Best WordPress Hosting
 

Az elküldött vendégmunkások veszítik a legkevesebbet az iváncsai akkugyárban

609 kölcsönzött munkavállaló szerződését mondta fel az iváncsai akkumulátorgyárában a dél-koreai SK On, erős indulatokat felkorbácsolva a jórészt kirgiz származású vendégmunkások körében. A még csak tesztüzemben működő gyárban történtek rávilágítanak az ágazat bizonytalanságaira is.

Miért fontos ez? Az autópiac kedvezőtlen helyzete kihat a szektortól már az akkumulátorgyártás révén is függő magyar gazdaságra. A csökkenő ipari termelés mellett már a munkaerőpiacon is érzékelhetők a problémák, noha az épp működni kezdő iváncsai üzem nemrégiben még csak vendégmunkásokkal kielégíthető rendelésállományra számított.

Alulnézet: a magyar munkavállalókat nem érintik az elbocsátások, munkaerő-kölcsönzésen keresztül foglalkoztatott külföldi munkásoktól válik meg a vállalat. Az ő foglalkoztatásukhoz azonban meglehetősen szigorú feltételeket írnak elő a törvények, így a kirúgásuk rendkívüli áldozatokkal jár a munkáltató részéről a magyar alkalmazottak elbocsátásához képest.

Fekáliával kenték össze a mosdókat az Iváncsáról elküldött vendégmunkások

609 vendégmunkástól vált meg a még csak tesztüzemben dolgozó iváncsai akkumulátorgyár – az ok, hogy az elektromos autók iránti kereslet globális csökkenése miatt nem tudják beindítani a tömegtermelést. A gyár azt írta megkeresésünkre, hogy kizárólag külföldi kölcsönzött dolgozókat (vendégmunkásokat) küldtek el, a saját dolgozók elbocsátását pedig „nem tervezik”.

A Hang.hu cikke szerint a döntésnek a vendégmunkások nem örültek. A Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti szövetségének elnöke, Székely Tamás számolt be a portálnak róla, milyen indulatokat váltottak ki az elbocsátások – a vendégmunkások megköszönve a bejelentést fekáliával kenték össze az összes mosdót. 

Az elektromos autók iránti kereslet megtorpant, de a nem elektromos autók esetében is piaci visszaesés tapasztalható. Amennyire az autóipari beszállítók helyzetére rálátunk, ez komoly probléma lehet a jövőben –  mondta Székely Tamás a portálnak. Szerinte „egyelőre teljes a bizonytalanság” a piaci kilátásokkal kapcsolatban. Ő nem lát más megoldást, mint az állami támogatást, ami valószínűleg lendítene az elektromos autók piacán.

Az iváncsai akkugyár „nem tervezi” a saját alkalmazásban lévő magyar munkavállalók elbocsátását

Váratlanul több száz dolgozót küldtek el pénteken egy dél-koreai cég iváncsai akkumulátorgyárából – tudta meg az RTL Híradó. Mint kiderült, 609 dolgozót, kizárólag kölcsönzött munkaerőt érint az intézkedés, mindnyájan külföldiek. A gyárat kérdeztük a részletekről és az okokról, valamint a gyárban a dolgozók érdekképviseletét ellátó Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti szövetségének elnökét is megkerestük.

Ha nincs bevétel

A szakszervezet 2,5-3 éve van jelen az SK On Hungary Kft.-nél, együttműködő a kapcsolat a menedzsment és az érdekképviselet között, tárgyalunk a bérekről, ha problémákat tárunk fel, azokat a munkáltató igyekszik kezelni – mondta elöljáróban a szakszervezet elnöke, Székely Tamás.

Iváncsa: a koreai SK megmagyarázta a kirúgásokat: csökkent a világban a kereslet az akkumulátorok iránt

A kereslet visszaesése miatt kellett elküldeni munkásokat az iváncsai akkumulátorgyárból – közölte a koreai cég az RTL Híradóval.

