Best WordPress Hosting
 

Felgyújtotta a tulaj házát a macska, le kell dolgoznia a többmilliós kárt

Arról külön toplistában emlékeztünk meg, miért vagyunk a macskák rabszolgái, kissé tudományosabb vizekre evezve pedig arról írtunk, hogy szabadban tartásukkal tökéletes gyilkológépeket engedünk a természetre, valamint arról is, vajon tényleg utálják-e ezek az apró ragadozók az embereket.

Nem a Sun által bemutatott történet fog minket arról meggyőzni, hogy a macskák a világ legkedvesebb és ártalmatlanabb lényei, de ahhoz példabeszédként szolgálhat, hogy még nekik is felelősséget kell vállalniuk tetteikért. Jingoudiao egy brit rövidszőrű cica, aki április 4-én bekapcsolta az indukciós tűzhelyt otthonában, amitől kigyulladt a konyha, ezzel 100 ezer jüan (közel 46 millió forint) értékű kárt okozva gazdájának. A férfi éppen a szabadban volt, mikor hívták telefonon, hogy kigyulladt a lakása, miután a macska óvatlanul végigsétált a főzőlapon. A lángokat az állat és a gazdája is sértetlenül megúszták, azonban most Jingoudiaónak le kell dolgoznia a pusztítás árát.

Gazdája, Dandan létrehozott a Douyin kínai közösségi hálózaton egy „Szecsuán legdurvább macskája” című oldalt, ahol a „gyújtogatónak” bélyegzett négylábúnak mindennap élő közvetítésben kell bejelentkeznie, hogy ezzel kompenzálja az ügyetlenségét (vagy szándékos emberölési kísérletét). Dandan videón felhívott egy tűzoltót is, arra kérve, hogy tanítsa meg szeszélyes kedvencét néhány tűzvédelmi tanácsra. A szakember elmondta, hogy korábban még soha nem kellett macskát tanítania, de a tűzoltóság kutyáját már megpróbálta, és őt sem sikerült rávennie a biztonság szem előtt tartására.

Eltiltották az állattartástól a 80 négyzetméteren 159 macskát tartó francia párt

Iszonyatos körülmények között élt együtt 159 macskával és 7 kutyával egy 80 négyzetméteres nizzai lakásban egy 68 éves nő és egy 52 éves férfi – írja a BBC.

A rendőrség tavaly egy veszekedés miatt vonult ki a párhoz, akkor vették észre, hogy a lakásban mindent állati ürülék borít. Az állatok mocsokban éltek, közülük sok volt alultáplált, kiszáradt és parazitákkal fertőzött. A fürdőszobában legalább két macska és két kutya tetemét is megtalálták.

A lakás tulajdonosa, a 68 éves nő a bíróságon azt mondta, imádja az állatokat, de elismeri, hogy elszúrta. Az egész 2018-ban kezdődött, amikor befogadta a szülei három kutyáját és három macskáját, majd nem sokkal később hazavitt még nagyjából 30 macskát, melyek egy közeli, elhagyatott épületben tanyáztak. Azóta az állatok szaporodtak, a nőnek pedig nem volt szíve egyetlen állatot sem kitenni vagy a sorsára hagyni.

„Műhús? Az bűncselekmény” – a vadászat kedvelői a vad-, az ipari és a mesterséges húsról

Étkezési szokásaik mellett a Nagy István agrárminiszter által betiltani kívánt műhúsról és fenntarthatóságról kérdeztük a horgászati és vadászati kiállítás résztvevőit.

The post „Műhús? Az bűncselekmény” – a vadászat kedvelői a vad-, az ipari és a mesterséges húsról first appeared on 24.hu.

Tökéletes gyilkológépeket szabadítunk a természetre

A macskák a kutyák mellett világszerte a legnépszerűbb házi kedvencek közé tartoznak, a kutatások alapján Magyarországon a háztartások 37 százalékában vannak jelen, országosan megközelítőleg 2,3 millió példányról beszélünk. Ezzel hazánk világviszonylatban igazi macskanagyhatalomnak számít.

Nagy általánosságban ugyanakkor a macskákkal kapcsolatos tudatosság messze elmarad a kutyákéhoz képest. Ennek hátterében több tényező is áll, az ebek tudományos vizsgálata például sokkal komolyabb múltra tekint vissza, másrészt a kutyák elszabadulva veszélyesebbek lehetnek az emberre, ezért szabályozásuk is szigorúbb.

Mindez azzal jár, hogy macskák esetében ritkább a felelős állattartás, ami adott esetben nemcsak magát a házi kedvencet, hanem a környezetet is veszélybe sodorhatja. A különböző védőoltások, a chiphasználat, a megfelelő táplálás, az ivartalanítás, illetve a rendszeres állatorvosi látogatások mellett kiemelten fontos lenne, ha macskáinkat zárt környezetben, otthon tartanánk.

Ismét itt a fagy, az állatok is veszélyben lehetnek

Újra beköszönt a zord időjárás, mely számos állatfajra veszélyt jelenthet, beleértve a háziállatokat, a haszonállatokat és a vadon élő állatokat is, ezért ebben az időszakban ők is fokozott figyelmet igényelnek – közölte az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos.

