Best WordPress Hosting
 

Tényleg fázósabbak a nők, mint a férfiak?

Ősrégi sztereotípia, hogy a nők fázósabbak, mint a férfiak, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) pedig most megvizsgálta, hogy tényleg igaz-e ez a feltételezés. A kutatóknak az is célja volt, hogy jobban megértsék, hogyan szabályozza az emberi szervezet a saját belső testhőjét, írja a hvg.

A kísérlet alapját 16 nő és 12 férfi adatai adták, akiknél kezdésként elvégeztek néhány vizsgálatot: megmérték a testhőmérsékletüket, majd beültették őket egy klímával szabályozott hőmérsékletű helyiségbe öt órára. Ezalatt különböző hőmérsékletnek tették ki őket 17 és 31 Celsius-fok között.

A kutatók ez idő alatt rendszeresen méregették a testhőmérsékletüket, illetve kérdezgették őket, hogy fáznak-e – és az esetleges hidegrázást is figyelték. A Gizmodo összefoglalója szerint nem találtak jelentős különbséget a vizsgálatok során a férfiak és a nők saját bevalláson alapuló hőkomfortja között.

Jó hír kaptak a vállalkozó kismamák CSED-ügyben

Döntött a Kúria, ezzel segítve számtalan kisgyerekes anya helyzetét. Nincs különbség a szünetelő és a megszüntetett vállalkozás között. De ez a gyakorlatban is segítség?

Mi történt? A kormányhivatalok nyolc éve nem vették figyelembe egy alkotmánybírósági határozatot és úgy értelmezték, hogy nem jogosultak csecsemőgondozási díjra (CSED) azok, akik egyéni vállalkozásukat csak szüneteltették, nem pedig megszüntették. Az Utcajogász ezért a Kúriához fordult, a Kúria pedig kimondta, hogy nincs különbség a két helyzet között.

Akkor megoldódott a helyzet? Az Utcajogász szerint nem,  mert a kormányhivataloknak valószínűleg ezután sem lesz lehetősége az alkotmánybírósági döntéssel összhangban értelmezni a jogszabályt, emiatt minden CSED-et igénylő, és a fentiek alapján elutasított kisgyerekes anyának a bírósághoz kell majd fordulnia, hogy megkapja a juttatásokat, amikre egyébként is jogosult.

„Mit csináljak, hova menjek kérni?” – négy ukrajnai asszony a magyar bürokrácia útvesztőiben

Hiába hosszabbították meg immár kétszer is az orosz-ukrán háború elől menekülő menedékesek itt tartózkodását lehetővé tevő igazolást, a lejárt plasztikkártyák helyett adott papír alapú hatósági bizonyítványokat nem mindenhol fogadják el – panaszolta több olvasónk az elmúlt hetekben. A menedékesek tapasztalata alapján a probléma tömegeket érinthet. A Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa szerint mindez azt mutatja: az állam két év alatt nem volt képes arra, hogy a saját intézményeit és azok munkatársait megfelelően tájékoztassa az ukrán menedékesek jogairól.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök idén februárban is „a legnagyobb humanitárius akciónak” nevezte az ukrajnai menedékkérők befogadását Magyarországra, riportunkban most négy asszony történetén keresztül mutatjuk be, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük hazánkban a háború elöl menekülőknek az egészségügy, az oktatás, a munkavállalás, de még a lakhatás területén is.

Az állampolgár

„A társadalom legnagyobb szemtelensége, hogy ingyenmunkát vár el a nőktől”

Szembe kell néznünk azzal, mi van a nőkkel. Nem csak nőnapon

– mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nőtagozatának elnöke, Hercegh Mária, aki botrányosnak nevezte, hogy az Eurostat legfrissebb, 2022-es adatai szerint átlagban 17,5 százalékkal kevesebbet keresnek Magyarországon a nők, mint a férfiak. 2013 és 2022 között egyébként 18,4-ről 17,5 százalékra csökkent a nemek közti bérkülönbség Magyarországon. Ez egyben azt is jelenti, hogy kilenc év alatt Magyarországon csökkent a legkevésbé a bérkülönbség azok közül a tagállamok közül, ahol az átlagnál magasabb volt az arány.

