Best WordPress Hosting
 

A magas magyar áfa olyan drog, amiről nehéz lejönni

A fogyasztásra rendkívüli, a munkajövedelemre átlagos, a nyereségre pedig kifejezetten visszafogott közterheket ró a magyar adórendszer régiós összehasonlításban, derült ki a Mazars adótanácsadó idei, Németországtól Kazahsztánig 25 országot összehasonlító felméréséből. Az évente összeállított jelentés idei kiadása az adókulcsok stabilitására is rámutat, vagyis

mostanra nagyjából kiderült, meddig lehet lemenni például a béreket illető adókulcsokkal.

Miért fontos ez? A nemzetközi befektetési döntések során az egyik kulcstényező az egyes országok adórendszere. E tekintetben Magyarország üzenete egyértelmű a társasági adó 9 százalékos kulcsával, ami páratlanul alacsony az unióban: a nagy nyereséget realizáló vállalatoknak az ország rendkívül kedvező körülményeket biztosít.

A nagy bürokráciacsökkentés után több lett az adófajta, mint bármikor az utóbbi nyolc évben

Megnőtt az adónemek száma az elmúlt két évben Magyarországon, ami trendfordulót jelez az adórendszer alakulásában, 2016 és 2022 között ugyanis még csökkenés volt megfigyelhető a Jalsovszky Ügyvédi Iroda elemzése szerint.

Miért fontos ez? Az adórendszer struktúrája és az adóterhek mértéke jelentősen befolyásolja az ország versenyképességét, a bürokratikus terhek mérséklésére vonatkozó törekvésekkel – ha vannak – előszeretettel büszkélkednek a politikusok. Az elmúlt évek történései alapján erre most aligha lehet okuk.

Számokban: idén 61 adófajtát azonosított a Jalsovszky, ami az adatgyűjtés 2016-os kezdete óta a legmagasabb szám. A legalacsonyabb érték 2022-ben volt tapasztalható, amikor 51 különböző közterhet azonosított az iroda.

PM: az adóbevétel több mint 15 százalékkal nőtt tavaly

Az előző évhez viszonyítva az adó- és járulékbevételek 15,2 százalékkal magasabban teljesültek – derült ki a Pénzügyminisztérium MTIS-s közleményéből, amit a hiány kapcsán adtak ki.

A PM közlése alapján december végéig a költségvetés 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 4293,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 112,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 412,3 milliárd forintos hiányt mutattak. A 2023. évi pénzforgalmi hiány tehát alacsonyabb volt a 2022. évinél (4672,1 milliárd forint) – jegyezte meg a PM.

De mint a 444 rámutatott, a 4500 milliárdot meghaladó hiányt eredetileg a felére tervezték a még 2022 nyarán elfogadott költségvetésben. És bár a büdzsét többször módosították, legutóbb tavaly októberben (vagyis alig három hónapja), egyszer sem sikerült eltalálni azt, hogy végül mennyi lesz a deficit. Még az októberi módosításban is több mint 400 milliárd forinttal kedvezőbb előrejelzés szerepelt, mint amennyi végül a tényleges hiány lett – jegyzik meg.

A megszorítások éve lesz 2023: itt vannak a PM friss számai

A kőkemény megszorítások lett 2023-ból a magas infláció miatt, bárhogy is igyekszik ezt tagadni az Orbán-kormány – erre világít rá a Pénzügyminisztérium (PM) első háromnegyedévi költségvetési beszámolója.

Szeptember végéig a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap szociális ellátásokra (családi, jövedelempótló támogatásokra, közgyógyellátásra 563 milliárd forintot költött – ez 4,5 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Mivel idén az infláció éves átlagban 17 százalék felett alakul,

a szociális ellátások reálértéke 12 százalékkal csökken

Így tud évről-évre több adót beszedni tőlünk a NAV

A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 3 évének aktivitását vizsgálta – az adatokból az olvasható ki, hogy 2020-2022 között fokozatosan egyre több adót szedett be az adóhatóság. Ami a konkrét számokat illeti,

2020-ban 15 812,9 milliárd forint,

2021-ben 17 573,1 milliárd forint,

Az MNB figyelmezteti a kormányt: óriási lyuk van a költségvetésen

Az Orbán-kormánynak a fixa ideája a következő évi költségvetések július eleji elfogadása: a tervezés már márciusban elkezdődik és emiatt a még hatályba sem lépett költségvetés sok esetben már decemberre elavul – olvasható a Népszava cikkében.

