Best WordPress Hosting
 

„Ruszkik takarodjatok, elég volt 27 év!” – hatalmas mennyiségű bűnügyi fotóval bővült a Fortepan a kommunizmus idejéből

A Fortepan fotóarchívum 1.000 darab, a hetvenes évek elejéről származó rendőrségi fotót emelt be a nyilvánosan böngészhető gyűjteményébe. A képek a kommunizmus bűnüldözésének páratlan kortörténeti dokumentumai.

A MÚOSZ állásfoglalása a médiahatóság Médiatudományi Intézetének konferenciájáról

A MÚOSZ egy állásfoglalást adott ki a hétvégén arról, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának kutatóintézete sem vonhatja ki magát az általános emberi, tudományos és a médiaetikai normák betartásának kötelezettsége alól.

Mi lesz, ha Sztálin elvtárs meglátja? –Nemcsak építettek, bontottak is a szocializmus Budapestjén

Sztálin híd, Marx tér, Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek, Május 1. Ruhagyár, Népköztársaság útja, Úttörő Áruház, Felszabadulás és Moszkva tér. A jövőben egyre kevesebben fognak emlékezni arra, miket jelöltek ezek az elnevezések, ahogy arra sem emlékszünk majd, miért akarta lebontatni Rákosi Mátyás a Batthyány téri templomot, hogy hol kívántak neki mauzóleumot felállítani, hogy miért csináltak légvédelmi bunkert a kettes metró Kossuth téri állomásán vagy hogy miért kezdődik 70-essel a trolik számozása. Hogy ne merüljenek feledésbe a szocializmus abszurdnál abszurdabb intézkedései, Szívós Erika mindenre kiterjedő tanulmányban gyűjtötte össze őket. Ezzel zárul majd a Budapest Főváros Levéltára által kiadandó monográfia, amely a város születésének 150. évfordulója alkalmából készül és amely a tervek szerint jövő novemberben jelenik majd meg. A levéltárral együttműködésben indított Budapest-történeti sorozatunk utolsó adása következik.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból: 

Így lett „ellenzéki” a rendszerhűnek tartott István, a király

A középkorászok előszeretettel hangsúlyozzák, hogy egy trónörökös és a hatalomra szintén igényt tartó nagybácsija küzdelmében nem kell többet látni egy dinasztián belüli, a korban szokványos leszámolásnál. Az István, a király című rockoperának köszönhetően azonban Géza fia Vajk és Koppány somogyi vezér összeütközése úgy él a nemzeti emlékezetben, mint a kereszténység és a pogányság, a Nyugat és Kelet sorsfordító összecsapása, amely arról döntött, hogy a longobárdok, a hunok és az avarok után a magyarok is eltűnnek-e az európai történelem süllyesztőjében. A Jézus Krisztus szupersztár musical 1971-es bemutatása adta az ihletet a Szörényi–Bródy szerzőpárosnak az első – és a közmegegyezés szerint máig legjobb – magyar rockopera megírására, alapanyagul Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámáját választották.

Lemezen és a Királydombon

Az Illés-együttes korábbi és a Fonográf akkori dalszerzői először zenés filmben gondolkodtak. „Szent István dalra fakad? Ez akkorra képtelenség, hogy csak zseniális lehet” – jegyezte meg állítólag Nemeskürty István, a Budapest Stúdió akkori igazgatója, amikor a Szörényi–Bródy szerzőpáros felvázolta neki az ötletét. Nemeskürty megjegyzését intésként fordították le maguknak Szörényi Leventéék, vagyis, hogy a koncepció csak akkor nem bukik meg, ha a legmagasabb színvonalon realizálják.

Mérgezők és bomlasztók: kész az egykori III/III.-as főtisztek listája

„Nem az ügynök volt előbb, hanem a tartótiszt” – indokolja új könyve fontosságát Tabajdi Gábor történész. Az 1956-os Intézet Alapítvány és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala kutatója harminchárom éves adósságot törlesztve tárja az olvasók elé a kádári belső elhárítás központi állományának figuráit, összesen 600 nevet, közülük 131-et fotóval is. Közben pedig mítoszokat rombol. Tabajdi szerint például az egyházak, egyetemek, kulturális intézmények nem voltak annyira behálózva, mint gondoljuk, a tartótisztek pedig nem úgy viselkedtek, mint Kiss elvtárs A besúgóban. A történész most, a Válasz Online hasábjain beszél először a könyvről és a tanulságokról.