Best WordPress Hosting
 

Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart

A szerző a Concorde részvényelemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már mostanra is túl sok feszültséget okoztak. Az Egyesült Államok korábban is többnyire pragmatikus gazdaságpolitikát és szigorú biztonságpolitikát folytatott, így hamar rájöttek, hogy az ESG-politikában is változásokra van szükség ahhoz, hogy a nyugati világ megőrizze energiabiztonságát és iparát. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy Európa egyelőre nem változtat, márpedig ha ez így marad, akkor búcsút inthet jó pár iparágnak a kontinensen.

Az ESG, vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok figyelembevételének ötlete a fenntarthatóság és etika jegyében már hosszú ideje a köztudatban van. Azonban csak a 2010-es évek végén került fókuszba a nemzetközi világban, ahol a legjobban érintett iparágak közé tartozott az energetika, olajipar, bányászat és fémfeldolgozás. Ezután számos vállalat döntött úgy önszántából vagy szabályozói kényszer hatására, hogy jelentős erőforrásokat allokál az ESG-re. Nagy remény fűződött ahhoz, hogy ezáltal fenntarthatóbbá és etikusabbá válik a működésük, növelhetik a társadalmi jólétet, valamint az iparág társadalmi elfogadottságát. A legtöbb energetikai, olajipari és feldolgozóipari vállalat célul tűzte ki, hogy 2050-re szén-dioxid-semleges lesz, és ennek érdekében hajlandó volt jelentős összegeket beruházni a megújuló energiaforrásokba.

Lejárt a várakozási időnk – Nem halogathatjuk tovább az épületeink felújítását

Két éven át tartó tárgyalások után az Európai Parlament és a Tanács is elfogadta az új Épületenergetikai Irányelvet. Nem véletlen, hogy a Zöld megállapodást szolgáló Fit for 55 jogszabálycsomag utolsó elemére ilyen sokat kellett várni. Az irányelv ambiciózus célt tűzött ki: a 2050-re széndioxid-kibocsátás mentes épületállomány elérését. A csomag, két másik elemével – az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiafelhasználás terjedését előíró irányelvekkel – kiegészülve óriási energetikai fejlesztést vár el az épületszektorban. Most a tagállamokon a sor, hogy az irányelvet átültessék, amire ugyan két évük van, de a nagyratörő célok miatt a megvalósítást már holnap el kell kezdeni. Ezen múlik, hogy a felújítási stratégiában foglalt célok valósággá váljanak: vagyis, hogy a következő két és fél évtizedben az épületfelújítások száma és mélysége (alapossága) egyaránt többszörösére növekedjen – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet témában végzett kutatásából.

Az európai épületek háromnegyede nem energiahatékony, emiatt az épületszektor felelős az EU végső energiafogyasztásának 40 %-áért, az energiával kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint harmadáért. Pazarló épületeink itthon is 42%-át adják a hazai végső energiafelhasználásnak, ami a Nemzeti Energia- és Klímatervben is hivatkozott becslések szerint már költségoptimális felújítással is közel felére lenne csökkenthető. A Felújítási hullám stratégia és az újonnan elfogadott irányelv alapján azonban még a költségoptimális szintnél is tovább kell mennünk, és az épületek fogyasztását két és fél évtizeden belül korszerűsítéssel minimálisra kell csökkenteni. Az állomány évi 2-3%-át kell mélyfelújítással megújítanunk a mai szinte nulla arányhoz képest.

A mélyfelújítás új irányelvi fogalma a nulla-kibocsátású épülethez kötődik: 2030 előtt a közel-nulla követelményszint elérése, 2030 után pedig a nulla-kibocsátású épület követelményének eléréséhez szükséges felújítást jelenti.

7 ország már áttért a 100%-os megújuló energiahasználatra – kettő Európában van

2023 globális szinten rekordot döntött megújuló energiahasználat tekintetében, 7 ország pedig már sikeresen megvalósította a zöld energiára való áttérést.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) és a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) közleménye alapján a Stanford Egyetem felállított egy megújuló energia rangsort. A jelentésből kiderül, hogy már hét országban megvalósult a 100%-os megújuló energiahasználat. A legdinamikusabban a szélenergia fejlődött, de a napenergia még mindig vezető pozícióban van.

