Archívum címkék: riport
Orbán Viktor kampányfilmjét is saját riportként tálalva adta le az M1 Híradó
A közmédia nem először álcázza tudósításnak a fideszes propagandaanyagokat, pedig a Nemzeti Választási Bizottság 13:0 arányban már egyszer elmarasztalta a választások efféle törvénytelen befolyásolása miatt az M1 Híradót néhány nappal ezelőtt és megtiltotta az efféle további jogsértésektől – éppen a Media1 egyik cikke nyomán. Az MTVA azonban folytatja a törvénytelen választási manipulációt.
Az M1 Híradó az elmarasztalása után is folytatja a választások jogellenes befolyásolását
Úgy tűnik, hiába marasztalta el a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 13:0 arányban a Media1 cikke nyomán az M1 Híradót, amiért az a Fidesz melletti szavazásra buzdító kisfilmeket sugárzott riportokba csempészve, az állami tévé ugyanis a határozat ellenére is tovább folytatja a tiltott propagandát.
A Nemzeti Választási Bizottság a Media1 által bemutatott visszaélés után elmarasztalta az M1 Híradót
A Media1 néhány nappal elsőként mutatta be, hogy milyen jogsértő módszerrel kampányolt több napon át a Fidesz mellett az M1 televízió Híradója. Cikkünk után a Momentum országgyűlési képviselőjétől panasz futott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), ahol most egyhangú szavazással elmarasztalták a tévériportokba csempészett Fidesz-reklámok sugárzása miatt. Az MTVA-t felügyelő médiahatóság eközben továbbra is hallgat.
„Ez nem a világ vége, hanem az eleje, hiszen itt kel fel a Nap”
Polgármester úr, egy pillanatra! Hogy is volt? Emlékszel rá? Két éve történt, mikor a román határ felől befele jött két idegen, és kiderült, hogy menekültek?
Nagyjából a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Garbolc falugondnokának, Karacs Zoltánnak a szavai írják körbe legkifejezőbben, hogy a háború sújtotta Ukrajna határán mennyire (nem) érinti a helyieket a menekültáradat. Ez a két évvel ezelőtti ügy volt az egyetlen, amit fel tudtak idézni, mikor a magyar-román-ukrán hármashatáron fekvő településen papírok nélküli határátlépőkbe botlottak. Sokkal többet erről sem meséltek, a faluban élők viszont minden alkalommal az illegalitás határán billegnek, amikor megközelítik a Szatmárnémeti felé vezető út „Államhatár!” feliratú tábláját – kivéve hétvégén, ugyanis az országban elsők között itt telepítettek mobilhatárokat, amit minden szombaton megnyit a polgármester, ezzel a hét egyik napján szabad az átjárás Romániába.
Adrián Zoltán / 24.hu Garbolc
„A fejünk felett zajlik az egész” – egy győri társasházban január óta nincs gáz
Február elején számoltunk be egy győri – a Gyárváros negyedben található – társasház, a Stadion utca 14-16. lakóinak viszontagságairól. Még januárban két lépcsőházban is leállították a gázszolgáltatást, így az ott élők a fűtési idény közepén kénytelenek voltak villanyradiátorral vagy más eszközzel gondoskodni a lakás felmelegítéséről. A helyzet azóta sem nagyon változott.
