Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Kiterjesztett gyártói felelősség

Az új palackvisszaváltási rendszer az 50 forintos betétdíjnál jóval nagyobbat drágíthat az italokon

Közzétette szerző

A csomagolásgyártókat és a kereskedőket számos pluszköltség terheli a DRS élesedésével. Egy élelmiszergyártói szövetség szerint a csomagolást illető költségek idén több mint megnégyszereződtek.

Január óta él Magyarországon is az egyutas italospalackok kötelező visszaváltási rendszere (Deposit Refund System, DRS), a „Vigyél vissza! 50 Ft” feliratú emblémákkal ellátott palackokat a boltokban kihelyezett új automatákkal már vissza lehet váltani, a kiürült, közel sértetlen állapotú üvegekért cserébe a jelzett 50 forintos betétdíj jár vissza.

A rendszer értelemszerűen ezzel az 50 forintos betétdíjjal áremelést hoz az italoknál, de a 24.hu , most arról ír hogy a drágulás mértéke ennél nagyobb is lehet. A lap megkereste Nagy Miklóst, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) szakmai titkárát, aki rámutatott: az italcsomagolásokat használó gyártócégeknek csatlakozási díjat kell fizetniük a jelenlegi szabályok szerint 5 éven keresztül a DRS-rendszer működtetését és a visszaváltó automatákat biztosító Mol-leányvállalatnak, a MOL MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek. A társaság ebből finanszírozza majd utólag a visszaváltó automaták több mint 50 milliárd forint értékű beszerzését. Ez a díj pedig Nagy szerint csomagolóeszköz-típustól függően darabonként 1-8 forintos pluszköltséget ró a gyártókra.

PostPin It!

Lezüllött a hazai hulladékgazdálkodás, a MOHU rendszer tragikus, kiszámíthatatlan – az adatok kiábrándítóak

Közzétette szerző

Papíron jól festenek a hulladékgazdálkodás Mohu által közzétett számai, de valójában óriási a visszaesés a múlt évhez képest. A kormány kisebb újrahasznosítást vállalna az EU felé. A januárban induló kötelező visszaváltási rendszerről pedig alig tudnak valamit a cégek.

Mindent megtesz a magyar kormány, hogy a Mol Nyrt. a lehető legnagyobb pénzt vehesse ki a 35 évre elnyert hulladékkoncesszióból – írta a HVG360. A múlt héten újabb gesztust gyakorolt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Eddig csökkentette az állam által a Mol-leány Mohu Zrt.-nek – az úgynevezett indokolt költségek fedezeteként – fizetendő támogatást, ha a cégnek és alvállalkozóinak a hatósági díjakon kívül egyéb bevételük is volt. Ezt most egy tollvonással megszüntették, a módosítás nyomán ezek a bevételek már nem kisebbítik az állami fizetnivalót.

Holott korábban úgy határozták meg a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján beszedett úgynevezett EPR-díjakat, hogy az eddig kifejezetten magas arányban újrahasznosított hulladéktípusoknál drasztikus drágulás történt a korábbi környezetvédelmi termékdíjhoz képest. A környezetszennyező termékek után fizetendő EPR-díjakat a Mohu szedi be, amely ebből kizárólag a körforgásos hulladékgazdálkodás költségeit állhatja – de mivel a lakossági rendszer továbbra is masszívan veszteséges, gyakorlatilag ebből pótolja a hiányzó évi 40-50 milliárd forintot. Ez a megoldás azonban sérti az uniós jogot.

PostPin It!

Sok pénzt bukhat, aki januártól nem váltja vissza az eldobható palackokat

Közzétette szerző

Több fontos paramétert elárult a január elsejétől már éles visszaváltási rendszerről a Mol hulladékkoncessziós cége, a MOHU. A fém-, műanyag és üvegpalackokért darabonként 50 forint jár vissza. Fontos változás, hogy a PET-palackokat a jövőben nem szabad összetaposni, mert a visszaváltó automaták a formájuk és a címkéjükön lévő vonalkód alapján azonosítják őket. A nagy cél az, hogy 3 éven belül a ma évi 3,3 milliárd darabos palackkínálat 90 százalékát újrahasznosítsák.

