A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 hazai médiafelületet elemezve megvizsgálta, hogy a tavalyi évben kiket emlegettek legtöbbször a magyar nyelvű internetes médiában. A földrajzi nevek 2023-as népszerűségi listája is elkészült.
Archívum címkék: Benjamin Netanjahu
Izrael betiltotta az al-Dzsazíra hírcsatornát
Benjámin Netanjahu miniszterelnök a terroristákkal azonosította az Al-Dzsaríra hírcsatornát. Washington aggodalmának adott hangot.
A feszültebb amerikai-izraeli viszony csak visszatérés a normálishoz
Ahogy elhúzódik a gázai konfliktus, egyre több feszültség válik láthatóvá az amerikai-izraeli kapcsolatokban. Az október 7-ei palesztin támadást követően a Biden-kormány sziklaszilárdan kiállt Izrael mellett, még azután is, hogy a Hamász elpusztítását célul tűző, sokak által kritizált gázai offenzíva elindult. Mára azonban a vezető politikusok közötti személyes ellentét, az izraeli haderő eljárásával kapcsolatos kételyek, valamint az Egyesült Államok nemzetközi megítélése és a közeledő amerikai választások miatt egyre nagyobb a szakadék a két ország vezetése között.
Ugyan látványos szakításra nem számíthatunk az Egyesült Államok és Izrael között, a kiújuló feszültségek nem tekinthetők meglepőnek vagy újnak. Sőt,
sok szempontból az október óta látható szoros együttműködés a kiugró epizód a két ország közötti kapcsolatok utóbbi időkbeli történetében.
Beleroppanhat-e az izraeli gazdaság a gázai háborúba?
Izrael gazdasága hosszú utat tett meg az állam 1948-as megalapítása óta. A tömeges bevándorlás által dinamizált zsidó állam a kezdeti évtizedek drámai fejlődését követően a hetvenes években az olajársokkok gerjesztette infláció és a szocialista államokat jellemző tehetetlenség áldozatául esett. A ma is ismert virágzó, liberális piacgazdaság létrehozása aligha sikerülhetett volna Simón Peresz nyolcvanas években megkezdett reformjai, a kilencvenes évek magasan képzett bevándorlóinak letelepedése vagy épp a Benjamin Netanjahuhoz köthető 2003-as stabilizáció nélkül. Izrael gazdaságának története egy szocialista állam hol felgyorsuló, hol lelassuló, de drámai átalakulásának története, mely számos tanulsággal szolgál a világ valamennyi gazdasága számára. Elemzésünkben áttekintjük Izrael gazdaságának történetét az állam megalapításától egészen napjainkig, külön hangsúlyt fektetve a gazdasági stabilizációkra. És választ adunk a kérdésre, hogy a gázai háború milyen hatással van a zsidó állam gazdaságára, illetve milyenek Izrael hosszabb távú kilátásai.
Az ígéret földjének korai évtizedei
Dan Senor és Saul Singer 2009-ben megjelent gazdaságtörténeti műve a Startup Nemzet – Izrael gazdasági csodájának története címet viselte. Bár könyvükben a szerzőpáros a világ egyik legfejlettebb high-tech szektorával és startup kultúrájával rendelkező Izrael utóbbi évtizedekben tapasztalt drámai fejlődéséről írt részletesebben, a startup hasonlat Izrael megalapítására és az első alijázó zsidók kezdeti erőfeszítéseire is egészen jól alkalmazható. A zsidó állam létrehozása a történelmi Szentföld területén igen sok kihívást támasztott a többségében Európából bevándorló, pionír cionisták számára. Az egyszerre sivatagos és maláriától hemzsegő, mocsaras földterület megművelésének sikere nagyban támaszkodott a telepesek gondos vízgazdálkodására és az első létrehozott kibucok fegyelmezett munkatempójára.
Meddig maradhat hatalmon az izraeli kormány?
