Best WordPress Hosting
 

A hüvelyesek napján indított FehérjeForradalmat a Felelős Gasztrohős

A február 10-én indult kampányában hazai vagy közeli forrásból beszerezhető növényi fehérjeforrásokat mutat be a fenntartható étkezést népszerűsítő Felelős Gasztrohős Alapítvány. A dietetikussal összeállított informatív grafikák mellett tippekkel, receptekkel is segítenek a fenntarthatóbb étkezés iránt érdeklődőknek. A kampányhoz a Fenntartható Vendéglátóhelyek is csatlakoznak.

Manapság a fehérjebevitel, az elegendő fehérjefogyasztás sokakat foglalkoztat, de általában állati fehérjékhez nyúlnak a fogyasztók. Ezeknek azonban környezeti és egészségügyi szempontból is jóval kevesebb az előnyük, mint a hátrányuk. Az elmúlt években több tanulmány is bebizonyította, hogy a növényi alapú étkezésnek számos pozitív egészségügyi hatása van; csökkentheti a szív-, és érrendszeri megbetegedések, a daganatos megbetegedések és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát is.

“Az elmúlt 50 évben folyamatosan nőtt a világ húsfogyasztása, a 60-as évek óta megnégyszereződött a globális hústermelés. Ez az iparosodott tenyésztés és az abból származó állati termékek nem csak az egészségünkre, de a bolygóra is nagy terhet rónak. Az élelmiszer előállítás kibocsátásának több mint feléért az állattartás tehető felelőssé, emellett hatalmas a vízlábnyoma, rengeteg energiát és földterületet igényel. Ezért környezetbarát étkezésről a húsfogyasztás csökkentése nélkül manapság már nem beszélhetünk. Ilyenkor jön az a kérdés, hogy de mit együnk akkor helyette? Ebben szeretnénk segíteni legújabb kampányunkkal.” – mondta el Kiss-Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetője.

Húsfogyasztás csökkentés dán módra

Dánia, a világ egyik sertéstenyésztő hatalma új útra tér, és példát kíván mutatni más országoknak is arra, hogyan lehet csökkenteni a fenntarthatósági szempontból igencsak káros húsfogyasztást.

A világon elsőként a Mette Frederiksen vezette kormány nyilvánosságra hozott egy olyan útitervet, melynek végén a dánok a jelenleginél jóval több növényi alapú élelmiszert fogyasztanak majd.

A negyvenoldalas program szerint Koppenhága nagyvonalúan támogatja az organikus növénytermesztést, az állati fehérjéket kiváltó alternatív megoldások kifejlesztését, sőt még az étkezésre szánt gombák fermentálását is.

Percenként 140 ezer csirkét vágnak le a Földön, hatvan év alatt tízszeresére nőtt a levágott állatok száma

Négyszer gyorsabban nőtt a levágott állatok száma 1960 óta, mint a népesség növekedése. Miközben a Föld lakossága 2,6-szorosára nőtt az elmúlt 60 évben, most tízszer annyi haszonállatot ölnek meg, mint akkor.

 

Átlagosan napi 900 ezer marhát, 1,4 millió kecskét, 1,7 millió bárányt, 3,8 millió sertést és több mint 200 millió csirkét (perceként 140 ezret) vágnak le világszerte.

Szereted a virslit? És azt tudod, miből készül?

A magyar lakosság 95 %-a rendszeresen fogyaszt virslit, negyedük viszont egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy miből készül – derült ki a PICK Szeged Zrt. reprezentatív kutatásából. A vásárlók 8 százaléka kinézet alapján választ.

A felmérés szerint a megkérdezettek 77 százaléka nem nézi meg a termékösszetevőket, miközben 49 százalék megbízható márkát választ, 39 százalék pedig kifejezetten a magas minőségű alapanyagból készült virsliket keresi. A kutatásból az is kiderült, hogy a 60 év felettiek a leginkább tudatosak, ha virslivásárlásról van szó – több mint 40 százalékuk olyan megbízható, megszokott márkát vesz le a polcokról, melynek ismeri az összetevőit.

A vásárlók fele tisztában van azzal, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint a virsli hústartalmának minimum 51 százaléknak kell lennie, ugyanakkor az a határérték felett is széles spektrumon mozgó hústartalom miatt a megkérdezettek 29 százaléka nem tudja, hogy emiatt melyik termékben bízzon. Pedig fontos tudni, hogy nem minden virsli jellegű húskészítmény felel meg az élelmiszerkönyvi minőségi előírásoknak, így nem is minden számít virslinek.

Kiderült, mennyivel egészségesebb a vegán étrend

Azt már régóta tudjuk, hogy a hús jelentős terhelést jelent a bolygónknak, és hogy a növényi alapú étrend környezeti szempontból sokkal fenntarthatóbb. A ScienceAlert annak járt utána, hogy pontosan mekkora hatással van az általunk elfogyasztott étel a környezetre.

A Nature Food tudományos szaklapban megjelent, az Oxfordi Egyetemhez köthető kutatás szerint 55 000 ember táplálkozási szokásait vizsgálták, amelyeket öt kulcsfontosságú mérőszámhoz kapcsoltak: üvegházhatású gázok kibocsátása, földhasználat, vízhasználat, vízszennyezés mértéke és a biológiai sokféleség csökkenésére való ráhatás.

A résztvevők 12 hónapon át számoltak be arról, hogy mit ettek és ittak, majd hat különböző csoportba sorolták őket: vegánok, vegetáriánusok, halfogyasztók, valamint alacsony, közepes és magas húsfogyasztásók.