Best WordPress Hosting
 

Tíz éve hitegetik a tulajdonosokat a Tisza-tó fővárosában, hogy lakóövezeti ingatlanjukba bevezetik az ivóvizet

Földúton zötyögünk Tiszafüreden a Tiszaikertsor úton, a zsákutca végén nyitva a kapu, Koncz Csaba és Herbert Katalin már várnak ránk a szépen gondozott kertjükben, a faházuk előtt. Kint hűvös kora tavaszi idő van, a fűtött faházban nyári hónapokat idéző meleg.

A nyugdíjas házaspár 2007-ben vette a földhivatali dokumentum szerint összközműves telket, amikor gyakorlatilag még nem volt ház Tiszaörvény ezen részén. Tiszaörvény egykor önálló község volt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, 1966 óta viszont már  a „Tisza-tó fővárosához” tartozik. Búzamező, szántó, gyümölcsös volt itt évtizedekkel ezelőtt, aztán egymás után épültek a házak, sőt, Katalin elmondása szerint az utóbbi pár évben ugrásszerűen megszaporodtak az építkezések. Érthető a növekvő kereslet, egy erdő mellett sétálunk el a Tisza-tó töltésére, 5 perc alatt már a víznél vagyunk, ide jár pecázni Csaba is. Ez a tó egyik legszebb üdülőövezete, az önkormányzat mégis mostohán kezeli – mondja Katalin a víz felé haladva.

Mohos Márton / 24.hu Tiszafüred.

VÍZ. JÖVŐ. IDŐBEN. Sok minden történt – DE történt-e valami?

Addig senkit nem érdekel a víziközműszolgáltatás, amíg folyik a csapból a víz. A társadalomnak igénye van magas színvonalú szolgáltatásra alacsony árért. Az alkotmányban ki kell mondani, a víziközmű nem adható koncesszióba. „Ez nem profittermelő ágazat, le kell számolni az ingyenességgel, a befagyasztott díjtömeggel, hozzá kell szoktatni a lakosságot, hogy emelni kell a díjat, de abból fejlesztéseket kell generálni. 

Két évvel ezelőtt hagyományteremtő szándékkal szerveződött a Víz Hete rendezvénysorozat, amelyet a Civil Kollégium Alapítvány rendezett meg az idén is. A víz jövője nagy kérdés akkor, amikor az állam megemeli a gazdasági szereplőknek a vízdíjat, miközben a lakosság fizeti meg azt a szolgáltatások, termékek árának emelkedésében. Ugyanekkora kérdés, hogy lesz-e víz a jövőben, mi lesz a hálózatokkal, amelyeknél átlagban egy kilométeren 10-20 hiba is előfordul, mindemellett nagyon sok hálózatban a víz több mint fele elfolyik a rendszerből.

A Víz Koalíció már 3. éve, a Víz Világnapja alkalmából jelenteti meg a hazai víziközmű-szolgáltatás helyzetével kapcsolatos elemzését.

VÍZ. JÖVŐ. IDŐBEN. A Víz Koalíció várja a kormány víztiszta álláspontját

A Víz Koalíció több mint két éve kongatja a harangot a kormány által 2013-ban rögzített („rezsicsökentett”) vízdíjból eredő veszteségek miatt országos krízishelyzettel fenyegető víziközmű-hálózat végletesen leromlott állapotával és felújításának szükségességével kapcsolatosan.

A civil szervezeteket, szakszervezeteket és önkormányzatokat is tömörítő együttműködés hangját egy évvel ezelőtt végre meghallotta a döntéshozó, és Lantos Csaba energiaügyi miniszter V. Németh Zsolt személyében a víziközmű-ágazatért felelős államtitkári pozíciót rendelt a feladathoz. Ezt követően a tavaly április 6-i kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy felhatalmazást adott Lantos Csaba energiaügyi miniszternek arra, hogy az országos „vízvezeték-rendszer felújítására és egy egységes árrendszer irányába történő elmozdulásra tegyen a kormány számára javaslatot”.

Azóta többször is rákérdeztünk egyebek mellett arra, hogy hol tart ez a folyamat, és bár választ egyik minisztériumtól sem kaptunk, sok jel mutatott arra, hogy a színfalak mögött valami mégiscsak megmozdult.