Izrael a Hamász október 7-ei terrortámadását követően erős nemzetközi szolidaritást élvezett, ez azonban a gázai hadműveletek megindulásával megkérdőjeleződött. Ma már a közösségi médiát és a globális politikai közbeszédet is az izraeli fellépéssel kapcsolatos kritikák dominálják, nemrég pedig Izrael fő támogatójának, az Egyesült Államoknak az elnöke is túlzottnak nevezte a gázai fellépést Ezzel párhuzamosan Benjamin Netanjahu miniszterelnök személyes népszerűsége és a mögötte álló koalíció támogatottsága is visszaesett, Tel-Aviv utcáin folyamatosak a tüntetések.
A folyamatos belső és külső nyomás miatt adódik a kérdés, hogy az izraeli kormány mennyi ideig tud a helyén maradni, és mennyi ideig tudja még folytatni a háborút Gázában. Ugyanakkor egyelőre sem a népszerűtlenség, sem a nemzetközi kritika nem jelent rövid távon stratégiai korlátot az ország vezetése számára. Netanjahu mégsem dőlhet a hátra, a helyzet ugyanis tavasszal könnyen megváltozhat.
Népszerűtlen koalíció, népszerűtlen kormányfő
Josep Borrell: a tagállamok legtöbbje azonnali tűzszünetre szólít fel Gázában
Az Európai Unió tagállamainak legtöbbje azonnali és feltétel nélküli humanitárius tűzszünetre szólít fel a gázai övezetben – közölte az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, a tagországok külügyminisztereinek tanácskozását követően hétfőn.
Josep Borrell sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a tagállamok közül 26 állapodott meg abban, hogy humanitárius tűzszünetet követelnek, amely fenntartható fegyverszünethez, a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátásához és a humanitárius segítségnyújtás folyamatos biztosításához vezet.
(MTI)
Légicsapások érték Libanont az izraeli határ közelében
Szemtanúk szerint hétfőn két légicsapást is észleltek a libanoni Ghaziyeh városa közelében, az izraeli határtól mintegy 60 kilométerre északra – írja a France24.
Mint írják, a légicsapásokat Izrael hajtotta végre a dél-libanoni határvidéken a Hezbollah fegyveres csoport ellen, amely rakétákat lőtt át a határon.
The post Légicsapások érték Libanont az izraeli határ közelében first appeared on 24.hu.
29 ezer fölé kúszott a palesztin áldozatok száma a gázai egészségügyi minisztérium szerint
Október 7-e, vagyis a háború kezdete óta összesen 29 092 ember halt meg izraeli katonai akció következtében a Gázai övezetben – közölte a gázai egészségügyi minisztérium.
A közlemény szerint az utóbbi 24 órában 107 palesztin halt meg és 145-en megsebesültek. A sérültek száma 69 028.
(Reuters / Guardian)
Brit hajót támadtak meg a Vörös-tengeren
Támadást intéztek a Rubymar nevű brit hajó ellen az Ádeni-öböl térségében, a Báb el-Mandeb szorosnál – közölte hétfőn a jemeni húszik szóvivője Jahja Szárí. A belize-i zászló alatt hajózó Rubymar súlyosan megrongálódott és félő, hogy elsüllyed – tette hozzá
Az akció során ügyeltünk arra, hogy a legénység biztonságban elhagyhassa a hajót
– idézte a támadást részletező közlemény a szóvivőt, aki hozzátette, hogy Hodeida városánál megsemmisítettek egy amerikai drónt is.
Ramadán első napján rohanná le a menekültektől zsúfolt Rafah városát Izrael
Ramadán első napján, vagyis az iszlám böjti hónapjának kezdetén – március 10-én — indítana offenzívát Izrael a gázai Rafah ellen, ha a Hamász addig nem bocsátja szabadon a Gázai övezetben fogva tartott túszokat – közölte az izraeli háborús kormány tárca nélküli minisztere, Benny Gantz. A politikus, aki 2020 és 2022 a védelmi miniszteri feladatokat látta el, úgy fogalmazott:
A világnak tudnia kell, és a Hamász vezetőinek is tudniuk kell – ha Ramadánig nem érnek haza a túszaink, a harcok mindenhol folytatódni fognak, beleértve Rafah területét is.
