A szlovének az ókori venétek utódai, a horvátok valójában szarmaták, Attila hun nagyfejedelem bolgár volt, Burebista dák-géta király pedig proto-Ceaușescuként hozott létre centralizált román államot – íme egy csokor térségünk 19-20. századi eredetpolitikai koncepcióiból. Magyarországhoz hasonlóan szinten minden térségbeli nemzetnek létezik „alternatív” történelme. Részletek a Válasz Offline új lapszámában! Ízelítő.
Archívum címkék: kommunizmus
Ő építette ki a világ egyik legkeményebb diktatúráját
Kim Ir Szen észak-koreai diktátor 112 éve, 1912. április 15-én született. A kommunista politikus volt pártfőtitkár, miniszterelnök, majd elnök is, ő alapozta meg a máig fennálló észak-koreai rendszert – írja a Rubicon.
Háború és kommunizmus
Egy Mangjongde falucskában, a mai Phenjan egyik külvárosában jött világra, családjával 1920 körül települt át a Koreához közel fekvő Jilin kínai tartományba, valószínűleg az országban kitört éhínség miatt. Kim itt végezte a középiskolát, és itt találkozott először a kommunista eszmékkel is. 1929-ben titkos szervezetet hozott létre pár barátjával, amely miatt egy időre börtönbe került, szabadulása után a Kínai Kommunista Párt tagja lett. Állítólag japánellenes gerillacsapatok tagjaként küzdött a Koreát megszállva tartó birodalom ellen, majd 1940-ben a Szovjetunióba menekült, és a Vörös Hadsereg tagjaként harcolta végig a világháborút.
„Ruszkik takarodjatok, elég volt 27 év!” – hatalmas mennyiségű bűnügyi fotóval bővült a Fortepan a kommunizmus idejéből
A Fortepan fotóarchívum 1.000 darab, a hetvenes évek elejéről származó rendőrségi fotót emelt be a nyilvánosan böngészhető gyűjteményébe. A képek a kommunizmus bűnüldözésének páratlan kortörténeti dokumentumai.
Fasiszta–kommunista-szövetség mint jó irány? – válasz Körösényi András cikkére
Ha egy miniszterelnök fasiszta fogalmi keretet használ, ki kell mondani róla ezt akkor is, ha egyébként a nyugati politikai mainstream gyakran valóban alaptalanul fasisztázik – véli Ziegler Dezső Tamás és Unger Anna. Az ELTE oktatói Körösényi András lapunkban megjelent cikkére reagálnak. Vele ellentétben a politikai karantén eszközét, bár néha valóban járhat a demokráciát gyengítő eredménnyel, nem vetnék el, hiszen az „mégiscsak a demokráciát védi”. Vélemény.
Máig rejtély, hogyan halt meg Kun Béla
Kun Béla, a 133 napos magyarországi tanácsköztársaság tényleges vezetője 138 éve, 1886. február 20-án született. A kommunista politikus vesztét Sztálin „nagy tisztogatása” okozta, halálának pontos körülményei azonban máig ismeretlenek – írja a Rubicon.
Börtön, háború, hadifogság
Kun Béla már 1902-ben, gimnáziumi tanulmányai alatt belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Érettségije után újságíró lett, lázító hangvételű cikkei miatt féléves börtönbüntetést kapott. Szabadulása után a Munkásbiztosító Pénztár kolozsvári tisztviselőjeként helyezkedett el, később azonban sikkasztás gyanújába keveredett.
„A magyarság kárára válik” – orosz orientációtól óvott a száz éve született John Lukacs
Önmeghatározása szerint magyar lélekkel, európai szellemmel, angol nyelven, Amerikában írt az 1924. január 31-én született Lukács János, aki John Lukacs néven lett az alighanem legolvasottabb magyar történész. A második világháborúról, Hitlerről, Churchillről, Sztálinról szóló műveivel vált ismertté, Budapest 1900 című könyve pedig a művelt globális elitnek máig olyan, mint a liverpooli legénybúcsúsoknak a pesti romkocsma: bevezető egy titokzatos nép titokzatos kultúrájába. Noha Lukacs a hazai politikáról keveset írt, egyik utolsó közéleti cikkében a paksi bővítés kapcsán a magyarságot az orosz birodalomtól féltette, amelytől szerinte semmi jót sem várhatunk.