A háztartásoknak továbbra sem drágul a víziközmű-szolgáltatás – de ezért nagy árat fizetünk

A háztartások az eddig megszokott minőségben, és továbbra is rezsivédett árakon vehetik igénybe a víziközmű-szolgáltatást, a jövő évtől életbe lépő új díjak nem érintik a lakossági felhasználókat – közölte a MEKH. E politikai lépés következménye, hogy még kevesebb pénz lesz a  lerohadó ivóvízhálózat fenntartására.

Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke tájékoztatót tartott a víziközmű-szolgáltatóknak a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alappal összefüggő fizetési kötelezettségek számítási módszertanáról, valamint a nem lakossági felhasználókra irányadó új díjakról.

A közleményben felidézik, hogy az energiaügyi miniszter rendeletekben tette közzé a 2024. január 1-től hatályos, nem lakossági felhasználók által fizetendő, országosan egységes víziközmű-szolgáltatási díjakat, valamint a víziközmű- szolgáltatók által a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapba befizetendő és onnan igényelhető ellentételezési összegek mértékét. A közleményben hangsúlyozták, hogy a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapba történő befizetéseket, az alapból kifizetendő ellentételezések összegét az egyes szolgáltatók elismert indokolt költségei alapján állapítják meg. Az elismerhető indokolt költségek körét az energiaügyi miniszter rendelete határozza meg, amelynek kiszámításához a MEKH a víziközmű díjakkal kapcsolatos árelőkészítési tevékenysége során alkalmazott módszertanát használja fel. A hivatali díjjavaslatok alapját a víziközmű-szolgáltatók által rendelkezésre bocsátott gazdasági tényadatok, műszaki információk, valamint az auditált éves beszámolók adatai képezik – írták a közleményben.

Legyen a vezetékes ivóvíz fenntartható módon mindenkinek hozzáférhető!

Egy átlagos magyarországi lakos naponta 130 liter vizet használ el, és egy csöpögő csap miatt már egy nap alatt is elfolyhat akár 40-120 liter víz is. Sajnos ennél sokkal több ivóvíz tűnik el a vízi közművek rossz állapota miatt, ami hatalmas pazarlás és veszteség.

A MagNet Bank Közösségi Adományozási Programjában egy szervezet és egy koalíció fogott össze, hogy felhívják a figyelmet az ivóvízhálózat fejlesztésre és arra, hogy mindenki számára elérhetővé kellene tenni. Összesen 1,2 millió  forint összegyűjtését tűzték ki célul a KAP segítségével, az összefogást a MagNet Bank ügyfelei támogathatják.

Ahogy már évek óta, idén is 13, nonprofit szervezetek összefogására épülő csapatra és projektjeikre, valamint egy kiemelt alapra adhatják le a MagNet Bank ügyfelei a voksaikat.

Beérett a rezsicsökkentés: eljött a csőtörések korszaka – összeomolhat az ivóvíz vezetékhálózat

Új, egységes vízdíjrendszer kialakításán dolgoznak az Energiaügyi Minisztériumban, amelyről már ősszel dönthetnek a Parlamentben. Ebből újítanák fel az elöregedett, és részben a rezsicsökkentés miatt leamortizálódott ivóvízhálózatot.

– Lassan mindenki számára láthatóvá válnak a hazai ivóvízhálózat sok évvel ezelőtt elkezdődött avulásának jelei – összegezte a sorozatos budapesti csőtörésekről, illetve az agglomerációs településeken bejelentett vízkorlátozásokról szóló híreket a Népszavának Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) elnöke. A szakmai szervezet vezetője szerint egy sok éve elkezdődött leépülési folyamat következményével szembesülünk most. A vízdíjak 2012-es befagyasztása, a 2013-as rezsicsökkentés, illetve a vízi közműveket sújtó vezetékadó együtt vezetett el oda, hogy a szolgáltatók bevételei már nem fedezik a hálózat, illetve egyéb infrastruktúra elemek karbantartásának, rekonstrukciójának és bővítésének költségét. Ezt egy ideig ellensúlyozták a külső – javarészt uniós – források révén induló fejlesztési projektek, de mára már ezek hatása is kevés a hiány elfedéséhez. (A vízi közmű cégek nagy része még önkormányzati tulajdonban van, de az állam már igyekszik megszerezni ezeket a társaságokat.)

A vezetékek avulása nem csupán a Budapest környéki településeken megjelenő kapacitáshiányban, a sorozatos fővárosi csőtörésekben, hanem az országszerte meglévő hálózati veszteségben is látványossá vált.