A BBC azt írja, ez az első alkalom, hogy Izrael közölte, mikor vonulhatnak be csapatai a Gázai övezet déli részén található határvárosba, ahová Izrael a háború kezdete óra a gázai palesztin civil lakosság nagy részét beszorította. A városban jelenleg mintegy másfél millió ember zsúfolódik össze, nekik az otthonaikat kellett elhagyni az október 7-én indult háború következtében.
Az iszlám böjti hónap első napjára időzítve indítana támadást Izrael Rafahban
Izrael gázai háborújának legfontosabb vasárnapi eseményeiről itt lehet tájékozódni.
The post Az iszlám böjti hónap első napjára időzítve indítana támadást Izrael Rafahban first appeared on 24.hu.
Ha senki nem akar háborút a Közel-Keleten, miért megyünk mégis ebbe az irányba?
Bármennyire ellentmondásosan hangzik is, az egyre agresszívebb állami viselkedés és a háború elkerülésének érdeke nem feltétlenül áll ellentétben. Számos mechanizmust láthatunk ma a Közel-Keleten, amely arra ösztönzi a kormányokat, hogy rakétázzanak vagy bombázzanak célpontokat, vagy azzal fenyegetőzzenek úgy, hogy közben nem érdekeltek egy nagyobb konfliktus kitörésében. Ráadásul ezen mechanizmusok közül a legtöbbre azt sem lehet mondani, hogy teljesen irracionális lenne.
1. Az elrettentési képesség visszaállítása
A Közel-Kelethez hasonló régiókban, ahol a fegyveres erő alkalmazása része a nemzetközi politikai mindennapoknak, stratégiai fontosságú az elrettentés szerepe. Ez azt jelenti, hogy egy állam olyan katonai vagy politikai képességeket halmoz fel, amivel eltántorít másokat attól, hogy megtámadják vagy kárt okozzanak neki. Erre a legjobb példa talán egy nukleáris fegyver, amelyet a gyakorlatban nem használ senki támadásra 1945 óta, de ha egy államnak van, akkor annak ellenségei háromszor meggondolják, hogy fellépjenek ellene.
Elkaszálták a Netanjahu-t megvédő alkotmánymódosítást
Az izraeli legfelsőbb bíróság a következő választások utáni időszakra halasztotta a mindenkori miniszterelnök lemondatását megnehezítő alaptörvény-módosítás hatályba lépését szerda este nyilvánosságra hozott ítéletében.
Az alkotmánybíróságként is működő grémium egy hozzá benyújtott petíció nyomán hozott határozatot, ugyanis az izraeli törvények szerint bárki jogorvoslatot kérhet az új törvények vagy törvénymódosítások ellen a legfelsőbb bíróságon. A határozatot hat bíró támogatta öt ellenében az MTI tudósítása szerint.
Az alaptörvény márciusi módosítása megvédte volna Benjámin Netanjahu miniszterelnököt attól, hogy a főügyész vagy maga a legfelsőbb bíróság elrendelhesse távozását hivatalából, de a változtatás csak a következő általános választások után megalakuló izraeli parlament idején léphet hatályba.
Netanjahu: Legyen világos, ez hosszú háború lesz
„Nincs választás” – mondta Benjamin Netanjahu, noha a szombati nap volt az izraeli hadsereg legvéresebb napjainak egyike a gázai övezetben zajló háborúban, írja a BBC. A hétvégén újabb tucatnyi katona veszítette életét, így a szárazföldi akció halottainak száma immár 154-re emelkedett az izraeli oldalon. A gázai egészségügyi minisztérium, amelyet a Hamász irányít, arról számolt be, hogy október 7-e óta több mint 20 ezer ember halt meg, s 54 ezren sérültek meg Gázában.
Netanjahu a veszteségekre reagálva mondta, nagyon nehéz napon vannak túl. Ezzel együtt leszögezte, teljes erejükkel folytatják a harcot egészen addig, amíg nem számolták fel a Hamászt, illetve nem hozták vissza, s helyezték biztonságba a Gázában fogva tartottakat. A kormányfő azt mondta:
Legyen világos: ez hosszú háború lesz.
