Best WordPress Hosting
 

7 ország már áttért a 100%-os megújuló energiahasználatra – kettő Európában van

2023 globális szinten rekordot döntött megújuló energiahasználat tekintetében, 7 ország pedig már sikeresen megvalósította a zöld energiára való áttérést.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) és a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) közleménye alapján a Stanford Egyetem felállított egy megújuló energia rangsort. A jelentésből kiderül, hogy már hét országban megvalósult a 100%-os megújuló energiahasználat. A legdinamikusabban a szélenergia fejlődött, de a napenergia még mindig vezető pozícióban van.

Rekordot döntött a szélenergia

A világ legnagyobb megújulóenergia-parkja 16 millió indiai otthont láthat el árammal

Indiában épül a világ legnagyobb olyan parkja, ahol többféle megújuló energiaforrás segítségével generálnak áramot. A zöldenergiafarmot már beüzemelték, a teljes kapacitás évek alatt áll fel.

Indiában található a világ legnagyobb zöldenergia-farmja, a Khavda. Az ország nyugati részén, Gudzsarát államban található napelemes park becsült csúcskapacitása meghaladja a 30 GW-ot. A projekt első szakaszában az üzemeltető Adani Green Energy ebből mintegy 1000 MW mennyiségű napenergia-kapacitást kapcsolt be. A teljes rendszer várhatóan 2029-re áll fel – írja a Interesting Engineering.

Khavda, az 538 négyzetkilométeres napelempark területe ötször nagyobb mint Párizs. (lásd nyitókép)

A világ legnagyobb megújulóenergia-parkja 16 millió indiai otthont láthat el árammal

Indiában épül a világ legnagyobb olyan parkja, ahol többféle megújuló energiaforrás segítségével generálnak áramot. A zöldenergiafarmot már beüzemelték, a teljes kapacitás évek alatt áll fel.

Indiában található a világ legnagyobb zöldenergia-farmja, a Khavda. Az ország nyugati részén, Gudzsarát államban található napelemes park becsült csúcskapacitása meghaladja a 30 GW-ot. A projekt első szakaszában az üzemeltető Adani Green Energy ebből mintegy 1000 MW mennyiségű napenergia-kapacitást kapcsolt be. A teljes rendszer várhatóan 2029-re áll fel – írja a Interesting Engineering.

Khavda, az 538 négyzetkilométeres napelempark területe ötször nagyobb mint Párizs. (lásd nyitókép)

Rekordszámú balkon napelemet telepítettek tavaly Bécsben

Míg 2022-ben nem egészen 1000, addig tavaly már több mint 4000 balkon napelemet telepítettek Bécsben. Az év első három hónapjában pedig 700 ilyen berendezést jelentettek be. Mindeközben a magát zöldnek láttató Orbán-kormány tiltja ezt a típusú megújuló energiatermelőt.

A főzéshez ugyan kevés, de egyórányi porszívózáshoz éppen elegendő áramot termelnek a balkon napelemek, amelyek virágkorukat élik Bécsben. Míg 2022-ben 900 ilyen berendezést telepítettek városszerte, addig 2023 valóságos rekordév volt. Az osztrák főváros villamosenergia-hálózatát üzemeltető Wiener Netze-nél 4.250 balkon napelemet jelentettek be tavaly.

A maximum 800 watt teljesítményű háztartási naperőműveket tavaly óta már az önkormányzati lakások lakói is felszerelhetik, csupán engedélyt kell kérniük a fenntartójuktól, a Wiener Wohnentől. Az ő körükben azonban lényegesen csekélyebb az érdeklődés: eddig csupán 116 balkon napelemre kértek engedélyt.

A világ legnagyobb tetőre szerelt naperőműve épül Dániában

Amióta elindult a naperőművek gyártása, számos megoldást láttunk már, és a fejlesztők folyamatosan keresik a jobb, formabontóbb megoldásokat. Az új dán szolárprojekt forradalmasíthatja a napelem piacot.

Hamarosan új mérföldkőhöz érkezhetünk köszönhetően a SolarFuture nevű dán vállalatnak, amely 2014-ben alakult, és fő profilja az ipar és a mezőgazdaság számára készült nyereséges napelemes megoldások.

A dán tervező csapat az elmúlt évek során számos olyan projektet hozott létre, amelyek mind összetettségük, mind helyszíneik tekintetében ismertté váltak, beleértve a Koppenhágai Operaház tetején elkészült létesítményeket, valamint a Dániát és Svédországot összekötő Øresund-híd több földi építményét – írja a CleanTechnica.