Január 17-e óta a gáz el van zárva, így csináltuk végig a fűtési időszakot. A nyomáspróba alapján a gázórát, illetve a lakáson belüli gázcsövet is cserélni kellene, de a Győr-Szol ezt a mai napig nem csinálta meg, pedig azóta már eltelt három hónap. Ez az önkormányzati tulajdonú lakásokban az cég dolga lenne, mégsem történik semmi
– mondta el a 24.hu érdeklődésére az 14-es lépcsőház egyik önkormányzati lakásában jelenleg három gyerekkel élő Kósa Zoltánné Tímea. „Amikor januárban leállították a gázszolgáltatást, levelet írtam a polgármesternek, de hiába kértem segítséget, azóta sem jött érdemi válasz. Bennünket, akik önkormányzati lakásban bérlőként élnek, még annyira sem tájékoztatnak, mint a saját tulajdonú ingatlanban lakókat. Mi nem szavazhatunk a közgyűlésen, nem is mondanak nekünk semmit, gyakorlatilag a fejünk felett zajlik az egész. Azóta lakógyűlés sem volt, mi pedig emelt közös költséget fizetünk egy fűtetlen lakás után, ahol főzni sem lehet gázzal” – panaszolja Tímea, akit már a februári riportunkban is megszólaltattunk. Elmondta, hogy villanyradiátorral fűt, de csak este tudja használni, mert ha több gép egyszerre megy, „például a mosógép vagy a mikró, akkor már levágja a biztosítékot, nem bírja el a hálózat” – mondta el akkor.
„Ha nem leszel oroszpárti, meghalsz” – deportált ukrán gyerekek Putyin átnevelőtáborairól
Tíz éve hitegetik a tulajdonosokat a Tisza-tó fővárosában, hogy lakóövezeti ingatlanjukba bevezetik az ivóvizet
Földúton zötyögünk Tiszafüreden a Tiszaikertsor úton, a zsákutca végén nyitva a kapu, Koncz Csaba és Herbert Katalin már várnak ránk a szépen gondozott kertjükben, a faházuk előtt. Kint hűvös kora tavaszi idő van, a fűtött faházban nyári hónapokat idéző meleg.
A nyugdíjas házaspár 2007-ben vette a földhivatali dokumentum szerint összközműves telket, amikor gyakorlatilag még nem volt ház Tiszaörvény ezen részén. Tiszaörvény egykor önálló község volt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, 1966 óta viszont már a „Tisza-tó fővárosához” tartozik. Búzamező, szántó, gyümölcsös volt itt évtizedekkel ezelőtt, aztán egymás után épültek a házak, sőt, Katalin elmondása szerint az utóbbi pár évben ugrásszerűen megszaporodtak az építkezések. Érthető a növekvő kereslet, egy erdő mellett sétálunk el a Tisza-tó töltésére, 5 perc alatt már a víznél vagyunk, ide jár pecázni Csaba is. Ez a tó egyik legszebb üdülőövezete, az önkormányzat mégis mostohán kezeli – mondja Katalin a víz felé haladva.
Mohos Márton / 24.hu Tiszafüred.
„Mit csináljak, hova menjek kérni?” – négy ukrajnai asszony a magyar bürokrácia útvesztőiben
Hiába hosszabbították meg immár kétszer is az orosz-ukrán háború elől menekülő menedékesek itt tartózkodását lehetővé tevő igazolást, a lejárt plasztikkártyák helyett adott papír alapú hatósági bizonyítványokat nem mindenhol fogadják el – panaszolta több olvasónk az elmúlt hetekben. A menedékesek tapasztalata alapján a probléma tömegeket érinthet. A Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa szerint mindez azt mutatja: az állam két év alatt nem volt képes arra, hogy a saját intézményeit és azok munkatársait megfelelően tájékoztassa az ukrán menedékesek jogairól.
Bár Orbán Viktor miniszterelnök idén februárban is „a legnagyobb humanitárius akciónak” nevezte az ukrajnai menedékkérők befogadását Magyarországra, riportunkban most négy asszony történetén keresztül mutatjuk be, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük hazánkban a háború elöl menekülőknek az egészségügy, az oktatás, a munkavállalás, de még a lakhatás területén is.
Az állampolgár
„Nem tudok sütni, csak szeretek” – a monori cigányasszonyok naponta bizonyítják, hogy lehet rájuk számítani
Mindenki, aki megismert minket és megkóstolta a süteményeinket, csak a jót mondta. Nekem pedig annál nagyobb elismerés nincs, mint amikor elfogy a sütemény, amit csináltam. Ez a legnagyobb dicséret. Itt, a cigánytelep háta mögött, mi, cigányasszonyok megmutattuk, hogy becsülettel, tisztességgel csináljuk a dolgunkat, és éjjel-nappal lehet számítani ránk.
