Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: iszlám

Máris átverték potenciális szövetségesei a kormányalakításra készülő holland szélsőjobboldalt

Közzétette szerző

Első pillantásra, és főleg messziről rátekintve a holland politikára, úgy tűnik, hogy a radikális jobboldali (ízlés szerint: szélsőjobboldali), bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) és vezére, Geert Wilders, rendkívül kedvező helyzetben van. A párt ugyanis nemcsak megnyerte a 2023 novemberi választásokat, hanem a Politico által összegzett közvélemény-kutatások tanúsága szerint azóta tovább fokozta a népszerűségét is.

Az ősz végi voksoláson még csak a szavazatok 23,5 százalékával lett relatív győztes az iszlámellenessége miatt világszerte is ismert politikus pártja, de azóta 29 százalékra tornázta fel magát a PVV a népszerűségi listákon. Vagyis érvényesül a közismert jelenség, a választók „győzteshez húzása” – a sikert elérő párt minden más tényezőtől függetlenül is vonzza magához a bizonytalan vagy más pártokból kiábrándult szavazókat. Persze ez a hatás csak a választások utáni hónapokban szokott érvényesülni, hiszen a kormányra kerülő politikai erők rendszerint az első euforikus hónapok után veszítenek a támogatottságukból, amikor például népszerűtlen intézkedésekre kényszerülnek.

Hollandiában azonban speciális a helyzet: a választások relatív győztese, Wilders és pártja még idén januárban is szinte ugyanolyan távol van a kormányalakítástól, mint a tavaly novemberi választási sikere után.Miközben a Szabadságpárt erősödött a szavazás után, a választáson utána következő három másik legerősebb párt stagnál vagy veszít a szavazótáborából. A legnagyobb vesztesek egyike mégis a Hollandiát 2010 óta irányító eddigi legnagyobb kormányerő, a konzervatív-liberális Néppárt, a VVD. Ők novemberben a harmadik helyen végeztek 15,2 százalékkal, de az ország életét tizenhárom éve meghatározó párt 2024 elején már csak 11 százalékra számíthat. A pártot fél éve már nem Mark Rutte vezeti, hanem a török-kurd származású, gyerekként egykor Törökországból vízi úton Görögországba menekülő Dilan Yesilgöz-Zegerius.

PostPin It!

„Ha levágatja a farkát, akkor sem lesz nő!” – Lakatos Márk drag queenekről és első regényéről

Közzétette szerző

„Zöldfülű kis hülye buzi voltam még a médiában, sok mindennek nem éreztem a súlyát” – mondja Lakatos Márk, amikor azzal szembesítjük: a ma az elfogadás bajnokaként szereplő sztájliszt testszégyenítő műsorokkal indította médiapályafutását. Most másik pályán próbál szerencsét: a szépíróin. Első regényét, az egyébként rendkívül olvasmányos Mimit viszont mintha csak Dúró Dóra rendelte volna: saját dragqueen-tapasztalataival, sikamlós homoszexuális sztorikkal fűszerezett könyvről van szó. Beszélgetésünkből azonban kiderül: még az ország vélhetőleg legexcentrikusabb, olykor női ruhákban megjelenő, dzsenderügyben nagyon haladó figurája sem támogatja, hogy bemondásra alakítsák át gyerekek nemét – ami ráadásul biológiailag szerinte sem lehetséges. Ha pedig azt is eláruljuk, hogy a cancel culture Lakatos Márk szerint is káros, egyértelmű lesz: igen érdekes válaszok következnek. Interjú.

PostPin It!

Hamarosan elkezdik építeni az első iszlám temetőt Magyarországon

Közzétette szerző

Hamarosan elkezdődik az első saját tulajdonú muszlim temető építése az országban, a Magyar Iszlám Közösség már megvásárolta a földterületet és megkapta a Miniszterelnökség elvi hozzájárulását, írja a Blikk. A temető pontos helyét a szervezet még nem hozta nyilvánosságra, egyelőre azt lehet tudni, hogy Budapest határában, az M0-ás autópálya közelében lesz.

„Elhamdulillah, a mai napon kifizetésre került a leendő muszlim temetőnek szánt földterület. Ha minden rendben lesz, 1-2 éven belül, mire betelik a budapesti iszlám parcella, megnyithatjuk a saját temetőnket! Amin”

– írta egy Facebook-bejegyzésében Bolek Zoltán, a közösség vezetője.

PostPin It!

Mit akar a jemeni húszi mozgalom Izraeltől?