Hercegh Mária hozzátette, a statisztika szerint a 35 és 45 év közötti korosztálynál még ennél is magasabb (náluk a legnagyobb) a nemek közötti bérkülönbség. Vagyis akkor, amikor a legtöbbet kellene letenni az asztalra (családi költségek, gyereknevelés, lakásvásárlás, hitel, stb.). Az alacsonyabb bérből alacsony nyugdíj lesz, így tehát az egész élet során kódolt a szegénység.

Saját gyerekét ölte meg az anya, hogy ne legyen rabszolga

Az 1850-es években az Egyesült Államok megosztott ország volt, a rabszolgaság – a felszabadító mozgalom erősödése ellenére – 15 déli államban még nem szűnt meg. 1850-ben a második „Szökött rabszolga törvény” megerősítette a rabszolgatartók jogát ahhoz, hogy visszahurcolják azokat a rabszolgákat, akik átszöktek valamelyik szabad államba. Ám a veszélyek ellenére a szabadság kilátásai egyeseket mégis arra csábítottak, hogy megkíséreljék a szökést.

A gyilkosságba hajszolt anya

Közéjük tartozott a Garner család is, amely 1856 elején próbált megszökni. A Kentucky állambeli Boone megyében éltek, a szabad, illetve rabszolgatartó államok közötti választóvonalat képező Ohio folyó mentén. A 22 éves Margaret Garner és négy gyermeke a richwoodi Archibald K. Gaines rabszolgája volt, Margaret férje, Robert és szülei egy szomszéd birtokos, James Marshall tulajdonát képezték.

Maffiaáldozatok, béranyák, elrabolt prostituáltak a felvidéki író sikerkönyveiben

Durica Katarina traumákról írta eddigi sikerkönyveit, és volt, hogy valamelyest maga is traumatizálódott. Azt mondja, azért képes ilyen őszintén írni drámai témákról, béranyaságról, nemi erőszakról és prostitúcióról, mert náluk otthon nincs dráma. Portré a Forbes Women különszámban, ajánló itt.

„Engem olvasóként sem hoznak lázba a lityifityi sztorik. Arról kell írni, aminek van súlya, tétje. Talán ha minél többen megismerik a valóságot, jobban megértik az áldozatokat, és tesznek a létező helyzet ellen, akkor lesz változás” – mondja Durica Katarina író, miért írta utóbbi három könyvét olyan súlyos témákról, mint a 90-es évek dunaszerdahelyi maffiauralma, a prostitúció és a béranyaság. 

A Városi rókák című regényét például az ihlette, hogy állandóan olyan szövegekbe ütközött – és nemcsak a 19. századi francia irodalomban, hanem a kortársban is –, hogy amikor a férfi célkeresésben van, és bolyong a világban, mindig egy prostituáltba botlik, nála talál vígaszra. Ezekből az derült ki, hogy a prostihasználat a művészvilágban teljesen normális. Jött hát a gondolat, hogy megírja a sztorit az áldozatok szempontjából. 

Kijött a legbefolyásosabb női médiavezetők toplistája a Forbestól – változás volt a dobogósok között

A lista győztese ugyanaz maradt, mint hosszú évek óta, de a dobogón így is változás történt. Politikai pikánsságokban sincs hiány.

A NATO még csak szeretné, hogy mindenhol annyi nő szolgáljon, mint a magyar hadseregben

Egyre több nő választja a katonai szolgálatot hivatásként, ám a NATO szerint még így is alacsony a nők létszáma a katonai szövetség hadseregeiben. A geilenkircheni légibázison a toborzás egy különleges módját választották: egy repülőút erejéig összeállt egy kizárólag nőkből álló legénység. A Deutsche Welle riportja.

The post A NATO még csak szeretné, hogy mindenhol annyi nő szolgáljon, mint a magyar hadseregben first appeared on 24.hu.

Dánia kiterjeszti a nőkre is a sorkatonai szolgálatot a nemek közötti egyenlőség jegyében

Dánia bejelentette, hogy 2026-tól a nőkre is kiterjesztik az országbna a sorkatonai szolgálatot, továbbá döntöttek arról is, hogy a következő öt évben 6 milliárd dollárral megemelik a védelmi célokra fordítandó költségvetési összeget, hogy megfeleljenek a NATO előírásainak.

