Best WordPress Hosting
 

Kiugróan magas nyereséget kasszíroztak tavaly a közjegyzők

Az országban működő mintegy 300 közjegyzői iroda több mint 29 milliárd forint árbevételt ért el 2023-ban, az adózott eredményük pedig 10 milliárd forint felett alakult, vagyis az irodák tulajdonosai osztalékként kivehetik a bevétel harmadát – írja csütörtöki cikkében az rtl.hu.

A portál emlékeztet, hogy korábban a közjegyzők nagyobb része egyénileg végezte a tevékenységét (lényegében egyéni vállalkozóként), de 2022-ben előírta egy jogszabály-módosítás, hogy kötelező irodát alapítaniuk vagy abba tagként betársulniuk. Az érintettek túlnyomó többsége végül saját irodát alapított, ennek következtében pedig elérhetővé vált a bevételek és az osztalék nagysága is a publikus céginformációkból. Mint írják, az összesített adatokól nem látszik, de tény, hogy nagy volt a szórás: akadnak olyan irodák, melyek néhány millió forintnyi nyereséget termeltek, esetleg veszteségesek is voltak, viszont több mint egy tucatnyi közjegyzői iroda esetében 100 millió forint felett alakult az éves adózott eredmény.

Van olyan fővárosi közjegyzői iroda, amely 158 millió forint nyereséget könyvelhetett el – 296 millió forintos árbevétel mellett –, és az alapítói határozat szerint 140 millió forintot osztalékként ki is fizettek maguknak a tulajdonosok. Ennél is sikeresebb volt egy társult – két közjegyző által vitt – irodának a teljesítménye, amelyből a tulajdonosok 399 millió forint osztalékot vettek ki. Ugyanakkor a nyereségek mediánértéke nagyjából évi 25 millió forint körül alakult.

Saját farkába harap már a kormány a 61-féle adóval

Általános adótechnikai revíziót javasol a magyar kormánynak az itteni amerikai cégeket összefogó kereskedelmi kamara, az AmCham. Nemrég megjelent összeállításuk (pdf) szerint az adórendszer túl bonyolult és bürokratikus lett, és ez az államnak sem jó, mert ott is csökkenti a hatékonyságot.

Számokban: az anyag kiemeli, hogy jelenleg már 61-féle adó van Magyarországon, de ebből 7 adja az összes bevétel 91 százalékát (vagyis a maradék 9 százalék immár 54 adónemből jön össze). Két év alatt 14 új adót vetettek ki.

A hét meghatározó adónem sorrendben az áfa, az szja, a szociális hozzájárulási adó, a tb-járulék, a jövedéki adó, a társasági adó és az illetékbefizetések összessége.

Van valami, amiben Parragh László lekörözte Csányi Sándort

Pörög a Széchenyi Kártyához kapcsolódó hitelbiznisz: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) fő cége, a programot koordináló KAVOSZ Széchenyi Kártya Program Zrt. 2022-ben 16,5 milliárd forint árbevételt és rekordnak számító bő 8 milliárd forint adózott profitot mutatott ki. Óriási nyereséget hozott tehát a mikro- és kisvállalkozások finanszírozására kitalált, állami támogatással, fix 5 százalékos kamattal nyújtott többféle hitelkonstrukció annak a cégnek, amely eligazítja az igénylőket, és közvetíti a hitelkérelmeket a bankokhoz.

A KAVOSZ 2018-ban még 2,6 milliárd forint árbevételnél és 377 millió adózott eredménynél tartott, öt év alatt tehát meghétszerezte a bevételét, a nyeresége pedig ez idő alatt a 21-szeresére nőtt. A 2022-ben megtermelt 8 milliárdos profitból 1,2 milliárd forint osztalékot szavazott meg magának a cégben fele-fele részben részvényes kamara, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).

A vállalkozások körében igen népszerű a kártyahitel a kedvező kamat miatt, és mert a napi finanszírozástól a beruházásokon át a termőföldvásárlásig számos célra igénybe vehető. A két évtizede futó program keretében az indulása óta 440 ezer vállalkozás mintegy 6100 milliárd forint értékben jutott kedvezményes forráshoz – írta még a nyáron a Bankmonitor. Ami a jövőt illeti, az eddiginél is fényesebbnek ígérkezik a KAVOSZ számára, hiszen nemrég megemelték a hitel plafonját 1 milliárd forintra, és egy kormánydöntés szerint 2024-ben mintegy 1400 milliárd forintnyi kötelezettségvállalásra nyílik lehetőség.

Hatékony fegyvert kap a békéltetés januártól – fizetniük kell a vállalkozóknak 200 ezer forint alatt

Előfordul, hogy fogyasztóként panaszunk van egy vállalkozásra – ilyenkor ajánlják a költséges és hosszadalmas bírósági eljárás helyett a díjmentes és gyors békéltetési eljárást, aminek többféle kimenetele lehet.

Ha a békéltetésben a testület szerint nem megalapozott a fogyasztói panasz, elutasítják.

Ha megalapozottnak tartja a testület a panaszt, születhet egyezség a fogyasztó és a vállalkozás között a panasz rendezéséről.