15 ezer családnak lesz napelemes energiatárolója. Ez mire elég?

A Napenergia Plusz Program kapcsán beszélgetett a 24.hu Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakértővel, aki több olyan észrevételt is tett, amelyek megkérdőjelezik, hogy a pályázat mennyire szolgálja a klímaügyet, illetve az ország érdekeit. Milyen formában lehetne jobban hasznosítani a napelem-kapacitásokat, és a támogatásra szánt összeget?

A Napenergia Plusz Program napelemek és tárolók létesítését célozza a háztartások körében, és ehhez 66 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyújt a kormány uniós forrásokból. A támogatás mértéke tehát az elszámolható költségek maximum kétharmada, a teljes megítélhető támogatás pedig legfeljebb 5 millió forint lehet háztartásonként. Ha nagyobb teljesítmény szükséges, akkor 7,75 millió forintos beruházás mellett lehet kiaknázni a maximálisan 5 millió forintos támogatást, cirka 2,75 millió forint önrész mellett. A tájékoztatás szerint mintegy 15 ezer pályázó kaphat támogatást, ez a szakértői becslések szerint 100–120 megawatt új napelem-kapacitást eredményezhet, és mintegy 150 megawattóra tároló kapacitást hoz majd létre országos szinten – 75,8 milliárd forintból.

Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakértő, a Fővárosi Önkormányzat klíma- és környezetügyi főosztályának vezetője egyfelől üdvözli a napelemes beruházások terjedését segítő törekvéseket és a családok támogatását, ugyanakkor szerinte a mostani programban kifogásolható, hogy

Mire jó, ha 15 ezer családnak lesz napelemes energiatárolója?

Ismert, hogy a Napenergia Plusz Program napelemek és tárolók létesítését célozza a háztartások körében, és ehhez 66 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyújt a kormány uniós forrásokból. A támogatás mértéke tehát az elszámolható költségek maximum kétharmada, a teljes megítélhető támogatás pedig legfeljebb 5 millió forint lehet háztartásonként. Ha nagyobb teljesítmény szükséges, akkor 7,75 millió forintos beruházás mellett lehet kiaknázni a maximálisan 5 millió forintos támogatást, cirka 2,75 millió forint önrész mellett. A tájékoztatás szerint mintegy 15 ezer pályázó kaphat támogatást, ez a szakértői becslések szerint 100–120 megawatt új napelem-kapacitást eredményezhet, és mintegy 150 megawattóra tároló kapacitást hoz majd létre országos szinten – 75,8 milliárd forintból.

Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakértő, a Fővárosi Önkormányzat klíma- és környezetügyi főosztályának vezetője egyfelől üdvözli a napelemes beruházások terjedését segítő törekvéseket és a családok támogatását, ugyanakkor szerinte a mostani programban kifogásolható, hogy

jelentős EU-s forrás lekötésével,

Naperőművek és/vagy szélerőművek? Energia vagy élelmiszer? Szakmai tények a szélcsendes kormánynak

A szeles jogszabályok lazítása ellenére a kormány a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervében (NEKT) továbbra is mostohán kezeli a szélenergiát. A szélerőművekkel jóval több mezőgazdasági termőterület maradhatna szabadon és az energiaár spekulációtól is jobban védve lennénk.

Az Energiaklub frissítette tavalyi tanulmányait, amelyek a szélerőművek létjogosultságát elemzik. Az első aktualizált összefoglaló a szélerőművek és a naperőművek területigényét hasonlítja össze. Főbb megállapításai:

A földhasználat szempontjából vizsgálva, egységnyi energiára és területre vetítve a napelemek akár 60-120-szor nagyobb földterület igénnyel rendelkeznek, mint a szélerőművek – többek között ezért is volna kulcsfontosságú a hazai szélenergia megfelelő felskálázása, nem csupán a fotovoltaikus termelés kiegyensúlyozására.

Az akkugyárak után erőmű is érkezik a Távol-Keletről

Naperőműveket telepítenének kínai cégek Magyarországon a VSquare hírlevele szerint, amelyek az akkumulátor- és elektromosautó-gyárak áramszükségletét elégítenék ki. A kínai befektetők belátták ugyanis, hogy a magyar energiaellátás nem tud kellő mennyiségű áramot biztosítani nekik, ezért maguknak kívánják megtermelni azt.

Miért fontos ez? Az akkumulátorgyárakkal szembeni érvek egyik legfontosabbika az óriási áramigény, aminek kiszolgálására kérdéses, hogy mennyiben vannak felkészülve a magyarországi erőművek. A kapcsolódó naperőművek létesítése mindenesetre már korábban is felmerült, például a CATL beruházásával kapcsolatban.