A BBC tudósítása szerint Metter Frederiksen kormányfő hangsúlyozta, nem azért fegyverkeznek, mert háborút akarnak, épp ellenkezőleg, el akarják kerülni a fegyveres konfiltusokat, márpedig Európában az orosz-ukrán háború kitörése óta folyamatosan éleződik a feszültség, ezért komolyan kell venni a honvédelem területét is.

A miniszterelnök azt is közölte, hogy itt is a nemek közöti teljes egyenlőségre törekszenek, ennek köszönhető az is, hogy 2026-tól már nőket is behívnak katonai szolgálatra. Szavait megerősítette Troels Lund Poulsen védelmi miniszter is, ő azt mondta, a komolyabb szintre emelt sorkatonai rendszerrel (beleértve a nemek közötti teljes egyenlőséget is), a mozgósítással és a fegyveres erők létszámának növelésével biztosítani kívánják, hogy Dánia teljesíti az előtte álló védelmi kihívásokat.

Fontos lenne, hogy a férfiak is tudják, hogyan ne ijesszenek rá egy nőre – így túrázz egyedül nőként

Hogyan teszteld, hogy félsz-e egyedül sátrazni? Kell-e vajon a paprikaspray? Till Anilla tavaly nyáron 72 nap alatt végigjárta a 2550 kilométeres Országos Kékkört, az idő nagy részében szinte teljesen egyedül túrázott. Azóta több workshopot is tartott a Jane Goodall Intézettel közösen arról, hogyan érdemes belevágni a túrázásba egyedül, nőként.

Till Anillát hosszú távú túrák világába (általában a minimum egyhetes túrák esnek ebbe a kategóriába) a Camino vezette be öt évvel ezelőtt, azt meséli, előtte nemhogy többnapos, de még könnyű hétvégi kirándulásokra sem járt. A 2550 kilométeres Kékkör az ötödik hosszabb túrája, ezekre szinte mindig egyedül megy. „Lehet túratársakat találni hosszú túrákra, de nem könnyű” – mondja; a több mint kéthónapos Kékkörre például már meg sem próbált elhívni senkit.

Üveg gyönyörrudak, jónitojások és medencefenék-edzés – szexwellness oldalt indított a Hormonmentes alapítója

A női szexualitás igényeire fókuszáló, a nőiség minél öntudatosabb megélését a központba helyező szexwellness oldalt és webshopot indított a Hormonmentes.hu alapítója, Cserháti-Herold Janka.

Üvegből és ásványokból készült gyönyörrudak, páros játékok, jóni tojások, vibrátorok és testékszerek – mind remekül megférnek a szexuális egészség és jóllét eszközei, valamint a női lét egyes szakaszait támogató kiegészítők mellett visszafogott, informatív és gyakorlatias tálalásban.

A múlt héten elindított szexwellness oldalán a Hormonmentes.hu-n megszokott stílust hozza az alapító, Cserháti-Herold Janka, akivel a La Deát bemutató eseményen beszélgettünk.

„Megjelent a könyv, akkor ért véget az életem” – Rácz Zsuzsát, a Terézanyu-közösség létrehozóját azért nem lehet csak úgy megállítani

Harciasan védi a nők igényeit és hangosítja fel problémáikat. Neki és az általa létrehozott közösségeknek hála olyan nők százai kaptak elismerést, akik a hétköznapjaink csendes hősei, az igazi Arany- és Terézanyuk. Kicsit ő maga is Terézanyu, mert megállítani persze nem sikerült. Rácz Zsuzsa portréja nemcsak új könyve, a Kovácsné kivan apropójából, hanem azért is, hogy kimondja, az életed azzal kezdődik, hogy felfogod: dönthetsz.

