Best WordPress Hosting
 

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukjuk a klímacélokat?

Évek óta folyamatosan bővülnek a tiszta energiára fordított beruházások világszerte, összmértékük 2023-ban már 1700 milliárd dollárt tett ki, ami jóval több, mint az ugyancsak növekvő, fosszilis energiára fordított beruházásokra költött 1000 milliárd – áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentésében. Azonban még ez az ütem sem elég gyors ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött, az évszázad végéig 1,5 Celsius-foknál meghúzott felmelegedési klímacélt. Márpedig a 2 foknál nagyobb mértékű felmelegedés a természeti környezetben várható különböző átbillenési pontok miatt akár visszafordíthatatlan és katasztrofális változásokat is hozhat. Hol tart tehát a fenntartható gazdaságra történő átmenet, és mit várhatunk a jövőben?

Biztató kezdés

Több biztató adatot látunk arról, hogy a magánszemélyek és a vállalati fogyasztók egyre többet költenek elektrifikációra. A napelemek, az akkumulátorok és a hőszivattyúk piaca gyors ütemben bővült. A villanyautók globális eladása 2023-ban 31 százalékkal 14 millió darabra nőtt, ami különösen biztató, figyelembe véve, hogy mindez 130 milliárd dolláros többletkiadás ahhoz képest, mintha ugyanennyi hagyományos autót vásároltak volna a fogyasztók. A megújuló áramtermelésre fordított beruházások 650 milliárd dollárra nőttek, és ugyancsak több beruházás ment az áramhálózat fejlesztésére, atomenergiára és általában a végső energiafogyasztók elektrifikációjára is.

7 ország már áttért a 100%-os megújuló energiahasználatra – kettő Európában van

2023 globális szinten rekordot döntött megújuló energiahasználat tekintetében, 7 ország pedig már sikeresen megvalósította a zöld energiára való áttérést.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) és a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) közleménye alapján a Stanford Egyetem felállított egy megújuló energia rangsort. A jelentésből kiderül, hogy már hét országban megvalósult a 100%-os megújuló energiahasználat. A legdinamikusabban a szélenergia fejlődött, de a napenergia még mindig vezető pozícióban van.

Rekordot döntött a szélenergia

A bolygógyilkos mélytengeri bányászat

A mélytenger a becslések szerint több milliárd tonna nikkelt, kobaltot, mangánt és más kritikus nyersanyagot rejt, főként burgonya méretű gumókban, amik egy új aranylázat indítottak el a tengerfenék kiaknázására, részben a zöld gazdasági átmenet által hajtva. Ugyanakkor óriási problémát jelent, hogy semmiféle szabályozás nem áll rendelkezésre a bányászati gyakorlatra vonatkozóan, és a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság júliusi találkozóján sem sikerült erről megállapodni.

Mivel még mindig nagyon keveset tudunk a mélyóceánról és a bányászat tengeri környezetre gyakorolt káros hatásairól, a tudományos közösség elővigyázatosságra int, és a bányászati tevékenységek moratóriumát sürgeti, amíg a megfelelő ismeretek rendelkezésre nem állnak. Amit eddig tudunk, az aggasztó: a bányászati gépek és melléktermékek jelentősen károsíthatják az ökoszisztémákat, ami a klímaváltozás fokozódásához vezethet, veszélyeztetheti az élelmezés szempontjából kulcsfontosságú fajokat, sőt, még az asztalunkra kerülő halat is mérgező anyagokkal terhelheti. Sok faj pedig már azelőtt kihalna, hogy egyáltalán megismertük volna. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a mélytengeri élőhelyeket emberi időskálán helyre lehetne hozni a jelentősebb károk után, hisz a regenerálódás akár több millió évig is eltarthat. Az IRENA számításai szerint a szárazföldi ásványkészletek elegendőnek tűnnek a globális szükségletek kielégítésére, de azokat felelősségteljesen kellene bővíteni, és ideje volna az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság gyakorlatát is komolyan venni.

mélytengeri fémércek eloszlása. forrás: Nemzetközi Tengerfenék Hatóság, ISA