Best WordPress Hosting
 

Egy évvel a tüntetések kezdete után tovább szűkültek a nők jogai Iránban

Pontosan egy évvel Mahsza (kurd néven Dzsinna) Amini országos tüntetéseket kiváltó halálát követően az iráni parlament új törvényt fogadott el a nők öltözködésével kapcsolatban. A szabályozás értelmében

öt-tíz év börtönbüntetést kockáztatnak azok a nők, akik nem tartják be a konzervatív iszlám előírásokat,

emellett a társadalmi békét veszélyeztető viselkedés (például meztelenség vagy fejkendőnélküliség) fizikai erőszakkal, akár hatvan korbácsütéssel büntethető. A 78 százalékos többséggel elfogadott javaslat megerősíti a nemi szegregációt a kormányzati hivatalokban, egyetemeken és kórházakban, és bírsággal fenyegeti azokat az intézményeket, amelyek nem tartatják be ezeket a szabályokat.

Így fosztották meg jogaitól a felvidéki magyarságot

Az 1945 áprilisában közzétett kassai kormányprogram már elővetítette az Edvard Benes nevéhez köthető dekrétumokat, a dokumentum egyik pontja ugyanis kollektív háborús bűnösnek nyilvánította a magyar és német népességet. Az 1945 májusa és októbere között hozott 143 rendelet közül 13 közvetlenül, 20 közvetetten a nem-szláv kisebbségek ellen irányult – írja a Rubicon.hu.

Az első állomás a nem-szláv nemzetiségek kollektív jogfosztása volt, Benes és a csehszlovák politikusok abban bíztak, hogy a mostoha körülményekkel elüldözhetik majd a kisebbségek jelentős hányadát, az ottmaradókra pedig deportálás és erőszakos asszimiláció „lehetőségei” vártak.

Kollektív bűnösség