Rácz Zsuzsát nem lehetett megállítani a húszas éveiben a Magyar Rádióban, de most sem, az ötvenes éveiben szupervizorként, kétgyerekes családanya-íróként, több száz Terézanyu- és Aranyanyu-díjazással a háta mögött. Még mindig ő maga a nagy sikerű könyvéből ismerhető Terézanyu, aki legutóbbi, Kovácsné kivan című könyvében ismét a nőknek, tabusított érzelmeiknek, küzdéseiknek és birkózásaiknak adott hangot.

Elhittük, hogy ez lesz életünk végéig

Idén sem lett több női rendező Hollywoodban

Hiába robbantotta fel tavaly nyáron a Barbie a mozipénztárakat, Hollywood még mindig nagyon messze van a nemi és rasszok közti egyenlőségtől, és nem csak messze van, de lassan is halad.

Az USC tanulmánya a 2023-as év top 100 legmagasabb amerikai bevétellel rendelkező filmet vizsgálta – ezek közül csak 14 filmet rendeztek nők – számolt be a Variety. Ez az összesen 116 rendező 12,1%-át jelenti, ami csak egy kicsivel magasabb, mint a tavalyi 9%.

A Barbie-n és a méltán híres Kokain Medve c. alkotásokon túl nem nagyon rendeztek nők nagy filmeket idén, azt azonban meg kell hagyni, hogy hosszabb távon az arány javulóban van: 2018-ban a top 100 film rendezőinek csupán 4,5%-a volt nő.

Már a tizedikben köröket vernek osztálytársaikra a diplomás szülők gyerekei

Nemzetközi mércével mérve Magyarországon kifejezetten alacsony az oktatási mobilitás. A különbségek nagyok és már fiatal korban kiütköznek. Diplomás szülő nélkül nehéz, nőként még nehezebb.

Kisebb valószínűséggel szereznek diplomát a nem diplomás hátterűek, mint az értelmiségi családból érkezők, és ez jórészt már a tizedik osztályra megszilárdul – szemlézi a G7.hu a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézeténél megjelent statisztikai adatelemzéssel dolgozó tanulmányát.

Magyarországon komoly felzárkózási korláttá vált az elmúlt pár évben a diplomásarány növekedés megtorpanása. Csak két uniós országban alacsonyabb a magyarénál a diplomások aránya, ráadásul a magyar adat 2016 óta először csökkent az előző évhez képest, így 2022-ben távolabb kerültünk az EU 2030-ra kitűzött céljától.

Budapesten a nők 77 , Észak-Magyarországon viszont kevesebb mint 63 százaléka dolgozik

Átlagosan 9 százalék körül van Magyarországon a férfiak és nők foglalkoztatási aránya közötti különbség, Európában előfordulnak ennél jóval nagyobb arányok is, de arra is van példa, hogy a nemek között nincs különbség.

Számokban: Az Eurostat most közzétett 2022-re vonatkozó adatai szerint Budapesten 6,5 százalékpont volt a nemek közötti foglalkoztatási különbség, az Észak-Magyarország régióban azonban ennek több mint a dupláját, 13,5 százalékot mértek.

Az érték a 20-64 év közötti férfiak és nők foglalkoztatási aránya közötti különbséget mutatja, pozitív százalékpont a férfiak nagyobb arányát jelzi.

A nők keményebb vadászok lehettek, mint a férfiak

Az őskori társadalmakkal kapcsolatban nyilvánvalóan olyan kép él, ahol a férfiak vadásznak, a nők pedig gyűjtögetnek, és a gyerekekre vigyáznak. Ezt látjuk az illusztrációkon, a múzeumokban, ám egy új tanulmány szerint mindez nem több sztereotípiánál – írja az IFLScience.com. Sőt,

a nők nemcsak vadásztak, hanem anatómiailag és biológiailag alkalmasabbak is e tevékenységre.

A történelem előtt időkben ugyanis a vadászat hosszú és rendkívül kimerítő volt, mivel az üldözőknek a végletekig ki kellett fárasztaniuk áldozatukat, mielőtt megpróbálták volna megölni. Márpedig a női test alkalmasabb a nagy állóképességet igénylő tevékenységekre, méghozzá két hormonnak, az ösztrogénnek és az adiponektinnek köszönhetően – mindkettő nagyobb mennyiségben található meg a női szervezetben.