Számokban: legalább 900 milliárd forintos naperőmű-beruházásról szól a VSquare értesülése, ami tízszer akkora nagyságrend, mint a legnagyobb egybefüggő magyarországi napelempark kialakításának költsége – a tavaly átadott mezőcsáti napelempark összértéke 90 milliárd forint volt, évente 372 gigawattóra villamos energia termelésére alkalmas az erőmű.

Közösen léphetnek fel a napelemesek, akik nem akarják majdnem ingyen átadni a termelt áramot

Elindult egy új, úgynevezett energiaközösség, amelyhez magánszemélyek is csatlakozhatnak, és amelynek az ad különös hangsúlyt, hogy a hazai napelemes piac legfontosabb érdekvédelmi szervezete, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) szervezi és működteti.

Miért fontos ez? Az energiaközösség tagjai közösen léphetnek fel az energiapiacon, vagyis például együttesen adhatják el az általuk megtermelt elektromos áramot, és együtt is szerződhetnek a vételre.

Ennek azért lehet fontos szerepe, mert januártól kezdve megváltozott a háztartási napelemek által feleslegben megtermelt, illetve a többletigényként megvásárolt áram adásvételi elszámolása.

A magyar napenergiapiac szereplői közül sokan a túlélésért küzdenek és nem számítanak túl sok jóra sem

A MANAP Iparági Egyesület tagjai között végzett felmérése szerint a tagok többsége – a rekordokat döntögető magyar napelemes statisztikák mellett – komoly nehézségekkel küzd, és nem gondolja, hogy a következő pár évben számottevően javulnának az iparág és benne vállalkozása kilátásai. Aggasztó, hogy több mint 80 %-uk egyes vagy kettes osztályzatot ad a hazai szabályozásra.

A MANAP legfrissebb, 2023 végén és 2024 elején végzett kutatása (melyet a a Catapult Innovation Lab készített) drámai kihívásokat tárt fel a magyarországi napelemiparágban, ahol a tagvállalatok többsége küzd a túlélésért. A felmérés eredményei rávilágítanak az ágazatot sújtó problémákra, amelyekből kiemelkedik a tagok által nagyon rossznak tartott szabályozási környezet, és a lakossági napelem-pályázatok kifizetésének lassúsága.

A tagok 43 százaléka a túlélésért küzd, illetve szenved a visszaeséstől, csupán mindössze ötödük számolt be stabil vagy növekvő helyzetről. Ez rámutat a magyarországi napelemiparágban tevékenykedő vállalkozások széles körű kihívásaira.

Egy bizonyos méret fölött már problémásak a napelemek

A napenergia mindenki számára korlátlan mennyiségben áll rendelkezésére. Elvileg. Merthogy bizonyos méret felett a napelemparkok már képesek befolyásolni a Föld időjárását – állítja egy új kutatás.

A Nature Communications Earth & Environment című folyóiratban közölt tanulmány szerzői globális modellek segítségével vizsgálták, milyen hatással lenne a klímára, ha a mostaniaknál is hatalmasabb – mondjuk a Szahara ötödét lefedő – napelemparkokat építenének. A fekete alapszínű panelek a fényt visszatükröző homoknál sokkal több hőt vennének fel, és ennek jelentős része az alattuk elterülő földet melegítené.

Ez a helyi felmelegedés már átrendezné a globális éghajlati mintázatokat, és a csapadékot a trópusokról a sivatag fölé vonzaná, újra kizöldítve a homoktengert. De eközben más régióknak is megváltoztatná a napenergia-felvevő képességét: felhősebbé tenné a Közel-Keletet, Dél-Európát, Indiát, Kelet-Kínát, Ausztráliát és az USA délnyugati részét, míg naposabbá Közép- és Dél-Amerikát, a karibi térséget, az USA középső és keleti részét, Skandináviát és Dél-Afrikát.

Már közel 3 paksnyi hazai naperőmű termel, így egyre gyakrabb a mínuszos áramár

Az átviteli rendszerirányító MAVIR előzetes adatai szerint 2024 elejéig 5649 megawatt napelemes kapacitást kapcsoltak rendszerbe Magyarországon – írja közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM). 2023-ban olyan sokszor volt nulla vagy negatív az áram tőzsdei ára, mint a megelőző 10 évben összesen.