Rekordot döntött a szélenergia

A világ legnagyobb megújulóenergia-parkja 16 millió indiai otthont láthat el árammal

Indiában épül a világ legnagyobb olyan parkja, ahol többféle megújuló energiaforrás segítségével generálnak áramot. A zöldenergiafarmot már beüzemelték, a teljes kapacitás évek alatt áll fel.

Indiában található a világ legnagyobb zöldenergia-farmja, a Khavda. Az ország nyugati részén, Gudzsarát államban található napelemes park becsült csúcskapacitása meghaladja a 30 GW-ot. A projekt első szakaszában az üzemeltető Adani Green Energy ebből mintegy 1000 MW mennyiségű napenergia-kapacitást kapcsolt be. A teljes rendszer várhatóan 2029-re áll fel – írja a Interesting Engineering.

Khavda, az 538 négyzetkilométeres napelempark területe ötször nagyobb mint Párizs. (lásd nyitókép)

A világ legnagyobb megújulóenergia-parkja 16 millió indiai otthont láthat el árammal

Indiában épül a világ legnagyobb olyan parkja, ahol többféle megújuló energiaforrás segítségével generálnak áramot. A zöldenergiafarmot már beüzemelték, a teljes kapacitás évek alatt áll fel.

Indiában található a világ legnagyobb zöldenergia-farmja, a Khavda. Az ország nyugati részén, Gudzsarát államban található napelemes park becsült csúcskapacitása meghaladja a 30 GW-ot. A projekt első szakaszában az üzemeltető Adani Green Energy ebből mintegy 1000 MW mennyiségű napenergia-kapacitást kapcsolt be. A teljes rendszer várhatóan 2029-re áll fel – írja a Interesting Engineering.

Khavda, az 538 négyzetkilométeres napelempark területe ötször nagyobb mint Párizs. (lásd nyitókép)

Héjasas vagy szélturbina?

A megújuló energia görögországi felfutásának vagyunk tanúi. Gombamódra szaporodnak a szárazföldi és a tengeri szélerőműparkok is. De hogy élik túl ezt az eddig érintetlen területek? Az Euronews exkluzív riportja.

Friss szelek fújnak Görögország felett. Vajon energiaexportőr lesz belőle? Néhány akadályt még le kell küzdenie, mielőtt Európa zöldenergia-központjává válik. Az Euronews Witness riportere, Hans von der Brelie nézett utána ennek ott, helyben.

Olyan a tengeri szél, mint az arany

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

(Hartvig Áron a Cambridge Econometrics budapesti irodájának elemzője, az Ekonomi a G7 véleményrovata)

A háztartási napelemek elszámolási rendszerének tavalyi megváltoztatása arra ösztönzi az otthonokat, hogy telepítsenek akkumulátort is a napelem mellé. Az akkumulátorok azonban pluszköltséget jelentenek, így támogatás nélkül nem, vagy sokkal lassabban térül meg egy háztartási napelem-beruházás. Ez pedig jelentősen visszavetheti a háztartási napelemek hazai elterjedését. A villamosenergia-ellátó rendszernek azonban szüksége van erre a változásra, mert akkumulátorok nélkül a háztartási napelemek elszaporodása további gondokat okozna a hálózatban és időről-időre újabb napelem-csatlakozási stopokra lenne szükség, hogy ne váljon túlterheltté a hálózat.

A háztartási napelemek által megtermelt áram nettó elszámolásáról bruttó elszámolásra történt átállással a napelemek megtérülési ideje jelentősen megnőtt. Korábban a nettó elszámolási rendszerben a betáplálással – azaz a napelem által megtermelt, de a háztartásban fel nem használt és a rendszerbe betermelt áram esetén – a saját fogyasztás teljes értékét, vagyis a jelenlegi normál rezsicsökkentett áramárak mellett kilowattóránként 36,9 forintot lehetett így elszámolni. A bruttó elszámolás azonban a korábbi rendszerhez képest alacsonyabb betáplálási árakat kínál – jelenleg kilowattóránként 5 forintot – és ezzel arra ösztönzi a háztartásokat, hogy a megtermelt villamos energiát inkább maguk használják fel és ne öntsék rá a hálózatra.