Monor egyik szegregátuma, a tabáni városrészben található cigánytelep szélén járunk, az itt 2004 óta jelenlévő Magyar Máltai Szeretetszolgálat Biztos Kezdet Gyermekházában. Amint belépünk, csodálkozó tekintetű, különféle játékokban elmerülő kisgyerekekkel találkozunk, de már az első másodpercben feltűnik a mindent átható süteményillat.
A csodás illatok négy szorgos monori nőnek köszönhetők, akik a ház hátsó helyiségében – ami egykor raktár és nyári konyha volt – megállás nélkül készítik a finomságok teljes tárházát. Ez itt az Elfogadás sütöde, ahol első ránézésre nehéz is megszámolni, hányféle sütemény készül egyszerre. A kabát levétele után máris egy puncsszelet tesztalanyaivá válunk, de hogy ezen kívül még hányféle sütit kóstoltunk végig, azt – a dietetikus szakemberek nyugalmának megzavarását elkerülendő – inkább borítsa a feledés sötét homálya.
„Mindentől megszabadultam, ami orosz” – így változott a harkivi lány két év háborútól
Felfoghatatlan minden – újabb 50 óra a földi pokolban
„Nyugalom, ez nem a mi bummunk” – Gáza felől fúj a fekete szél
Az október 7-én földi pokollá változott Beeri kibucba vezető utat paradicsomi derűt árasztó táj szegélyezi, legalábbis észak, dél és kelet felől: mindenütt tavaszi burjánzásban zöldellő avokádó-, banán- és mandarinültetvényeket látni, de vannak itt gyümölcstől roskadozó citromfák is, és persze sok-sok olajfa. Csak ember nincs, aki szüreteljen. A Beeri kibuc nyugatról ugyanis a Gázai övezettel határos, a határ ide alig három kilométer. Ez a mindig is nyomasztó közelség okozta a kistelepülés vesztét: a Hamász terroristái október 7-én megtámadták a kibucot, mintegy 130 embert válogatott kegyetlenkedéssel megöltek, további félszázat pedig túszként hurcoltak magukkal Gázába. A palesztinok lakta terület annyira közel van, hogy szabad szemmel nemcsak a gázai házakat látni, hanem azokon túl a tengert is.
Közúti forgalom természetesen alig van, a kibuc környéke ugyanis hadműveleti terület, magunk előtt meg is pillantunk egy trélert, amely egy izraeli tankot szállít. A kibucot szögesdrót kerítés határolja, hogy ez mennyit ért október 7-én, azt a saját szemünkkel látjuk. A teljesen üres kistelepülés a szó szoros értelmében csatatér. Kiégett, roskadozó házak, a falakon géppuskasorozatok lövésnyomai, átlőtt ablakok, a harckocsik lánctalpa által szántott barázdák, lakhatatlan épületek tárulnak elénk.
A szerző felvétele
Élni csak így érdemes – 5 nap Harkivban, az orosz terror árnyékában
Ha Magyarországon az utcán zenélsz, közveszélyes munkakerülőnek tartanak
Ahol egy ajtó bezárul, ott egy másik kinyílik
– mondja rendíthetetlen optimizmussal Sztojka, polgári nevén Ökrös Zoltán, aki nyolc éve zenél Budapest utcáin. Az utóbbi években a város számos pontján találkozhattunk vele, például a Széll Kálmán téren, a Jászai villamosmegálló csúcsán vagy a Corvin-negyedben. A zenéje körbelengi a nyitott tereket, és amint eléri a fület, már közelebb is invitál. Jellegzetes hangszere egy erősítőre van kötve, a dallamok pedig, mint egy filmzene festik alá az utca nyüzsgését.