Zarándokok és turisták nélkül ünneplik a karácsonyt Betlehemben
Az iszlamista Hamász terrorszervezet ellen a Gázai övezetben október 7-e óta folytatott háború miatt idén zarándokok és turisták nélkül ünneplik a karácsonyt Betlehemben, a Palesztin Hatóság területén.
Idén is lesz éjféli mise Betlehemben, de ezúttal külső dekoráció és karácsonyi fények nélkül, csak liturgiai programok lesznek a helyi keresztények számára, mert nincsenek turisták és zarándokok. Főként a békéért imádkozva fogunk ünnepelni
– közölte az MTI tudósítójával Jerzy Kraj ferences szerzetes, a jeruzsálemi keresztény információs központ igazgatója.
13 izraeli katona halt meg két nap alatt
Az izraeli hadsereg szerint 13 izraeli katona vesztette életét a Gázai övezetben pénteken és szombaton vívott harcokban. A gázai szárazföldi offenzíva kezdete óta elesett izraeli katonák száma 152-re nőtt – írja az Associated Press.
A jelentések szerint a 13 izraeli katona pénteken és szombaton vesztette életét a Gáza középső és déli részén vívott harcokban.
The post 13 izraeli katona halt meg két nap alatt first appeared on 24.hu.
Biden telefonon beszélt az izraeli miniszterelnökkel
A gázai civilek védelmére szólította fel telefonon Joe Biden amerikai elnök Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt szombaton, ugyanakkor nem tért ki az esetleges tűzszünetre. A Fehér Ház sajtóközleménye szerint a telefonbeszélgetés során Biden kiemelte, rendkívül fontos, hogy lehetővé tegyék a civilek elmenekülését a Gázai övezet harcok sújtotta részéről.
A vezetők emellett az izraeli katonai műveletről, valamint biztonsági kérdésekről egyeztettek – tették hozzá a közleményben.
Izraeli sajtóforrások szerint a beszélgetés mintegy háromnegyed órán át tartott, Biden pedig újságírók előtt azt mondta: nem említette a tűzszünet kérdését.
Biden beszélt Netanjahuval, de nem a tűzszünetről
Az Izrael és a Hamász közötti háború december 23-i eseményeiről itt olvashat.
The post Biden beszélt Netanjahuval, de nem a tűzszünetről first appeared on 24.hu.
Krasztev: Orbán akkora politikai kockázatot vállal, amibe bele is bukhat
Interjút adott a Partizánnak Ivan Krasztev, aki jelenleg a világ egyik legismertebb politikai elemzője. Krasztev a közel 40 perces beszélgetés elején kifejtette a véleményét Lengyelországról és a legutóbbi választásról, majd az orosz-ukrán háborúról kezdett beszélni. Szerinte ez azért annyira felkavaró Európa számára, mert „azt hittük, hogy Európában többé nem lesz háború.” Pedig „Ukrajnában komoly háború zajlik, két hatalmas ország közt.” Hozzátette: a másik,
ami sokkolt minket, hogy az amerikaiak iraki háborúja után, azt hittük, nem számít a katonai hatalom. Úgyhogy Európa a soft-powerbe szeretett bele. A háború kitörésekor azonban kiderült, hogy Európa erre nincs felkészülve. (…) Két év alatt nem tudtuk a hadiiparban utolérni az oroszokat. Az oroszok háromszor annyi lőszert gyártanak, mint a nyugat. Ez nemcsak a katonákról szól, hanem az ipari védelmi rendszerekről. Teljesen versenyképtelennek bizonyultunk.
Krasztev úgy látja, a háborúban mára „patthelyzet állt elő.” Az európaiak pedig elfáradtak. Szerinte ugyanakkor az „orosz vezetés megdöntésének, vagy politikájának alapvető megváltoztatása nélkül kizárt a győzelem.”
Az izraeli miniszterelnök cenzúrával akadályozná meg az információk kiszivárgását
Elege lett Netanjahúnak abból, hogy a zárt kormányülésekről folyamatosan minden kiszivárog a sajtóba. Netanjahu törvénnyel tiltaná az ilyen információk megjelenését – szivárgott ki a kormányülésről.