Kegyetlenül végezték ki a magyar tudóst a kommunisták
Brusznyai Árpád klasszika-filológust, középiskolai tanárt 66 éve, 1958. január 9-én végezték ki, amiért a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács vezetőjeként részt vett az 1956. október 23-a utáni eseményekben – írja a Rubicon.
Tehetséges tudós és forradalmár
Brusznyai 1924-ben született egy Szenteshez közeli településen. Már a gimnazista korában látszott, hogy rendkívül okos, ráadásul a sportban is jeleskedett. Csonttuberkulózisa miatt azonban 18 éves korában kis híján teljesen lebénult. Később görög–magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett, és a klasszika-filológia ígéretes pálya elé néző tudósává vált. A fiatalember karrierjét azonban derékba törte a kommunista diktatúra, ugyanis az új hatalom nem nézte jó szemmel Brusznyai kispolgári származását, valamint azt sem, hogy apja csendőr, testvére pedig internált katolikus pap volt.
Hogyan változtatta meg az 56-os forradalom több száz millió ember sorsát?
„Mao Ce-tungot ősszel aztán kétségbe ejtette a magyar felkelés, az első, bár rövid életű kísérlet fennálló kommunista rendszer megdöntésére. Tudta, hogy Kína művelt népének többsége támogatja a modernizálást és a liberalizálást. El akarta kerülni, hogy Kínában ‘magyar felkelés’ törjön ki.”
Ezekkel a mondatokkal ágyaz meg a XX. századi kínai történelem egyik bestiális fejezetének kibontására a korszakról készült legismertebb könyv. A Vadhattyúk című családtörténeti memoár egy szecsuáni család három generációján keresztül mutatja be, hogy a kétezer évig tartó császárság hogyan alakult át tízmillióknak reményt adó kommunista rendszerré, majd tízmilliók halálát okozó embertelen őrületté.
Jung Chang könyve a világ legsikeresebb regényei közé tartozik több mint 13 millió eladott példánnyal (pedig Kínában be van tiltva). A világpolitikai események közül emlékeim szerint egyedül az 1956-os forradalomra utal többször a szövegben, Magyarországon mégis alig ismert a szabadságharc Kínára gyakorolt hatása.
Sosem volt ekkora a veszélye annak, hogy betiltják a karácsonyt Magyarországon
Az újkori magyar történelem zavarbaejtő fejezete a Kun Béla nevével fémjelzett Tanácsköztársaság. Az I. világháborús vereség sokkjában, amikor már sejteni lehetett, hogy a „történelmi Magyarország” napjai meg vannak számlálva, a kommunisták 1919-ben 133 napra magukhoz ragadták a hatalmat, és a feje tetejére állították az országot. A káosz közepette maguk is kaotikusan működtek, korábban nem látott ütemben adták ki az új – sokszor a régieknek tökéletesen ellentmondó – rendelkezéseket, hitvallásukat tekintve azonban végig következetesek maradtak.
A Kommün az ateizmus és a marxizmus radikális változatát vallotta hivatalos ideológiaként, és egy erőszakos diktatúra keretei között próbálta azt a társadalomra erőltetni.
Ebben a vallásüldözés is kiemelt szerepet kapott. Ahogy Csunderlik Péter írja a Kérdések és válaszok 1918–1919-ről című könyvben, a baloldali radikálisok a katolikus egyházat a régi Magyarország talán legfőbb támogatójának tartották, mely ráadásul jelentős földbirtokállománnyal rendelkezett. Nem utolsósorban az iskolákból is száműzni akarták a vallásos nevelést, a kommün tette meg az első rohamlépteket idehaza a szekularizált oktatás felé.
Máig rejtély, hogyan halt meg Losonczy Géza
Losonczy Géza újságíró, az 1956-os Nagy Imre-kormány államminisztere 1957. december 21-én hunyt el. A mindössze 40 esztendős publicista a szovjetek által elsöpört szabadságharc egyik vértanúja volt, aki tisztázatlan körülmények között halt meg budapesti börtönében – írja a Rubicon.
Sikeres újságíró és politikus
Losonczy 1917-ben született, és már a debreceni egyetem diákjaként újságot szerkesztett. Később a Népszava munkatársa lett, a Szálasi-kormány bukása után pedig a Szabad Népnél kezdett dolgozni. Ezután a Magyar Kommunista Párt tagja, majd országgyűlési képviselő és államtitkár vált belőle.
