Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: csehszlovákia

Csökkentik a pártállami funkcionáriusok nyugdíját Csehországban

Közzétette szerző

Már a közeljövőben csökkentik a volt kommunista rendszer prominenseinek nyugdíját Csehországban. A prágai Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet (ÚSTR) mintegy 1500 nyugdíjas nevét tartalmazó jegyzéket állított össze, amelyet átadott a nyugdíjhivatalnak, illetve a védelmi és a belügyi tárca vezetésének – közölte Ladislav Kudrna, az ÚSTR igazgatója szerdán Prágában sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint.

A jobbközép kormánykoalíció kezdeményezésére a cseh parlament által 2022 őszén elfogadott törvény azokra vonatkozik, akik a volt Csehszlovákiában 1948 februárja és 1989 novembere között, tehát a szocialista rendszer idején vezető és fontos tisztségeket láttak el például a kommunista pártban, az államban, a fegyveres erőknél, a bíróságoknál és az ügyészségeken, valamint a népi milícia parancsnokságában. A konkrét névjegyzék kidolgozásával az ÚSTR-t bízták meg.

„Mintegy 200 személy adatait már leellenőriztük, náluk a nyugdíjcsökkentés azonnal bevezethető, további mintegy 1300 személy adatainál még nem zárult le az ellenőrzés” – mondta Ladislav Kudrna újságíróknak.

PostPin It!

Újra téma Bős-Nagymaros

Közzétette szerző

A kormány ismét előveszi a Bős–nagymarosi vízlépcső ügyét, a paksi propaganda pedig immár levetette a valóság összes béklyóját.

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) közigazgatási államtitkára és az állami MVM elnöke 2024. március 12-étől kormánybiztosként a magyar-szlovák energetikai kapcsolatok fejlesztéséért is felel – közölte a szaktárca. Az új megbízottnak kiemelt feladatként kísérletet kell tennie a bősi erőmű ügyében mindmáig rendezetlen kérdések, több évtizedes viták megegyezéses lezárására. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében a kormány számára tárgyalási álláspont-tervezetet is készít. A jövőben a kapcsolódó energetikai, környezetvédelmi szakpolitikai és nemzetközi jogi egyeztetéseken is képviseli a kabinetet.

Az egykori Csehszlovákiával közösen tervezett Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építését magyar oldalról, az erőteljes környezetvédelmi támadások hatására, 1989-ben, a Németh Miklós-vezette kormány alatt mondták fel. Ennek nyomán északi szomszédunk 1992-ben, egyoldalúan, saját területére terelte a Duna nagy részét, ami Bősnél máig Szlovákia legnagyobb vízerőművét hajtja. Mivel Magyarország ez ellen sikertelenül tiltakozott, a vízhozamcsökkenés komoly környezeti károkat okozott a Szigetközben. Az elmúlt több mint három évtized során a két fél számos alkalommal egyeztetett és kölcsönös engedményeket is tettek, amit a Hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es, voltaképp mindkét felet elmarasztaló ítélete legalábbis ösztönzött. Ugyanakkor, mivel a megegyezés-közeli tárgyalások 2006 után elültek, a magyar álláspontnak máig sem sikerült érvényt szerezni. A nemzetközi testület történetében ez a leghosszabb ideje rendezetlen döntés.

PostPin It!

Így űztek el 76 ezer magyart Felvidékről

Közzétette szerző

Az 1938. évi első bécsi döntést az angolszász hatalmak is elfogadták, és az 1944-ig fennálló határokat nagyjából az etnikai viszonyoknak megfelelően húzták meg, a háború végén mégis a trianoni határokat állították vissza. Csehszlovákia összehasonlíthatatlanul jobb pozícióba került, mint a „vesztes” Magyarország, Eduard Benes elnök mégsem tudta véghezvinni a felvidéki magyarság deportálását, miként azt megtehette a németekkel.

A csehszlovák elnök 200 ezer háborús bűnösnek nyilvánított felvidéki magyart akart eltávolítani országából

– írja a Rubicon.hu. A csehszlovák és a magyar fél végül 1946. február 27-én kötötte meg a hírhedt lakosságcsere-egyezményt, e szerint annyi magyart költöztettek volna ki Csehszlovákiából, ahány magyarországi szlovák kinyilvánította távozási szándékát északi szomszédunkba. Az áttelepítések megkezdését őszre tervezték, ám miután a csehszlovák fél egyoldalúan kijelentette, hogy a Magyarországra indulók mégsem vihetik magukkal ingóságaikat, a folyamat több hónapra megakadt.

PostPin It!

Több mint negyvenmilliót ért Václav Havel a csehszlovák forradalom alatt hordott zöld télikabátja

Közzétette szerző

Nagy összegekért keltek el vasárnap egy prágai árverésen Václav Havel volt cseh államfő és író személyes tárgyai, amelyet Dagmar Havlová, az egykori emberi jogi aktivista sógornője bocsátott aukcióra a Kodl Galériában – írja az MTI.

Havel zöld télikabátjáért, amit az 1989 novemberi csehszlovákiai bársonyos forradalom napjaiban hordott, valaki 2,76 millió koronát, azaz 44,2 millió forintot fizetett. Nem véletlenül, hiszen a rendszerváltó politikus ebben a kabátban mondta el az 1989. november 25-én, a prágai Letná téren megrendezett többszázezres, rendszerellenes tüntetésen tartott beszédét, ami a korabeli kommunista hatalom elleni legnagyobb csehszlovákiai megmozdulás volt.

A kabát értékét tovább növelte, hogy tartozik hozzá egy, a későbbi államfő által írt személyes levél is, amit 1989. február 21-én, kilenc hónapos börtönbüntetésre ítélése előtt írt. Az üzenetet titokban sikerült átadnia sógornőjének: akkor csúsztatta a nő zsebébe, amikor a tárgyalóterembe lépve megölelte.