Egy pár hónapja viszont alig látni őt. A megszokott helyein már egyáltalán nem játszik, ugyanis 2023 őszén két hét alatt háromszor is feljelentették csendháborításért. Meg is bírságolták őt. A zenész a Facebook-oldalán jelentette be október végén, hogy a következő évtől külföldi nagyvárosokban tervezi folytatni az utcazenélést. Ez azután történt, hogy az érte indított petícióra – amit az egyik követője kezdeményezett, és több százan írtak alá – egy sablonválasz érkezett, amiből a fővárosi közterületek rendeltetésszerű használatáról kaptak tájékoztatást. Az aláírásgyűjtés tehát eredménytelen volt.
„Csoda, hogy még élnek” – így működik a telemedicina, ami forradalmasíthatja a háziorvosi ellátást
Doktornő a képernyőn
– Kiakadt a műszer. Olyan magas lehet a vérnyomása, hogy azt már nem bírja. A buszon mennyit mért az asszisztens?
– Hát, úgy 220 körül. Adott is egy gyógyszert, hogy az azonnal leviszi.
„Nem maradt isten, akiben higgyek” – remény és keserűség a háborús kijevi évfordulón
Felnőttként sem volt hajlandó lemondani gyerekkori álmáról, így lett Farkasember
„Fotózgassatok nyugodtan, tíz-tizenöt perc és visszajövök” – mondja, majd amikor látja, milyen arccal bámulunk a nagyjából háromszáz kilós medve és közöttünk feszülő mindössze néhány szánalmas drótszálra, még hozzáteszi: „nyugi, kihúztam a villanypásztort, nem ráz” – azzal sarkon fordul és megy dolgára. Mi egymásra nézünk és reméljük, hogy viccel, de hamarosan kiderül, hogy távolról sem.
Szajki Bálint / 24.hu
Hangos vaklárma
„Mindenki köhög és betegeskedik” – hetek óta nincs fűtés és meleg víz egy győri társasházban
A mi lépcsőházunkban az MVM január 17-én minden előzetes tájékoztatás, bejelentés nélkül kapcsolta le a gázt. A 16. számú házban ekkor már tíz napja nem volt fűtés, gázszivárgás miatt
– mondta el a Stadion utca 14-ben, saját tulajdonú lakásban élő Tolnai Marcián. „Ezen a napon volt a rendkívüli társasházi közgyűlés, amelyet a 16-os lépcsőházban tartottunk. Először karácsonyi jókívánságokkal teli képeslapokat osztogattak nekünk, majd elmagyarázták, hogy legkorábban márciusra lesz fűtés a két társasházban, és közel félmillió forintot kell kifizetniük a lakóknak fejenként, lehetőleg február végéig egy összegben vagy legjobb esetben két részletben. A hitelre húzták a szájukat, mert ez egy másfél milliós kamatot jelent az alapból is 16 milliós költségekre, szóval azt nem nagyon akarták, hogy megszavazzuk” – tette hozzá a férfi.
A lakók kérdéseire csak a vállukat vonogatták, és azt mondták, nem tehetnek semmit. A közös képviselő többször kijelentette, hogy nem ért a témához. Lényegében otthagytak bennünket, bármiféle alternatíva vagy segítség nélkül. A teljes gázrendszer cseréjéig mindenkinek magának kell megoldania a fűtést, illetve sok helyen meleg víz sincsen. Sok idős ember lakik itt, és Gyárváros egyébként is egy szegényebb környéke Győrnek. A társasházban rettenetes a hangulat, mindenki köhög és betegeskedik. Az én lakásomban azóta penész is megjelent, mivel kiegyenlítetlen a hőmérséklet amiatt, hogy nem tudom úgy felfűteni a lakást, mint korábban, így a pára keletkezik. Elektromos hősugárzót pedig csak egy helyiségben lehet működtetni, többet nem bír el a hálózat. A Győr-Szol (az önkormányzat közszolgáltató cége – a szerk.) azt mondja, hogy osztogatott hősugárzókat, de nem tudom, kinek, nekem biztos nem