Kínához vagy a függetlenséghez kerül-e közelebb az elnökválasztásra készülő Tajvan?
Tajvanon 2024 januárjában elnökválasztást tartanak. Az eseménynek több dolog miatt is komoly tétje van. Egyrészt a tajvani választások mindig némi izgalommal járnak, a terület nemzetközi és politikai helyzete ugyanis a kínai polgárháború vége óta rendezetlen. A tajvani kormány a szigetet hivatalosan Kína részének tekinti, magára pedig Kínai Köztársaságként, azaz az 1911-ben kikiáltott állam jogutódjaként hivatkozik. A jogi fikció szerint tehát a tajvani kormányzat nem a csendes-óceáni sziget, hanem egész Kína törvényes és legitim kormánya. Az, hogy ez mennyire tartható, a politikai viták állandó témája, hiszen sokan inkább a fennálló helyzetet törvényesítenék, azaz önálló tajvani államként folytatnák.
Peking ezzel szemben az 1949-es kommunista hatalomátvétel nyomán saját magát tekinti az egész ország és így Tajvan kormányának is. A demokratikusan megválasztott tajvani kormányra „tajvani hatóságokként” hivatkoznak, amit vagy de facto ismernek el, vagy egyáltalán nem. Semennyire, ha a baloldal, de facto, ha a jobboldal van kormányon.
Paradox módon ugyanis a kínai kommunisták a történelmi riválissal, a szigetet 1949 és 1989 között diktatórikus módon uraló jobboldali Kínai Nemzeti Párttal, azaz a Kuomintanggal ápolnak jobb viszonyt. Velük ugyanis elvi ellentét csupán abban van, hogy Tajvan „melyik” Kína része, abban nem, hogy a sziget az egy és oszthatatlan Kína egy tartománya. Ezzel szemben a Csang Kaj-sek katonai diktatúrája ellen lázadó demokratikus ellenzékből kialakuló baloldali és liberális pártokkal igen rossz Peking viszonya. Ők ugyanis azzal érvelnek, hogy Tajvan elég régóta jár külön utakon, így joguk van a függetlenséghez, és a közös kínai identitás helyett az önálló tajvanit preferálják. Sőt, a merészebbek egy teljesen független Tajvani Köztársaságról álmodnak. A dolgot nehezíti, hogy
Attól, hogy valaki nő, még lehet belőle véres kezű diktátor
Nem újdonság, hogy egy olimpiának akad politikai vetülete. Ez történt 2018 februárjában, a Dél-Koreában rendezett téli olimpián is, amikor a sportesemény olyanok figyelmét is magára vonhatta, akiket egyébként nem különösebben köt le a síelés vagy a műkorcsolya. A dél-koreai lelátókon ugyanis felbukkant egy észak-koreai küldöttség is, élén egy fiatal nővel, aki nem volt más, mint az észak-koreai diktátor, Kim Dzsongun húga.
A dél-koreai elnökkel és más politikusokkal is parolázó Kim Jodzsong valósággal „elvarázsolta a közvéleményt”, írja nemrég megjelent könyvében Sung-Yoon Lee (mivel a szerző neve magyar nyelvterületen még nem ismert, az egyszerűség kedvéért cikkünkben a nevének angol átírását használjuk – a szerk.). A szerző elmondása szerint sokan reménykedtek abban, hogy Jodzsong, a szerényen mosolygó és visszafogottan öltözködő fiatal nő, aki egyben Észak-Korea legbefolyásosabb családjának második legbefolyásosabb tagja, elindíthatja azokat a reformokat a kommunista diktatúrában, amelyekre évtizedek óta vár a Nyugat.
KCNA / KNS / AFP Ezen a 2023. április 13-án készült képen, amelyet Észak-Korea hivatalos Koreai Központi Hírügynöksége (KCNA) adott ki Kim Dzsongun észak-koreai vezető, felesége, lánya, valamint nővére Kim Jodzsong látható.
