Best WordPress Hosting
 

Révbe értek – új natúrpark alakult a Tisza mentén

Ároktő, Egyek, Tiszabábolna, Tiszadorogma és Tiszacsege önkormányzatának polgármestere 2024. május 10-én vette át dr. Nagy István természetvédelemért felelős minisztertől a natúrparki névhasználati jogosultságot igazoló oklevelet. A Hortobágyi Tisza mente Natúrpark hazánk 18. névhasználati címet szerzett natúrparkja.

Az érintett öt település a Tisza völgyének középső, a folyó bal partján a Hortobággyal, a jobb parton a Borsodi-Mezőséggel (népi nevén Kis-Hortobággyal) határos szakaszán fekszik. A hagyományos településközi kapcsolatokat egyrészt a folyóval párhuzamosan futó és az azt keresztező ősi útvonalak határozták meg. A térség különleges adottsága, hogy itt egymás közelében két ősi révhely (Egyek – Tiszadorogma, illetve Ároktő – Tiszacsege) is található, ami megalapozta a Tisza két partján elhelyezkedő települések közösségeinek több évszázados múltra visszatekintő kapcsolatát.

A címszerzést közel egy évtizedes szakmai előkészítés és közösségépítő munka előzte meg.

Íme a 18 éves rétisas matuzsálem

Egy 2006-ban jelölt, hazai gyűrűs rétisast fényképezett Gémné Kovács Anita 2024 április 6-án a Hortobágyon. Jelenleg ez a legidősebb, ismert korú hazai jelölésű rétisas.

A megfigyelt madarat fiókakorában gyűrűzték, 2006. május 5-én, a Mecsek nyugati részén (Horváth Zoltán). Jelenleg ez a legidősebb, ismert korú hazai jelölésű rétisas, ami megkerült. Az Európai Madárgyűrűzési Szövetség (European Union for Bird Ringing, EURING) életkor rekord listáján (European Longevity Records) a legidősebb rétisas, egy finn gyűrűs madár, a jelölését követően 35 évre került kézre.

Itthon korábban már megfigyeltek egy másik 18 éves rétisast, 2007. januárban a Hortobágyon, de azt észt gyűrűs volt, 1988-ban gyűrűzték, fióka korában a Balti országban.

„A jó levegő, a kolbász és a lányok elevenítik az embert” – egy százéves birkapásztor tapasztalatai

Idén márciusban lett 100 éves Magyarország legidősebb juhásza, Szőnyi Imre, aki megosztotta, mit gondol a bárányokról, a politikáról, a nőkről, a piáról, a fűről és természetesen a hosszú élet titkáról.

The post „A jó levegő, a kolbász és a lányok elevenítik az embert” – egy százéves birkapásztor tapasztalatai first appeared on 24.hu.

Megjelent a fészkénél az első gólya

A szokásos menetrend szerint megjelent Hortobágy településen Magyarország legrégebben áttelelő fehér gólyája, Kikelet – adta hírül a Telelő gólyák – gólyateleltetés Facebook-csoport. Régi jó szokása szerint idén is már január végén felbukkant, a falu közelében vették észre, és gyűrűszáma alapján azonosították.

Kikelet ilyenkor már elkezdi a fészke tatarozását, és várja párja hazatérését.

Kikeletről annyit tudni, hogy hím, 2007-ben súlyosan megsérült, valószínűleg vezetéknek repült, Szigetmonostorról került először Csomádra, ahol meggyógyították és visszavadították. Nem tudni, mikor látta meg a napvilágot, de legalább 17 éves, ereje teljében van. Elengedése után nem tudott elvonulni, azóta is hazánkban tölti a telet, novembertől január végéig valószínűleg egy állattartó telepen tartózkodik, ahol mindig talál élelmet.

A klímaváltozás nyertesei a Hortobágyon rekordszámban vonuló darvak

Videósaink és a madarakat kamerájával is követő Szilágyi Attila természetvédelmi őr képein a Hortobágyi Nemzeti Parkot ellepő madarak, Magyarország egyik leglátványosabb természeti jelensége.

The post A klímaváltozás nyertesei a Hortobágyon rekordszámban vonuló darvak first appeared on 24.hu.

Százezer daru a Hortobágyon

Az egyik leglenyűgözőbb természeti jelenség az Észak-Alföldön, a tőlünk északabbra fészkelő darvak őszi gyülekezője a Hortobágyon. Ilyenkor e vonuló madarak mennyisége a 130 ezer példányt is meghaladhatja, amely az európai állomány túlnyomó többségét jelenti. De ekkora tömeg majd csak október közepén várható, általában ekkor éri el csúcsát a nálunk átvonuló madarak létszáma.

A daru csapatok egyedszáma térségünkben 98 210 példány volt október első napjaiban. E szám a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának számlálási adatainak összesítésén alapul, amelyet a nemzeti park munkatársai heti rendszerességgel végeznek az éjszakázóhelyek felkeresésével.

Az idei vonulás során a böszörményi határ kevésbé hangos a daru ’krúgatástól’, azaz messze hangzó jellegzetes hangjától. Ennek oka, hogy a Virágoskúti-halastavak víztározója idén később kerül leengedésre, így nem használják annak medrét éjszakázóhelyül a darvak.