Ovádi Péter közleménye szerint a mínuszok ismételt megjelenése nagy körültekintést igényel az állattartók részéről, hiszen ekkor nő az állatokra nehezedő kihívások száma.

“A fagypont alá eső hőmérséklet veszélyt rejthet magában kedvenceinkre nézve, és ebben az időszakban kifejezetten fontos, hogy mindannyian tegyünk az állatok védelméért” – fogalmazott a kormánybiztos. A téli időjárás beköszöntével különös figyelmet kell fordítani a menhelyeken élő és a kóbor állatokra. A hidegben az állatok nagyobb energiát igényelnek a testhőmérsékletük fenntartásához, mely különös kihívást jelenthet az állatmenhelyeken, valamint az utcán. A közösségi összefogás kulcsfontosságú a civil állatvédő szervezetek és az általuk gondozott gazdátlan állatok megsegítésében: mindenki segíthet, legyen szó anyagi támogatásról, önkéntes munkáról, vagy csak a társadalmi tudatosság növeléséről – írta.

“Szépnek szép a beruházás, csak a város nem élhető” – milyen eredménnyel önt tízmilliárdokat a kormány a leggyorsabban fogyó városba?

Lassan esteledik, de a mezőhegyesi Molnár C. Pál lakótelepen már órák óta beszélget néhány idősebb lakó az egyik lépcsőház előtt ülve. Többségük a ‘80-as években költözött a környező majorságokból a városközpontba, és 15-20 éve szinte minden délután kiülnek beszélgetni egymással. “Növekszik a csapat, szaporodik a nyugdíjas állomány” – érzékelteti a jövőképet egyikük.

Szabadszájúak, közvetlenek és jókedvűek, sorsukat azonban beárnyékolja egy szívszorító párhuzam: jellemzően egyedül élnek, legközelebbi szeretteiktől jobbára sok száz kilométerre.

Terinek mindhárom gyereke külföldön él: Angliában, Ausztriában és Németországban. “Itt nővérként havi 200 ezer forintot lehet keresni azzal, hogy egész nap betegeket takarít. Ott meg másfél milliót” – zárja rövidre.

Gyarmati Andrea: Jön a baba – de mi legyen a kutyával meg a macskával?

A minap is elhangzott a rendelőben az az állandóan visszatérő kérdés: ha gyermek születik a családban, mi legyen a házi kedvenccel, a kutyával és a cicával.

És mi van akkor, ha a gyerek háziállatot kér?

S akkor mi van, ha a szülő érzi úgy, hogy a(z esetleg egyke) gyermekében azzal növelné a felelősségtudatot, hogy annak minden örömével és nyűgével rábíz egy háziállatot?

A magyar állattartók 3/4-e kutyás, fele macskás

A magyar háztartások csaknem háromnegyedében tartanak háziállatot az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központjának a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet segítségével végzett szeptemberi felmérése szerint.

Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központja szerint a több mint 1000 válaszadóból álló, súlyozott, reprezentatív mintán alapuló kutatás szerint a leggyakoribb otthon tartott állat a kutya: négy állattartó háztartás közül háromban található meg. A másik kiemelkedő gyakoriságú állat a macska, amelyet minden második állattartó háztartásban tartanak.

Az intézmény közleményében hangsúlyozza: kutya, macska, vagy mindkettő megtalálható a magyar háztartások 71 százalékában. Hozzáteszik, hogy a magyar lakosság fontosnak tartja az állatvédelmet, egytől tízig tartó skálán az állatvédelem 7,38 pontot kapott.

Percenként 140 ezer csirkét vágnak le a Földön, hatvan év alatt tízszeresére nőtt a levágott állatok száma

Négyszer gyorsabban nőtt a levágott állatok száma 1960 óta, mint a népesség növekedése. Miközben a Föld lakossága 2,6-szorosára nőtt az elmúlt 60 évben, most tízszer annyi haszonállatot ölnek meg, mint akkor.

 

Átlagosan napi 900 ezer marhát, 1,4 millió kecskét, 1,7 millió bárányt, 3,8 millió sertést és több mint 200 millió csirkét (perceként 140 ezret) vágnak le világszerte.

Mississippi tarajosteknős a Tisza partján

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szerint a Tisza szolnoki szakaszán találtak rá az eddig csak otthon tartott teknősfaj „kivadult” példányára, a mississippi tarajosteknősre. Előfordulása sok kérdést vet fel a szakértőkben.

A mississippi tarajosteknőst jellegzetes hátpáncéljáról lehet felismerni, és megkülönböztetni fajtársaitól, ugyanis középvonalában fut egy taréjszerű formát alkotó kiemelkedés. A Hortobágyi Nemzeti Park elmondása szerint itthon csak a mocsári teknős őshonos, így az ezen kívüli fajok idegenhonosak, és nemkívánatosak itthoni vizeinkben – írták Facebook-oldalukon.

Az Index megkeresésére Monoki Ákos, a Hortobágyi Nemzeti Park Közép-Tiszai Jászság tájegységvezetője mondott el részleteket a teknősről. Elmondta, a teknőst májusban fedezték fel a Tisza szolnoki szakaszán, és azóta minden vízi ellenőrzésük során ezen a területen találják a hüllőt.