága számára, ez idáig 44 légi járatot indított, amelyeken csaknem kétezer tonna segély jutott el oda. Végül leszögezték, a nemzetközi humanitárius joggal összhangban az ártatlan civilek és a segélyszervezetek dolgozóinak védelmét minden körülmények között szavatolni kell.

A kibővített izraeli biztonságpolitikai kabinet csütörtök éjszakai ülésén döntött arról, hogy Izrael lehetővé teszi, hogy az eddiginél több humanitárius segély jusson be a Gázai övezetbe a háború által sújtott lakosságnak, és arról, hogy a segélyek ezentúl bevihetők legyenek az övezeti északi átkelőpontján is.

A lengyelek is követelik, hogy Izrael vizsgálja ki a segélyszervezet elleni támadást

Lengyelország a World Central Kitchen (WCK) segélyszervezet hét önkéntese – köztük egy lengyel – halálát okozó Gázai övezeti támadás átlátható kivizsgálását várja el Izraeltől. Ez szerepel abban a diplomáciai jegyzékben, amelyet Andrzej Szejna külügyminiszter-helyettes adott át pénteken a Varsóban bekéretett izraeli nagykövetnek, Yakov Livnének.

A találkozón a lengyel fél „nagyon határozott” álláspontot képviselt, a nagykövetnek tiltakozó jegyzéket adtak át – közölte a megbeszélést követő sajtótájékoztatóján Szejna.

Varsó olyan vizsgálatot vár el Izraeltől, amelynek eredményeképpen mind Lengyelország, mind az érintett többi ország „nemcsak betekintést, hanem hozzáférést is kapna az ügy kielégítő magyarázatát biztosító minden információhoz” – fogalmazott a miniszterhelyettes.

Blinken pozitív fejleménynek nevezte a humanitárius folyosók újranyitását Gázába

Benjamin Netanjahu hivatala órákkal az amerikai kormány kritikája után közölte, hogy az izraeli háborús kabinet több döntést is jóváhagyott a Gázába irányuló humanitárius segélyek növelésére. Ideiglenesen engedélyezték az északi Erez kapu az izraeli asdódi kikötő újranyitását.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint ezek pozitív fejlemények, de a valódi teszt még hátra van.

A tényleges eredményeket a bizonyítékok fogják igazolni, ezt az elkövetkező napokban, héten látjuk majd kibontakozni

620 ezer gyerek nem tud iskolába járni Gázában

A Gázában élő gyerekek több mint fele nem részesül oktatásban az enklávé iskolarendszerét ért pusztítás miatt, figyelmeztet az ENSZ gyermekalapja (UNICEF).

Szám szerint 620 ezer gyerek nem jut oktatáshoz a háború sújtotta övezetben, miután 10 gázai iskolából 8 megrongálódott, és az oktatási intézmények 10 százaléka megsemmisült.

(al-Dzsazíra)

Izrael újranyitja az Erez kaput és az asdódi kikötőt

Benjamin Netanjahu hivatala órákkal az amerikai kormány kritikája után közölte, hogy az izraeli háborús kabinet több döntést is jóváhagyott a Gázába irányuló humanitárius segélyek növelésére. Ideiglenesen engedélyezték az északi Erez kapu újranyitását, amely az október 7-i Hamász-támadás előtt éveken át az egyetlen átkelő volt, ahol az emberek ki- és beutazhattak a területre.

Szintén újranyitják az izraeli asdódi kikötőt, amely mintegy 40 km-re, északra fekszik Gázától. Emellett a hatóságok lehetővé tennék a Jordániából érkező segélyek növelését a Kerem Shalom határátkelőn keresztül, Izrael déli részén.

Csütörtökön az amerikai kormány a háború kezdete óta a legerősebb nyilvános kritikáját fogalmazta meg Izraellel szemben. A Fehér Ház közleménye szerint Joe Biden elnök telefonon tájékoztatta Netanjahút arról, hogy az amerikai támogatás fenntartása azon múlik, hogy Izrael megteszi-e a megfelelő lépéseket a palesztin civilek és segélymunkások biztonsága érdekében.