Az ipari naperőművek 3332 megawattját a háztartási méretű létesítmények 2317 megawattja egészíti ki. A 2023-as növekedés nemcsak bármely korábbi esztendő adatát múlja felül, hanem több új teljesítmény létesítését is takarja annál, mint amennyi 2020-ig kiépült (1415 megawatt). A tavalyi bővülés közel fele-fele arányban származott az ipari és a háztartási méretű erőművek üzembe helyezéséből. Összehasonlításképpen: a Paksi Atomerőmű négy blokkjának összteljesítménye 2 ezer megawatt.

Az 50 kW feletti naperőműparkok múlt nyáron érték el eddigi teljesítménycsúcsukat, augusztus 12-én déltájban több mint 2731 megawattóra termeléssel.

Január 1-től jön a bruttó elszámolás a hazai napelem-tulajdonosoknak. Mi a baj vele?

2024 elején kivezetésre kerül a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) szaldóelszámolási rendszere, és felváltja az ún. bruttó elszámolás. Nem ösztönzi a rugalmas termelést és fogyasztást, valamint rontja a napelemek megtérülését a most életbe lépő bruttó elszámolás.

Az átállás remek lehetőséget kínált (volna) arra, hogy egy korszerű elszámolási rendszer kerüljön bevezetésre idehaza, amely figyelembe veszi a villamos energia valódi értékét, a hálózathasználat költségeit, és így ösztönzi a fogyasztó oldali válaszadást. Bár néhány nap múlva indul az új rendszer, továbbra is sok a bizonytalanság, és kérdéses, hogy az új feltételekkel megéri-e majd napelemet telepíteni a háztetőkre. Jelenlegi formájában a bruttó elszámolás rontja a napelemes rendszerek megtérülési mutatóit, nem ösztönzi majd rugalmas termelésre és fogyasztásra a napelem-tulajdonosokat, de az akkumulátoros tárolásban és az okosmérőkben rejlő nagy potenciált sem tudjuk vele teljesen kihasználni. Bartek-Lesi Mária és Varga Katalin elemzése.

Bruttó elszámolásba kerülnek 2024. január 1-jével az idén december 31-én legalább tíz éve működő  napelemek tulajdonosai, valamint az új, fejlesztésüket (vagy napelemük bővítését) 2023. szeptember 7. után bejelentő beruházók. Ez azt jelenti, hogy:

Hiába érkezhet az EU-pénz, a napelemes pályázók ebből semmit nem láthatnak

Hamarosan 920 millió eurónyi (közel 370 milliárd forint) európai uniós támogatásra számíthat a kormány, annak nyomán, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország módosított és kiegészített helyreállítási tervét. Ez a pénz két részletben előlegként érkezhet meg 2024 során a RePowerEU program fejlesztéseire, amelyek kifejezetten a megújuló energiára és az orosz fosszilis energiahordozóktól való függetlenedést segítő programokra fókuszálnak.

A döntés nem végleges,

a kifizetés azt követően kaphat zöld utat, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa is jóváhagyja a bizottság javaslatát.

Szélerőmű a közeli jövőben nem, de szivattyús erőmű épülhet Magyarországon

Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint 2029 előtt nem nagyon lesznek új szélerőművek az országban. Már a megvalósítási tanulmány készül az ország első szivattyús erőművével kapcsolatban – derült ki Lantos Csaba beszámolójából, melyet az Országgyűlés gazdasági bizottságának éves gyűlésén ismertetett.

Mivel annyira sok naperőművi fejlesztés áll sorban, így 2029 előtt nem várható, hogy a nemsokára módosuló szabályok mentén új szélerőmű kapacitás lép be a magyar áramtermelési mixbe – többek között ezt jelezte a parlament Gazdasági Bizottsága előtti november 28-i meghallgatásán Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter azt is bejelentette, hogy a kormány döntést hozott arról, hogy megépít egy szivattyús tározós erőművet, és már a megvalósíthatósági tanulmánya is készül az évtizedes távon megvalósuló fejlesztésnek. Utalt arra is, hogy csúszhat az a korábbi menetrend, miszerint 2027 elejétől belépnek az új rugalmas gázerőművek a termelésbe, hiszen a jövő évi tenderbontáshoz képest három és fél éves építési időt említett.

November 28-án tartotta a Gazdasági Bizottság az éves parlamenti meghallgatását Lantos Csabának, aki a vg.hu, a hvg.hu és a Telex tudósításai szerint az alábbiakat mondta a portfolio témarendezése és kiegészítései alapján:

Vízvédelem és párolgáscsökkentés napelemekkel

Elképesztő szárazság sújtja az USA Arizona államát, ami a természetes vizeket is komoly veszélynek teszi ki. Ezért a Gila-folyó indián közössége az amerikai hadsereggel együttműködve egy formabontó projektbe kezdett: napelemekkel fedik le a folyó felszínét.