Közzétette szerző

A hétvégén újabb támadással hallatott magáról a jemeni húszi mozgalom. A Vörös-tenger térségében először egy Bahama-szigeteki zászló alatt mozgó teherhajót, majd két másik járművet vettek célba Jemen területéről kilőtt rakéták és drónok. Végül az a USS Carney amerikai hadihajó lőtt ki két pilóta nélküli repülőgépet, amely néhány nappal korábban már egy hasonló akciót is végrehajtott a térségben. A húszi mozgalom kicsivel később magára vállalta az akciót – bár az elkövető kilétét azelőtt is sejteni lehetett, tekintettel arra, hogy a kilőtt drónok iráni gyártmányúak voltak, és Jemennek a húszi mozgalom által ellenőrzött területéről indították.

Ugyan az akciónak szerencsére nem volt halálos áldozata, mégis aggasztó tendenciára mutat rá. A húszi mozgalom a Hamász október 7-ei terrotámadását és az azt követő gázai válságot követően már kilencszer intézett támadást Izraellel vagy izraeli érdekeltségekkel szemben (beleértve a hétvégi akciót).

Első ránézésre elég furcsának és valószerűtlennek tűnhet, hogy mit akar egy jemeni lázadó szervezet Izraellel. A két országot körülbelül 2000 kilométer és szárazföldön két ország, Szaúd-Arábia és Jordánia választja el egymástól. Az Arab-félsziget déli csücskében elhelyezkedő Jemen sosem állt háborúban Izraellel, a húszi mozgalom maga a palesztin ügytől teljesen függetlenül jött létre. Most mégis úgy tűnik, hogy a libanoni Hezbollah mellett ez a mozgalom vált a gázai válságban Izrael fő külső, nem Gázához kötődő ellenfelévé.

PostPin It!

Politikai kérdés-e Karsai Dániel halálos betegsége és az eutanázia?

Közzétette szerző

A Háromharmad következő közönség előtti felvételét, amelyre még kaphatók jegyek, Budapesten tartjuk december 6-án. Bővebb információk a rendezvény oldalán.

The post Politikai kérdés-e Karsai Dániel halálos betegsége és az eutanázia? first appeared on 24.hu.

PostPin It!

Iránnak köze van a Közel-Kelet szinte összes konfliktusához

Közzétette szerző

Az 1979-es iszlám forradalom óta Irán proxy-hálózatot épített ki a Közel-Keleten.

Mára Teherán több mint egy tucat, jelentős haderővel bíró szövetségessel bír, némelyikük saját politikai párttal rendelkezik,

ami kihívást jelent a helyi és a szomszédos kormányoknak. Az úgynevezett Forradalmi Gárda fegyvert, kiképzést és pénzügyi támogatást nyújtott a milíciáknak és a politikai mozgalmaknak legalább hat országban:

PostPin It!

Oroszország a saría-bankolásra készül, a migránsok 43 százaléka iszlám törvények szerint élne

Közzétette szerző

Vlagyimir Putyin október 25-én Moszkvában fogadta az oroszországi hagyományos felekezetek vezetőit. Az elnök a közel-keleti helyzet miatt hívta össze az „egyházi csúcsot”, Gáza és Izrael miatt arra figyelmeztetett: a konfliktus messze túlterjedhet a Közel-Kelet határain. „Egyes erők megpróbálnak rájátszani a nemzeti és vallási érzelmekre, hogy további eszkalációt idézzenek elő” – mondta, bár ekkor még aligha a saját országára gondolt célpontként.

Pedig pár nap múlva a dagesztáni Mahacskalában, az Oroszországi Föderáció déli tagköztársaságának nemzetközi repülőterén zavargás robbant ki: feldühödött, palesztinokat támogató helyi muszlimok keresték az izraeli menekülteknek vélt, Tel-Avivból érkezett gép utasait.

Putyinnak egy dologban igaza lehet: a dagesztáni zavargásokat részben külföldről, akár Ukrajnából is szíthatták; pár napja kiderült, hogy a zavargások szervezője, egy Anvar nevű férfi Mahacskalában él, ukrán kapcsolatai vannak, és 30 ezer rubel (300 dollár) értékű kriptovalutát kapott idén.

PostPin It!

A szabadság nem egyetemes érték, hanem nyugati hagyomány – konzervatív fordulat kell!

Közzétette szerző

Hogy a Nyugat képtelen megvédeni magát az őt érő támadásokkal szemben, az nem a véletlen műve: a helyzet éppen a Nyugat DNS-ében gyökerezik – véli Béndek Ábris. Vendégszerzőnk négy nagy korszak (kereszténység, reformáció, felvilágosodás, posztmodern) gondolkodásának logikus következményeként láttatja mai „elme- és nyelvzavarunkat”, amely oda vezet, hogy a Nyugat szócsövei terroristákat éltetnek. Olyanokat, akik őket gondolkodás nélkül mészárolnák le. Az írás afféle elemző, publicisztikai meghosszabbítása a Válasz Online e témával foglalkozó, két hete megjelent cikkének, és további gondokodásra is sarkall.