„Kézcsók illeti a forradalmárokat, amiért ennyire tisztán tartották a forradalmat”
Voltak bűnözők az utcán, történetek lincselések és meg-megjelent az antiszemitizmus is az ’56-os forradalom napjaiban, de elhanyagolható módon. Összességében kézcsók illeti a forradalmárokat, amiért történettudományi szempontból nemzetközi összevetésben is ennyire »tisztán« tartották a forradalmat
– mondja a 24.hu-nak Eörsi László történész.
Mohos Márton / 24.hu Eörsi László történész
Így halt meg Mao, a véreskezű diktátor
Mao Ce-tung, a kommunista Kína első miniszterelnöke, majd államfője, a róla elnevezett szélsőbaloldali irányzat szellemi atyja 47 éve, 1976. szeptember 9-én halt meg. Mao alakját Kínában a modern nagyhatalom alapítójaként tisztelik, míg a világ számos helyén kegyetlen diktátorként tartják számon, akinek több tíz millió ember vére tapad a kezéhez – írja a Rubicon.
Megszületik a kommunista Kína
Mao 1893-ban született, 18 évesen pedig csatlakozott a Mandzsu-dinasztia ellen harcoló önkéntes forradalmárokhoz. A marxista eszmékkel 1920 után került kapcsolatba, majd alapító tagja lett a Kínai Kommunista Pártnak.
Kövér László szerint meg kell óvni a fiatalokat az új szélsőbalos eszmék csapdájától, amely a a genderizmusban és a woke-ban ölt testet
Kövér László az Országgyűlés elnöke és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Kommunizmus újratöltve – A marxizmus visszanyugatosodása című beszélgetésen vett részt a Tranzit Fesztiválon. Mindketten a kommunizmus újraéledésétől tartanak.
Kövér szerint „a nyugati államok megpróbálnak egy »rendes« kommunizmust felépíteni”, amit
Mi kipróbáltuk már egyszer, ezért most elkerülnénk.
Az elnyomó rendszer kevés, a bűnökhöz rossz minőségű emberek kellenek – Borhi László nácik és kommunisták megdöbbentő közelségéről
A Jelcin-éra oroszrajongása nyugati önbecsapás volt, Moszkva már a kilencvenes években a sztálinizmus felé kacsingatott, Vlagyminir Putyin pedig mintaként tekint a diktátor külpolitikájára – mondja Borhi László, a bloomingtoni Indiana Egyetem professzora. A történészt magyarul most megjelent, A túlélés stratégiái – Élet és halál a náci és a kommunista diktatúrákban című kötete nyomán kértük interjúra. Borhi kutatásának egyik fő tanulsága, hogy a legbeszorítottabb helyzetben is lehet jó döntést hozni, a bűnök mögött pedig nem a rossz körülmény a döntő, hanem a „szar ember”.
Nagy Feró a jubileumi koncertjéről: „én biztos, hogy politizálni fogok”
A Magyar Nemzet szemlézte azt az interjút, amit Nagy Feró, Kossuth-díjas énekes, dalszerző, adott az Origónak, és amelyben a zenész egy vörös medúza hátán eljutott a Beatricétől egészen Magyarország és Európa kapcsolatáig.
A beszélgetés első felében Nagy Feró felidézte, hogyan lehetetlenítette el az államszocialista rendszer a Beatricét. Itt szögezte le, hogy nem a zenekar provokált, hanem a rendszer provokálta őket.
Arról a világról énekeltem, amiben éltem, amit láttam. Az angyalföldi gyereknek születtem című dalomat is a munkásélményből írtam meg. Csak kiderült, hogy Angyalföldet nem lehetett megénekelni, mert az a Kádár János kerülete
Lemészárolta a tüntetőket a Kínai Kommunista Párt
A kínai hadsereg 34 éve, 1989. június 4-én fojtotta vérbe Tienanmen téri tüntetéseket. A demonstráció 1989 áprilisában vette kezdetét néhány ezer fős diáktüntetésként, azonban hamar több százezer fős lázadássá változott, amely célja a demokrácia, gyülekezési jog, sajtószabadság és politikai reformok kiharcolása lett – írja a Múlt-kor.
Óriási tüntetés
Májusra már időnként milliósra dagadó tömeg hullámzott a téren, a sátortábor nőtt, a kiürítésre adott utasítások sorra kudarcot vallottak. A tömegben jelen voltak külföldi tudósítók és televíziósok is, akik minden nap élőben közvetítették az eseményeket a világnak.