PostPin It!

Kórház a város szélén: Nyugaton hódított, a magyarokból pedig irigységét váltott ki a csehszlovák sorozat

Közzétette szerző

1968-ban a szovjet tankok döntöttek arról, hogy az „emberarcú szocializmusnak” nevezett csehszlovák reformkísérlet soha ne szökkenhessen szárba, Alexander Dubcek helyére pedig a Moszkvához hű Gustáv Husák került. Azt a két évtizedet, amíg Husák vezette Csehszlovákiát, a normalizáció idejének nevezik: ez némiképp hasonlított az ‘56 utáni kádári konszolidációhoz ugyan, ám azzal ellentétben igazi keményvonalas, brezsnyevista politika jellemezte tömeges megtorlásokkal, ráadásul a csehszlovák életszínvonal is jóval alacsonyabb volt, mint a legvidámabb barakkban. Ugyanakkor a csehszlovák pártvezetés is a magyarhoz hasonlóan igyekezett kiegyezni a lakossággal, és bizonyos engedményeket téve próbálta hangsúlyozni, hogy nincs már visszaút a prágai tavaszt megelőző sztálinista rendszerhez.

Ebben kulcsszerep jutott a televíziónak, mely egyébként is a pártpropaganda első számú eszköze volt Csehszlovákiában, ahol a magyarnál évekkel korábban már sugározni kezdett a nemzeti televízió. Az első csehszlovák tévésorozat is öt évvel előzte meg A Tenkes kapitányát: 1959-ben mutatták be a Rodina Bláhova című sorozatot, melyet két évvel később követett az országos népszerűséget szerző Tri chlapi v chalupe (Három férfi egy kunyhóban).

Önkritika után jöhetett a szocialista sorozatdömping

PostPin It!

„Félnetek jó lesz” – ezért van nemzetközi botrány egy Magyar Nemzet-cikkből

Közzétette szerző

A közép-európai együttműködés szempontjából az elmúlt évek legpusztítóbb írása jelent meg a szoros központi kontroll alatt működő Magyar Nemzetben. Eszerint az 1968-ban szovjet parancs nyomán a Kádár János utasítására Csehszlovákiába bevonult Magyar Néphadsereg elérhette volna a revíziót. A cikk kommentálására a Válasz Online Kollai István Közép-Európa-szakértőt kérte fel, aki 2010 és 2015 között a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója volt. A kutató a cseh és szlovák sajtóban nagy visszhangot keltett írást szélesebb kontextusba helyezi és megállapítja: a magyar állam az elmúlt időkben mintha tudatosan sértegette volna szomszédait, leépítve ezzel a sokat emlegetett közép-európai együttműködés lehetőségeit. A jelenség mögött felsejlik a Horthy-korszakhoz hasonló politikai életciklus, amely magát radikalizálva sodorja katasztrofális izolációba az országot.

PostPin It!

Így fosztották meg jogaitól a felvidéki magyarságot

Közzétette szerző

Az 1945 áprilisában közzétett kassai kormányprogram már elővetítette az Edvard Benes nevéhez köthető dekrétumokat, a dokumentum egyik pontja ugyanis kollektív háborús bűnösnek nyilvánította a magyar és német népességet. Az 1945 májusa és októbere között hozott 143 rendelet közül 13 közvetlenül, 20 közvetetten a nem-szláv kisebbségek ellen irányult – írja a Rubicon.hu.

Az első állomás a nem-szláv nemzetiségek kollektív jogfosztása volt, Benes és a csehszlovák politikusok abban bíztak, hogy a mostoha körülményekkel elüldözhetik majd a kisebbségek jelentős hányadát, az ottmaradókra pedig deportálás és erőszakos asszimiláció „lehetőségei” vártak.

Kollektív bűnösség

PostPin It!

Nemcsak az olvasókra, a történelemre is hatást gyakorolt – Milan Kundera halálára

Közzétette szerző

Nem tudom, mi lesz most velünk. Nyilván megy minden ugyanúgy tovább, de hivatalosan most kezdődik el a Milan Kundera nélküli kor. Milyen volt Milan Kundera? És milyen volt a kora? Életem majdnem hatvan évét úgy éltem le, hogy volt benne egy gondolkodó és alkotó ember, aki mindig mert radikálisan kérdezni, és a megszokottól radikálisan eltérő válaszokat adni. Milan Kundera a hatvanas évek nagyhatású csehszlovákiai értelmiségének egyik legjelentősebb alakja, a prágai tavasz nélküle nem olyan lett volna, mint amilyen volt, sőt, talán nem is lett volna.

Ne higgyük, hogy mindent a történelmi szükségszerűségek határoznak meg. A személyiség nagyon sokat számít. És Milan Kundera nagy formátumú személyiség volt, annak minden fény- és árnyoldalával. A nagyság idegesítő, a nagyság félelmetes, a nagyság követhetetlen, és mégis a nagyság milyenségéből lehet tanulni, lehet erőt meríteni a félelmünk legyőzéséhez, és mutat példát, még ha ezt az utat mi már utána nem is tudjuk bejárni. Vagy, ha bejárjuk, csak gondolatban.

A prágai ’68 elsősorban a negyven körüli értelmiségiek forradalma volt. Vér és erőszak nélküli forradalom, hogy Milan Kundera emblematikus regény címére hivatkozzak, a tréfa forradalma. Vér és erőszak nélküli forradalom, melyet aztán kevés vérrel és rengeteg lelki, fizikai erőszakkal vertek le, fojtottak megalkuvásba, tagadtak és hazudtak el.

PostPin It!