Online kitölthető kamuzöld, un. zöld konzultációt indított a kabinet

Nevében zöld konzultációt indított a kabinet. Az Orbán-kormány új konzultációja helyeselhető álkérdések közé csempészve, vitatott témákban is a támogatás felé terelné a válaszadókat. Kamukonzultáció kamu zöld kérdésekről az akkumulátorgyárak lakosság általi támogatásának hamis bizonyítására!

Hasonlóan az Orbán-kormány korábbi konzultációin feltett (ál)kérdésekhez, a 13 kérdés nagy részével vélhetőleg minden józan ember „inkább egyetért”. Ilyen például, hogy a zöldenergia-bővítés közös ügyünk, hogy a kormány támogassa az ilyen termelési, tárolási, illetve földhő-hasznosítási beruházásokat, a helyben megtermelt energia közeli felhasználását, a közintézmények és az új ingatlanok energiahatékonyságát, az elektromos járművek térnyerését, hogy a kabinet a beruházóktól elvárja a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok betartását, a hatóságoktól pedig azok érvényesítését, illetve hogy a Napenergia Plusz Program és hasonló akciók kiemelten szolgálják a zöldenergia részarányának növelését. Legalábbis nehéz elképzelni, hogy e kérdésekkel a statisztikai hibahatárnál többen „inkább nem értenek egyet”.

Mindemellett három pont igencsak vitatott felvetéseket érint, amelyekre, a nyilvánvaló kérdések megválaszolásának lendületében, könnyen születhet szintén jóváhagyó válasz.

Európában építik meg a világ legnagyobb tengeri naperőművét

Az elmúlt években egyre több helyen tűnnek fel úszó napelemfarmok, ami azért jó, mert a szárazföldön csak korlátozott terület áll rendelkezésre, valamint az állóvizek felülete is véges. Most a világ legnagyobb ilyen naperőművének is megkezdődtek a tervezési-építési munkálatai, nem meglepő módon a megújuló energiát előszeretettel használó Hollandia partjainak közelében – írja az Interesting Engineering.

A Solar Duck vállalat 5 MW-os projektje nagyjából 8,4 millió euróba, mintegy 3,3 milliárd forintba kerül.

Az építkezés megkezdése előtt a projekt megvalósítására létrehozott konzorcium, a Nautical SUNRISE kiterjedt vizsgálatot folytat. Ebben szerepel például, hogy mennyire stabil és megbízható áramforrás egy ilyen farm, illetve, hogy milyen lehetőségek vannak a későbbi bővítésre.

Sokkal kevesebb nap- és szélerőművet engednek, mint amit a beruházók szeretnének

Bejelentette az Energiaügyi Minisztérium, hogy 2030-ig összesen mennyi új nap- és szélerőmű, illetve energiatároló kapacitásnak enged hálózati csatlakozást.

Miért fontos ez? A tervezett számok összességében azt jelzik, hogy a következő években sokkal kevesebb megújuló energiás kapacitás épülhet csak ki annál, mint amennyire a beruházók építési hajlandóságot mutatnának.

Számokban: az összes beépített napenergiás áramtermelési kapacitás jelenleg 6 gigawatt. Korábban úgy tervezték, hogy 2030-ra lesz ennyi, most 12 gigawattal számolnak hat éven belül.

Megvan a rés a pajzson, engedélyeztethető egy erkélynapelem Magyarországon

Az alábbi dokumentum az Elmű Hálózati Kft. január végén kiadott jóváhagyása, amely végső soron lehetővé teszi, hogy egy budapesti társasház hetedik emeletének erkélyére pár napelemtáblát felszerelhessen a lakó. A jelek szerint oldódni látszik az az egészen bizarr helyzet, hogy az ehhez hasonló kis teljesítményű rendszereket Európa-szerte már évek óta mindenhol lehet használni, kivéve Magyarországon, ahol a szabályok tiltják a telepítését.

A jóváhagyás valójában nem jelenti azt, hogy a klasszikus értelemben vett erkélynapelem hirtelen engedélyezett lett Magyarországon, ezért annak, aki ilyet szeretne használni, fontos a részletek megismerése.