Ez fenyegeti a múlt héten a fideszes többség által elfogadott – de még ki nem hirdetett – 2024-es költségvetést is. Még az zárószavazás előtti napokban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyilvánosságra hozta a költségvetési jelentését, amely 2024-es büdzsét vette górcső alá. A jegybank összegzése szerint mintegy 400 milliárd forintos – a GDP fél százalékára rúgó – lyuk tátong a jövő évi költségvetésen.

A MNB elemzői szerint mintegy 605 milliárd forinttal tervezete túl a kormány, illetve a Pénzügyminisztérium a várható adóbevételeket, ugyanakkor találtak 200 milliárd forintnyi tartalékot a kiadások között.

Bajban a költségvetés, még a Pénzügyminisztériumnál is meglepődtek

Történelmi rekordot jelentett, amikor a 2022-es büdzsében az áfabevételek előirányzatát 5487 milliárd forintra húzta fel a Pénzügyminisztérium (PM), a valóság azonban ezt is messze túlszárnyalta: a költségvetés legfontosabb bevételi pillérét jelentő általános forgalmi adóból a tavalyi év végére 6860 milliárd forint ömlött be az államkasszába. A nem várt eredményt elősegítette, hogy a PM jócskán alultervezte az inflációt: a megcélzott 5 százalék helyett éves átlagban 14,5 százalék lett a pénzromlás tényleges mértéke.

Elégedetten dörzsölhették a kezüket a kormányban, hiszen a választás előtti osztogatásra elköltött ezermilliárdos összeg sem lett kidobott pénz. Az állami pénzcsapok megnyílása – például az szja-visszatérítés és 13. havi nyugdíj formájában – fokozta a lakosság költekezési kedvét, ami kéz a kézben járt a tavalyi évre jellemző inflációs pszichózissal. A koronavírus-járványt követő nyersanyagár-robbanás miatt eleve magasak voltak az inflációs várakozások, amelyeket aztán igazolt az energiaválság nyomán érkező áremelkedési hullám.

A folyamatok egymást erősítették: a kiáramló jövedelmek a termelők és a kereskedők számára lehetővé tették, hogy egyre magasabb árakat érvényesítsenek, ráadásul a kormányzati intézkedések – így a kiskereskedelmi különadó és az élelmiszerár-stop – arra szorították az üzletláncokat, hogy újabb áremeléseken törjék a fejüket.

Ezermilliárdos bevételt vár a kormány az adóemelésekből

A jövő évi költségvetésben 990 milliárd forintos pluszbevételt hoznak az adómódosítások, ennek nagy részét az extraprofitadók és az üzemanyagok jövedéki adójának emelése teszi ki – írják a Növekedés.hu-n a jegybank frissen kiadott Inflációs Jelentésére hivatkozva.

A többlet nagyobb része, hozzávetőleg 800 milliárd forint az extraprofitadókhoz köthető, ugyanis azokat az eredeti tervekkel ellentétben nagyrészt nem vezetik ki 2024-ben. Megmarad kiskereskedelmi adó, biztosítási adó, energiaellátók jövedelemadója, távközlési adó, légitársaságok hozzájárulása, sőt a kiskereskedelmi adó felső kulcsa 4,1-ről 4,5 százalékra emelkedik. A jövedéki adó (üzemanyagok) emeléséből 190 milliárd forint plusz bevételt várnak, az egyéb adóintézkedésektől 210 milliárd forintnyit. Ez összesen már több is, mint ezer milliárd forintos plusz adóbevétel.

Az egyébben pedig ott van többek között a befektetések kamatára júliustól kivetett 13 százalékos szochó is (a 15 százalékos kamatadón felül), néhány kivétellel (például állampapírok).

Lopásban ismét az Orbán kormány az EU toplista élén

Az OLAF, azaz az Unió Csalás Elleni Hivatalának jelentéséből kiderült, hogy az uniós pénzzel összefüggő csalások miatti vizsgálatok számában és a pénzügyi ajánlások számában is Magyarország áll a lista élén.

Ismét Magyarország vezeti az Unió Csalás Elleni HIvatalának listáját: Az OLAF 2022-es jelentéséből kiderült, hogy Magyarországon indították a legtöbb vizsgálatot az uniós források felhasználását illetően. Összesen 15 csalásgyanús vizsgálat indult az országban tavaly. Ezzel Magyarország messze megelőzi a második helyezett Olaszországot, ahol tíz esetben indítottak eljárást. Romániában 7, Bulgáriában 6 esetben látta indokoltnak az OLAF a vizsgálat megindítását.

Magyarországon sok esetben pénzügyi büntetéssel zárultak a vizsgálatok