Belső vizsgálat indul izraeli részről az önkéntesek halála után

Izrael nemzetközi kötelezettségének megfelelően alaposan és átláthatóan kivizsgálja a World Central Kitchen (WCK) nonprofit segélyszervezet hét alkalmazottjának halálát okozó légicsapást – ígérte kedden Daniel Hagari, az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője. Hozzátette, hogy beszélt José Andrésszal, a szervezet alapítójával, kifejezte neki részvétét, és hangsúlyozta, hogy a WCK munkája kulcsfontosságú a Gázai övezetben.

A Hamász ellenőrzése alatt lévő gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint a Gázai övezetben a háború október 7-ei kitörése óta annak következtében 32 916 ember halt meg. Izrael szerint azonban ezek az adatok ellenőrizetlenek, és a minisztérium az adat megadásakor nem tesz különbséget civilek és fegyveresek vagy terroristák között, valamint azt sem jelzi, hogy Izrael okozta-e a halálukat vagy nem. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kedden közölte, hogy a gázai es-Sifá kórház már semmilyen formában nem képes kórházként működni. Az intézmény épületegyüttesét kétheti harcok után hétfőn hagyták el az izraeli katonák.

A dél-izraeli Eilat város önkormányzata kedden reggel közölte, hogy lezuhant egy ellenséges drón a városon kívül, mintegy kétszáz méterre a jordániai határtól. Reuven Rivlin volt izraeli államfő a katonai rádióban arra figyelmeztetett kedden, hogy Izrael egy lépésre van a nemzetközi kiközösítéstől. „Elveszítjük azt a hatalmas erkölcsi tekintélyt, amelyet az izraeli kormányok generációk óta élveztek, amelyet az IDF és Izrael hadviselési moráljával 76 év alatt megszerzett” – jelentette ki.

Az EU elítélte az izraeli légicsapást, amelyben segélymunkások is meghaltak

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kedden elítélte Izrael hétfői, Gázára mért légicsapását, amelyben a World Central Kitchen (WCK) nonprofit segélyszervezet több munkatársa is életét vesztette.

Elítélem a támadást, és az incidens kivizsgálást sürgetem. A civilek és a humanitárius dolgozók védelmére felszólító követelések ellenére, újabb ártatlan áldozatokkal kell számolnunk

– írta Borrell az X-en közétett bejegyzésében. Hadja Lahbib belga külügyminiszter az X-en azt írta: „A humanitárius dolgozók létfontosságú munkát végeznek, és ugyanúgy meg kell őket védeni, mint a civileket”. Lahbib felhívta a figyelmet, hogy a segélymunkások közül, „túl sokan a gázai konfliktus áldozatai”.

Segélyszervezet munkatársai haltak meg egy gázai légicsapásban

A World Central Kitchen (WCK) nonprofit segélyszervezet azt közölte, hogy több munkatársa vesztette életét egy izraeli légicsapásban a Gázai övezetben hétfőn a késői órákban. A Times of Israel izraeli lap szerint a támadás Deir al-Balah-tól délre ért egy járművet, és több külföldi, köztük Lengyelországból, Ausztráliából és Nagy-Britanniából érkezett segélymunkás, valamint a jármű palesztin sofőrje voltak az áldozatok között.

A WCK honlapján azt írta, hogy a Gázába humanitárius élelmiszerszállítmányt eljuttató segélycsapatának hét tagja halt meg az izraeli hadsereg (IDF) támadásában. Közleményük szerint a halálos áldozatok között vannak a szervezet lengyel, ausztrál, brit munkatársai, valamint egy amerikai-kanadai állampolgár és egy palesztin.

Ez tragédia. A humanitárius segélymunkások és a civilek sohasem lehetnek célpontok

Megvolt a lemondott amerikai-izraeli egyeztetés Rahafról

Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó részvételével videókapcsolaton keresztül tárgyaltak hétfőn amerikai és izraeli illetékesek a Rafah városában tervezett izraeli katonai műveletről.