Az Elmű egészen pontosan formailag „csak” azt hagyta jóvá, hogy a lakó egy 800 watt teljesítményű invertert építsen be a lakás elektromos hálózatába. Az inverter a napelemes rendszer központi hardvere, amely átalakítja a panelekből érkező egyenáramot váltóárammá (és még sok mindenre képes, de ez most kevésbé lényeges). Az áramcég mindig az inverterre adja meg az engedélyt, akkor is, amikor egy családi ház tetejét telerakják panelekkel, és most, ebben a sokkal kisebb kapacitású esetben is.

A villanyautó-dömping ellenére lassan terjednek a megújuló energiaforrások a közlekedésben

9,6 százalékra nőtt az EU-ban a megújuló energiaforrások aránya a közlekedésben a 2013 és 2022 között eltelt majdnem egy évtizedben, ez több mint 3,5 százalékpontos növekedés, de nem elég a 29 százalékos cél eléréséhez 2030-ra.

A legnagyobb mértékben, csaknem 14 százalékponttal Svédországban nőtt az arány, itt 2022-ben meg is haladta az uniós célként kitűzött 29 százalékot.

Magyarországon szerényebben, 6,34-ről 7,76 százalékra nőtt az arány kilenc év alatt, ugyanakkor 2021-2022 között itthon volt a harmadik legnagyobb növekedés Németország és Hollandia után, 1,6 százalékpontos.

Mindenkinek jó: energiaközösség alakul Bábolnán

Az önkormányzat vezetésével Bábolnán alakul meg az ország első, üzemszerű működésre képes és hivatalosan bejegyzett, jórészt napelemekre alapuló energiaközössége – közölte a település polgármestere.

3 éve futotta be a világhálót egy spanyol falu, El Raelengo története, amely elsők között hozott létre energiaközösséget a kontinensen. Az Alicante tartományban található kisváros ma már 300 háztartását segíti ilyen kollektív energetikai rendszer. Viszonylag gyorsan bebizonyosodott az a feltételezés, hogy a konstrukció működőképes, így az elmúlt évek során számos európai település, lakóközösség követte a példájukat.  Az energiaközösség fogalma már nem ismeretlen a világban. New Yorktól Kínáig a világ számos pontján alapítottak már ilyet. 2019-ben az EU egy szabályozó rendelettel megnyitotta az utat hasonló szövetkezetek létrejöttének, és 2020-ban  – az uniós direktívának megfelelően – bekerült a magyar jogrendbe is.

80 háztartással a múlt év végén indult útjára az első energiaközösség a főváros II. kerületében, Pesthidegkúton. Bár a társulási forma még gyerekcipőben jár Magyarországon, már most számos formálódó energiaközösség van szerte az országban.

Dánok keresik magukat degeszre a magyar áramon – az Orbán-kormány hatalmas hibát vétett

Egész Európában terjed a gépi kereskedés az árampiacon, de a magyar tőzsde különösen kiszolgáltatott az új iparág spekulánsainak: a szélerőműveket korlátozó kormánypolitika miatt akkora itthon a naperőművek túlsúlya, hogy kisebb kockázattal lehet fogadni az árak változására, mint máshol. Az elektromos áramkereskedelem központja két dániai kisváros lett: onnan lesik titkos algoritmusok, kisüt-e nap Magyarország felett.

Minden ötödik házon van napelem a listavezető magyar településen

A magyarországi lakások 4 százalékának volt napeleme a 2022-es népszámlálás alapján. A járások közül a budakeszi (9,1%), a gárdonyi (8,5%) és a pilisvörösvári (8,2%) volt a listavezető.

 

A települések közül a Velencei-tónál fekvő Napadon (20%), a baranyai Keszüben (18%) és a veszprémi Márkóban (18%) van arányaiban a legtöbb napelemes lakás. A nagyobb városok közül Érd az első (8%).

Az apokalipszist megúszhatjuk, de százmilliók élete mehet tönkre – mi a klímaváltozás elleni harc négy fontos tanulsága?

Az elmúlt egy-két évben mindenki számára világossá válhatott, hogy a klímaváltozás alapvető hatással lesz az életünkre.