Immár ismertté váltak az egyszerhasználatos műanyag, fém- vagy üvegpalackok visszaváltási szabályai.  Többek között mint a greenfo, mint a Telex is megírta, palackonként 50 forintot fizetünk majd ezekért, így aki nem gyűjti őket, elég sok pénzt bukik.

A pénz útja

PostPin It!

Az MTA 8 pontban foglalta össze az akkugyárakkal szembeni aggodalmait

Közzétette szerző

A Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának (FFEB) állásfoglalása a Magyarországon jelenleg működő, telepítés alatt álló és jövőben telepítendő akkumulátorgyárak ügyében.

Az elsősorban elektromos járművek előállításához szükséges akkumulátorok gyártásának hazai helyzete az elmúlt hónapokban mind a tudományos közösség, mind a közvélemény figyelmét felkeltette, amit a már működő és tervezett üzemek környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai indokolnak. Ezen összetett hatások értékelését nem elegendő egy-egy meghatározott nézőpont szempontjából, elszigetelten elvégezni, ezért az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a témát annak teljes komplexitásában, a fenntartható fejlődés elveinek a figyelembevételével és a fenntarthatóság valamennyi aspektusára és azok összefüggéseire tekintettel kell vizsgálni.

Az elmúlt hónapokban számos kritika érte mind a fejlesztések tervezett volumenét és ütemét, mind pedig azok módját, ami sokakban kétségeket és aggodalmakat ébresztett. A fenntartható fejlődés elveivel ellentétben a már megvalósult, illetve megvalósítás alatt álló fejlesztéseket nem előzte meg széles körű társadalmi tájékoztatás és egyeztetés, amely megfelelő stratégiai hatásvizsgálatokon alapulna, illetve az érintettek számára nem volt mód esetleges kételyeik, ellenérveik érdemi artikulálására, a fejlesztések valamennyi fenntarthatósági aspektusának a megismerésére. A fenntarthatóság szempontrendszerét legegyszerűbben egy háromlábú székhez szokták hasonlítani, melynek ha bármelyik lába sérül, az egész maradandó károkat szenvedhet, kifejezve ezzel azt az üzenetet, hogy a gazdasági, a társadalmi és a környezeti szempontok egyaránt nélkülözhetetlenek, és ezek harmóniája, integrált szemlélete a legjobb megoldás. Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága sem mentes a sokakat foglalkoztató aggodalmaktól, ezért – kiváltképpen a megnyugtató rendezés érdekében – az alábbi észrevételeket és ajánlásokat teszi a döntéshozók felé.

PostPin It!

Újabb részletek az átalakuló hulladékgazdálkodási rendszerről

Közzétette szerző

Júliustól átalakul a hulladékgazdálkodási rendszer. A Magyar Közlönyben megjelent környezetszennyező termékek gyártói által fizetendő díjat megállapító rendelet szerint a szennyező többet fog fizetni a hulladéka elszállításáért, kezeléséért, megsemmisítéséért és újrafelhasználásáért.

Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár szerint az intézkedés célja, hogy a gyártókat arra ösztönözzék, hogy kevesebb hulladékot képezzenek, több legyen az újrahasznosított termék és csomagolóanyag, illetve környezetbarát anyagokat használjanak, mindezt a körforgásos gazdaságra való átállás jegyében. Ennek érdekében július 1-jétől átalakul a hulladékgazdálkodási rendszer, amelyben az állam helyett egy koncessziós társaság, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. fogja végezni a hulladékgazdálkodást. Ezzel egyidejűleg az Európai Unió irányelveinek és elvárásainak megfelelően létrejön az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is, amiben a gyártóknak a „szennyező fizet” elve alapján jobban hozzá kell járulniuk az általuk gyártott termékek után keletkező hulladék kezeléséhez.

Az intézkedés a csomagolásokat, egyes egyszer használatos műanyagtermékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint a fabútorokat érinti. A  kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség kollektív teljesítéssel, a koncessziós társaság útján, vagy meghatározott esetekben egyénileg is teljesíthető.

PostPin It!