A Gázai övezet déli részén fekvő városban tervezett, Hamász elleni offenzíva miatt az Egyesült Államok hetek óta fenntartásait hangoztatja.

A Fehér Ház szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján közölte, hogy a tárgyalás az egy héttel korábban izraeli részről lemondott egyeztetés megkezdése videótárgyalás formájában. Karine Jean-Pierre elmondta, hogy gyorsan akartak előre lépni, ezért nem történt személyes találkozó.

A Nemzetközi Bíróság kötelezte Izraelt, hogy engedjen be több segélyt

A Nemzetközi Bíróság (ICJ) arra kötelezte Izraelt, hogy haladéktalanul engedélyezze jelentősen több humanitárius segély szállítását a Gázai övezetbe – közölte csütörtökön a hágai székhelyű testület.

Végzésében a bíróság megállapította, hogy január vége óta a Gázai övezetben élő palesztinok katasztrofális életkörülményei tovább romlottak, különösen az élelmiszerek és egyéb alapvető szükségletek megvonása miatt.

A testület felhívta a figyelmet, hogy a Gázai övezetben éhínség kezd kialakulni. Kötelező erejű rendelkezésében felszólította Izraelt, hogy tegyen meg minden szükséges és hatékony intézkedést annak érdekében, hogy az alapvető szolgáltatások és a humanitárius segítségnyújtás elérhetővé váljék a terület lakossága számára, többek között több szárazföldi határátkelő megnyitásával.

Sulyok Tamás felhívta az izraeli elnököt

Sulyok Tamás telefonbeszélgetést folyatott Jichák Hercog izraeli államelnökkel, aki gratulált Sulyok Tamásnak köztársasági elnökké választásához. A két államfő áttekintette a legfontosabb kétoldalú és világpolitikai kérdéseket – közölte a Sándor-palota csütörtökön az MTI-vel.

Az eszmecserén a magyar köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy Magyarország Izrael közeli szövetségese és legjobb barátja, stratégiai partnere Európában. A magyar államfő kifejezte együttérzését az október 7-i támadás áldozatai hozzátartozóinak és Izrael valamennyi polgárának, és reményét fejezte ki, hogy sikerül mihamarabb békét teremteni – írták.

Hozzáfűzték, Sulyok Tamás szerint Izraelnek elidegeníthetetlen joga saját szuverenitásának és állampolgárai biztonságának megvédése. A köztársasági elnök úgy fogalmazott: „Az Izrael melletti kiállásunk egyik elvi alapvetése a holokauszt borzalmaiból levont következtetés, mely szerint szükség van egy erős zsidó nemzetállamra, amely garantálja, hogy ilyen tetteket senki, soha többé ne követhessen el.”

Amerika szerint Izrael nem vonul be Rafahba a washingtoni tárgyalásokig

Az Egyesült Államok várakozása szerint Izrael addig nem kezd átfogó katonai műveletet a Gázai övezeti Rafah városában, amíg meg nem történik az izraeli kormánydelegáció tervezett, de a hét elején lemondott személyes találkozója az amerikai adminisztráció képviselőivel Washingtonban – közölte csütörtökön kérdésre válaszolva a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.

John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs vezetője egy sajtóbeszélgetésen megerősítette, hogy a két kormány között egyeztetés zajlik a találkozó új időpontjáról, azt ugyanakkor nem erősítette meg, hogy ez már hétfőn megtörténhet.

Az izraeli hadikabinet két tagja, Cahi Hanegbi, a nemzetbiztonsági tanács elnöke és Ron Dermer kormánytag hétfőn utazott volna az amerikai fővárosba, de a jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal lemondta az utat, miután az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsában nem emelt vétót a tűzszünetről szóló határozat ellen, hanem tartózkodott, amivel lehetővé tette az egyébként nem kötelező érvényű dokumentum elfogadását.