Az egyik legfejlettebb világvárost, New Yorkot napokig narancssárga köd lepte be a valaha volt legpusztítóbb kanadai erdőtűz miatt. Líbiában több mint 20 ezer ember halt meg, miután egy példátlanul erős viharban összedőlt két gát. Magyarország jelentős része pedig rémisztő ütemben sivatagosodik, a 2022-es aszály pedig minden eddiginél vészjóslóbb előképe volt a valószínűsíthető jövőnek.

Európában már most tízezrek halnak meg az egyre gyakoribb és egyre szélsőségesebb időjárási anomáliák miatt, világszerte pedig milliók kénytelenek elköltözni szülőföldjükről.

Gyorsvonatként robogott a magyar napelemes piac, de a kormány behúzta a féket

Olyan 2023-as számokat közölt ma az Energiaügyi Minisztérium, amelyek alátámasztják, hogy mind a háztartási, mind az ipari napelemes piac nagy ütemű és egyre gyorsuló növekedésben volt tavaly. A tárca ugyan 2024-re is optimista, ám a szabályváltozások miatt ez egyelőre nem tűnik indokoltnak.

Számokban:

Háztartási méretű napelemes rendszerből most már több mint 250 ezer van az országban, a 2010 után épült, legalább 100 négyzetméteres lakóingatlanok több mint negyedén van napelem.

Csak Magyarországon és Szlovéniában csökkent a megújulók aránya tíz év alatt az EU-ban

Az energiafogyasztás 23 százalékát fedezték megújulókból az Európai Unióban 2022-ben, ami 6,4 százalékpontos növekedés 2013-hoz képest. Az uniós cél a legalább 42,5 százalékos arány elérése 2030-ra.

Magyarországon és Szlovéniában csökkent csak a megújulók aránya 2013-2022 között, mindenhol máshol nőtt.

Svédországban az energiafogyasztás csaknem kétharmadát adják a megújulók, míg a kelet-közép-európai régióban Ausztria (34%) és Horvátország (29%) vezet.

Szabad az út: Újra épülhetnek szélerőművek Magyarországon

Az újévben életbe lépnek a szélerőművek telepítését megkönnyítő rendelkezések – közölte az Energiaügyi Minisztérium. A kormány feloldja az évek óta életben lévő gyakorlati tilalmat a megújuló energia termelésének ezen formájáról.

A december 28 esti Magyar Közlönyben megjelent új szabályozásról szóló minisztériumi közlemény úgy fogalmaz: a kormány a zöldenergia fokozott hasznosítása érdekében nagymértékben enyhítette a szélkerekek létesítésének jogszabályi feltételrendszerét.

jelenleg a piros területekre nem építhető szélerőmű.

Most a napelem-telepítők kezdhetnek el rohanni a megrendelők után

Két hét alatt közel 300 magyar napelem telepítő cég kérte a regisztrációját arra a listára, amelyről a háztartások majd kivitelezőt választhatnak, ha a januártól induló új programban állami támogatással akarnak napelemet tenni a házuk tetejére. Az Energiaügyi Minisztérium azt is közölte, hogy mintegy 200 cég kérelmét már jóvá is hagyta.

A Napenergia Plusz Program (NPP) iránti tömeges kivitelezői érdeklődésben azonban semmi meglepő nincs. A különböző szabályváltoztatások után ugyanis a képlet nagyon egyszerű lett: lakossági felhasználásra napelemet telepíteni már nem olyan kedvező megoldás, mint eddig volt, sőt NPP nélkül egyenesen pénzügyi őrültség, soha meg nem térülő beruházás lesz. A lakossági piac így lényegében egyenlővé válik az NPP-t igénylők körével, ezért az a cég, amely nem kerül fel a választható kivitelezők listájára, komolyan elgondolkodhat azon, hogy profilt vált, vagy bezár.

A háztartások szemszögéből a napelemes piac januártól kezdve kettéválik. Aki 2023. szeptember 7-ig beadta a telepítési kérelmét, annak az átadástól kezdve 10 évig még tényleges lehetősége lesz a villanyszámla lenullázására, a határidő után belekezdőknek viszont már csak a számla mérséklése lehet a reális célja. Ez óriási különbség. Ezt eredményezi az elmúlt több mint egy év indokolatlanul hektikus szabályváltoztatási hullámvasútja (végső soron az éves szaldóelszámolás fokozatos kivezetése és a bruttó elszámolás általános bevezetése).