PostPin It!

Több ezer éves műkincset használ szemetesnek egy iráni múzeum

Közzétette szerző

Szemetesnek használnak egy körülbelül 2600 éves agyagedényt egy iráni múzeumban – írja az Arkeonews. Az azóta nagy felháborodást keltő esetről először az Etemad nevű iráni reformista újság számolt be.

A meggyalázott műkincsre, amely a médek korából származik a Rasti Régészeti Múzeumban figyeltek fel. A médek egy ókori indoiráni nép voltak, akik a Krisztus előtti első évezredben, még jóval az iszlám vallás létrejötte előtt éltek a Közel-Keleten.

Az intézmény egyik kurátora azt mondta, azért használták a ősi edényt, mert egy egyszerű műanyag vagy fa szemetesládát azonnal ellopnának a látogatók.

PostPin It!

A dagesztáni antiszemita zavargást külföldről is szíthatták, de az oroszok is a tűzzel játszanak

Közzétette szerző

Bejárta a világsajtót a hír, hogy október utolsó napjaiban az Oroszországi Föderáció részét képező, többségében muszlimok által lakott Dagesztáni Köztársaság fővárosában, Mahacskalában antiszemita zavargások zajlottak a nemzetközi repülőtéren. A kifutópályát elözönlő, egy Izraelből érkező gép szárnyaira is felkapaszkodó, feldühödött tömeg láttán a pilóta először arra kérte az utasokat, hogy ne szálljanak ki a repülőből. Voltak, akik a repülőtérre érkező utasok útlevelét „ellenőrizték”, izraeli állampolgárokat kerestek, mások pedig a repülőtér személyzetét faggatták, hogy „hol vannak a zsidók?” – erről a BBC írt.

A zavargásnak legalább húsz sebesültje volt.

Végül a hatóságok 83 embert vettek őrizetbe, és körülbelül 150 személyt sikerült azonosítaniuk a tömegből.

PostPin It!

Portyák Európa romjain, amerikai-kínai háború – 30 éves a legsikeresebb és legbotrányosabb világpolitikai elmélet

Közzétette szerző

A világpolitika-magyarázás művészeti ága kevés olyan befolyásos elméletet termelt, mint Samuel P. Huntington harminc éve megjelent tézise a civilizációk összecsapásáról. A mű hipotézise, hogy a hidegháború utáni világban a konfliktusok alapvető mozgatórugója nem az ideológia vagy a gazdasági haszon lesz, hanem a világ „nagy civilizációi” közötti kulturális különbségek. Bár a nemzetállamok maradnak a világpolitika legfontosabb szereplői, a konfliktusok elsősorban az eltérő civilizációkhoz tartozó államok, illetve államok csoportjai között fognak kitörni.

Az ilyen elméletek ritkán szoktak kitörni az akadémiai szféra elefántcsonttoronyából, ám Huntingtoné hatalmas karriert futott be. Ebben bizonyosan fontos szerepet játszott az időzítés: az 1990-es évek fordulóján évtizedekig tartó világhírnevet lehetett szerezni olyan elnagyolt elképzelésekkel, miszerint a hidegháború után győzött a demokrácia és eljön a „történelem vége”,*Bár a rend kedvéért meg kell jegyezni, hogy a „történelem vége” a kiragadott idézeteknél jóval összetettebb elméletet takar, és annyira nem öregedett rosszul, mint a címén hahotázó geopolitikai influenszerek sejtetik, de ez már egy másik cikk témája. vagy hogy Európában visszatér a hidegháború előtti véres nagyhatalmi vetélkedés, esetleg Amerika lesz a világ ura.

De hasonlóan fontos lehetett az elmélet közérthetősége és a nyugati lakosság és politikai elit intuíciójára rájátszó mondandója. A civilizációk összecsapását sokan használták a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások magyarázására és az Egyesült Államok „terrorellenes” háborújának igazolására, megjelent a Trump-kormány külpolitikai döntéshozóinak elmélkedéseiben, és Orbán Viktor miniszterelnök is elővette a tézist az amerikai Republikánus Párt jobbszárnyának seregszemléjén, a CPAC konferencián 2022-ben. Sőt, még a magyar közbeszédben gyakran baloldaliként kezelt, az Egyesült Államokban balról általában inkább centrista elhajlásai miatt bírált New York Times hasábjain is megjelent az elmélet mint Oroszország ukrajnai inváziójának magyarázata.

PostPin It!