A projekttel két legyet ütnének egy csapásra, ugyanis amellett hogy tiszta energiát termelnek, megoldhatják a vízpárolgás problémáját is a régióban. A beruházás első (teszt jellegű) lépéseként egy 305 méteres részen húzzák fel a napelemeket a víz felett – írja az Interesting Engineering.

A csatornák feletti napelemparkok telepítésekor kulcsfontosságú kérdés a gazdasági életképesség is. Az állam azért szavazott bizalmat a projektnek, mert a már meglévő csatornainfrastruktúra felhasználásával nem kell további földterületeket feláldozni napelemparkok kialakítására. Egy hasonló projekt már Kaliforniában is megtervezésre került, azonban ott lassabban őrölnek a bürokrácia fogaskerekei.

Máris módosítják az életszerűtlen napelemes támogatási programot

Módosítani fogja az Energiaügyi Minisztérium a 2024-ben induló, 75 milliárd forint keretösszegű, Napenergia Plusz névre keresztelt program egy fontos részletét.

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) Facebook-posztjában arról ír, hogy az eredeti tervekhez képest nagyobb méretű rendszerekre is lehet majd támogatást igényelni. Az eredeti terv szerint a háztartások legfeljebb 4 kilowatt névleges kapacitású napelemes rendszerekre, és az ehhez kapcsolt legfeljebb 8 kilowattórás akkumulátorok kiépítéséhez pályázhattak volna összességében 65 százalékos támogatásra, januártól.

Egy tegnapi szakmai egyeztetés után azonban a minisztérium nyitott arra, hogy 5 kilowattra emelje a felső határt, és 10 kilowattórára növelje az akkumulátor maximális kapacitását. A programot azután jelentették be, hogy 2023. szeptember 7-től megszűnt a lakossági napelemek eddigi nagyon kedvező áramelszámolási rendszere, a szaldó.

Napokon át megújuló energiával működött Portugália

Portugália elképesztő rekordot döntött, amikor 6 egymást követő napon keresztül több energiát termeltek megújuló energiaforrásokból, mint amennyit az egész országban elfogyasztottak – írja az IFLScience.

Az új rekord október 31-én helyi idő szerint hajnali 4 óra és november 6-án reggel 9 óra között született meg. A 149 egymást követő óra során — ami 18-cal több, mint a 2019-es rekord — összesen 1102 gigawattóra (GWh) megújuló energiát termeltek.

Ez több, mint amennyire az országnak szüksége volt, ugyanis az ipari és a háztartási fogyasztás is csak 840 GWh volt.

Gőzerővel folyik a kínai szerkezetváltás, csak nem úgy, ahogy a Nyugat szeretné

Szinte mindennapos téma lett az elmúlt néhány évben, hogy Kína gazdaságpolitikai válaszút elé érkezett: az előző évtized növekedését hajtó beruházási boom üteme fenntarthatatlanná vált és magas belső eladósodottsághoz vezetett, ami manapság az ingatlanpiacon és az önkormányzatok finanszírozásában is gondokat okoz. 

Mindez romló demográfiai kilátásokkal, GDP-arányosan stagnáló világkereskedelemmel és lassú termelékenységnövekedéssel párosult, ami még sürgősebbé teszi a kínai vezetés számára, hogy az eddigi, jelentős részt mennyiségi fejlődést minőségi, más szóval fenntartható és a gazdasági hatékonyságot jelentősen emelő növekedés váltsa fel.

A szerkezetváltás iránya ugyanakkor sokáig nem nagyon volt kiolvasható a gazdasági adatokból. Peking például néhány évente menetrendszerűen bejelenti, hogy a növekedés fenntarthatósága érdekében növelni kell a lakossági fogyasztás GDP-arányosan kiemelkedően alacsony arányát, ám ezt jellemzően nem követik a lakossági fogyasztást támogató gazdaságpolitikai intézkedések. A minőségi növekedés irányainak potenciális korlátait jelzi az is, hogy a techszektor és sok más szolgáltatói iparág a támogatás helyett hatósági vegzálást kapott a nyakába. A szolgáltatási piacon tevékenykedő kisebb vállalkozások helyzetét a koronavírus-járvány alatti lezárások is jelentősen rontották, míg a pénzügyi szektor liberalizációja természetesen fel sem merül.