Egy évvel a tüntetések kezdete után tovább szűkültek a nők jogai Iránban

Közzétette szerző

Pontosan egy évvel Mahsza (kurd néven Dzsinna) Amini országos tüntetéseket kiváltó halálát követően az iráni parlament új törvényt fogadott el a nők öltözködésével kapcsolatban. A szabályozás értelmében

öt-tíz év börtönbüntetést kockáztatnak azok a nők, akik nem tartják be a konzervatív iszlám előírásokat,

emellett a társadalmi békét veszélyeztető viselkedés (például meztelenség vagy fejkendőnélküliség) fizikai erőszakkal, akár hatvan korbácsütéssel büntethető. A 78 százalékos többséggel elfogadott javaslat megerősíti a nemi szegregációt a kormányzati hivatalokban, egyetemeken és kórházakban, és bírsággal fenyegeti azokat az intézményeket, amelyek nem tartatják be ezeket a szabályokat.

PostPin It!

„Afganisztán és Irán után Franciaország is előírja, hogy mit viselhetnek a nők, és mit nem”

Közzétette szerző

És mondd a hívő nőknek, hogy süssék le a tekintetüket, s ügyeljenek a szemérmükre, és ne mutassák a díszeiket, csupán azt, ami látható, és khimárjaikkal takarják el a látszódó testrészeiket

– a Koránból vett idézet jellemzően akkor kerül elő, amikor az iszlám hitet követő nők öltözködése a téma. A khimár az olyan kendőket jelöli, amikkel a nők eltakarhatják magukat, hozzájárulva az írás tanítása szerinti erkölcsösség megéléséhez.

Christopher Furlong / Getty Images

PostPin It!

A svéd állam elítéli és nem támogatja a Korán-égetéseket

Közzétette szerző

A svéd állam elítéli és nem támogatja a Korán-égetést, ám az ország szólásszabadságot garantáló törvényei ezt lehetővé teszik – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Tobias Billström svéd külügyminiszter.

Bizonyos országokban az a vélekedés, hogy emögött a svéd állam áll vagy szemet hunyunk, de ez nem igaz

szögezte le a svéd diplomácia vezetője, majd hozzátette: ezeket „magánszemélyek követik el, a szólásszabadság jogi keretein belül”.

PostPin It!

Kiutasították a svéd nagykövetet Irakból a Korán megtaposása után

Közzétette szerző

Elrendelte a svéd nagykövet kiutasítását Mohamed Sía al-Szudani iraki miniszterelnök, miután csütörtökön egy stockholmi tüntetésen megtaposta a Korán egy példányát egy magát ma már ateistának valló, Svédországban élő iraki menekült, Salwan Momika. A harminchét éves férfi korábban, egy másik hasonló tüntetésen, június végén már elégedett egy példányt, ami miatt már akkor tüntetők rohamozták meg a bagdadi svéd nagykövetséget. Csütörtökre virradó éjszaka viszont, ahogy az korábban már megírtuk, a tüntetők meg is ostromolták az épületeket, sőt, tűz is keletkezett a roham következében.

Az iraki miniszterelnök közleményben már csütörtök kora délután figyelmeztetett, hogy a Korán elégetése a svéd nagykövetség kiutasítását vonhatja maga után. Az égetés ugyan elmaradt, de a bagdadi svéd nagykövetet így is kiutasították a csütörtöki taposós akciót követően.

Az AP hírügynökség szerint ez azonban jó eséllyel már kevés lesz az indulatok megfékezéséhez: péntek délutánra újabb tüntetést szerveztek Bagdadban. A török Anadolu hírügynökség által közreadott kép tanúsága szerint máris hatalmas tömeg vonult Bagdad utcáin. Ők Muktada asz-Szadr síita hitszónok és iszlamista politikus támogatói, akik részben a csütörtök hajnali ostromban is felelősek lehettek. A muszlim többségű országok közül pénteken emellett többen is felháborodásuknak adtak hangot a Korán példányának svédországi megtaposása miatt. Irak mellett Iránban és Libanonban is tüntetéseket szerveznek péntekre.

PostPin It!

Bebörtönzött iráni újságírónők kapták idén a Szabadság Aranytollat

Közzétette szerző

A Lapkiadók Világszövetsége a díjátadón felszólította az iráni hatóságokat, hogy engedjék szabadon az összes bebörtönzött újságírót.

PostPin It!

„A szentföldi keresztények végnapjai ezek” – Jeruzsálem ismét frontvonal a vallásháborúban

Közzétette szerző

Megszaporodtak a maroknyi jeruzsálemi keresztény közösség elleni támadások, amióta radikális pártok is kormányra kerültek Izraelben. A katolikus pátriárka arra panaszkodik, hogy a támadók felbátorodása mögött politikai motívumok állnak: a kormányba korábban marginálisnak is számító szélsőséges ultraortodox pártok is bekerültek, amelyek Izraelt kizárólag a zsidók országaként képzelik el. Jézus-szobor összetörése, „Halál a keresztényekre!” graffitik, pap elleni fizikai erőszak – a keresztények létükben érzik fenyegetve magukat.

PostPin It!