Az RTL vasárnap számolt be először arról, hogy tömeges leépítés volt a koreai SK gyárában. A szakszervezet szerint több mint ezer embert érint a döntés, ami az alkalmazottak 70 százalékát is eléreti.

A cég ma azt közölt, hogy 609 kölcsönzött munkavállaló szerződését szüntették meg.

„Nem leszünk gyarmat!” – így verte vissza a koreaiakat a polgármester

A két tárgyalás között a köreikből megkeresett valaki azzal, hogy „sétáljunk”, a telefonomat pedig hagyjam az épületben – idézi fel Zsuffa Erzsébet, azaz „Bözsi” a történetet, amikor a környékbeli akkumulátorgyárnak szüksége lett volna az általa vezetett város, Pusztaszabolcs víztartalékára. A Válasz Online két éve nagy hatású interjút készített a jobbos keresztényként a Fidesszel szemben városvezetői címet elnyert, egykor karateedző Zsuffával. Most, a választás előtt újra felkerestük, hogy megnézzük, mit sikerült elérnie. Egyébként elég sokat. Sőt, mint mondja: jobban is járnak a végén, mint azok a környékbeli települések, amelyek szerinte gyarmati sorba kerültek. Interjú.

RTL: több száz dolgozót rúgtak ki az iváncsai akkumulátorgyárból

Alighogy elindultak a gyártósorok, máris több száz dolgozót küldtek el pénteken az iváncsai akkumulátorgyárból – tudta meg az RTL Híradó.

„Délután kettőkor jött a műszakvezetőnk. Kiabált, hogy jöjjön mindenki ide, mert baj van” – mesélte a híradónak a gyár egyik alkalmazottja, hozzátéve, hogy ekkor megmondták meg nekik, hogy ki vannak rúgva. Másikuk azt mondta, hogy hideg zuhanyként érte az elbocsátás.

Az RTL forrásai szerint már voltak előzetes információk arról, hogy elbocsátások várhatók, de nem voltak felkészülve rá, hogy ilyen hirtelen és ilyen sok embernek kell távoznia a gyárból, ahol egyelőre termelés nem, csak tesztüzem zajlik.

Elméletileg be kellene zárni a gödi Samsung-gyárat

A bíróság hatályon kívül helyezte a környezethasználati engedélyét, így le kellene állítani a gödi Samsung-gyárat. A civilek szerint ennek megfelelően a hatóságnak el kell rendelnie az üzem működésének felfüggesztését.

A gödi Samsung-gyár tíz évre szóló, tavaly decemberben kiadott környezethasználati engedélyét bírósági keresettel támadta meg a Göd-ÉRT Egyesület. A civil szervezet a per idejére az azonnali jogvédelem elrendelését és a Samsung-gyár környezethasználatának megtiltását kérte a bíróságtól. A Budapest Környéki Törvényszék megalapozottnak ítélte a civilek kérelmét és a per lezárultáig elrendelte a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát – vette észre az egyesület erről szóló közleményét az Átlátszó.

A Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület tavaly év végén arra hivatkozott, hogy sem a magyar, sem az európai környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg a gyár – hatóság által engedélyezett – működése. Az egyesület szerint ugyanis a Pest Vármegyei Kormányhivatal az engedély kiadásakor többek közt nem vette figyelembe az üzem évek óta fennálló zajszennyezését, emellett rendkívül megengedőnek bizonyult a levegő- és vízszennyezés, valamint a gyártás során keletkező akkumulátor-hulladék ügyében is.

Többen is rosszul lettek a komáromi akkugyárban kedden

Több dolgozó lett rosszul az SK Battery komáromi akkumulátorgyárában kedden délelőtt, a helyszínre mentők is érkeztek – értesült a Telex. Az Országos Mentőszolgálat megerősítette a lapnak hírt, hozzátéve, hogy a helyszínre a mentőket először egy baleset miatt, órákkal később pedig enyhe rosszullét miatt riasztották.

Az üggyel kapcsolatban a Komárom-Esztergom Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is kiadott egy közleményt, amelyben azt írták, hogy üzemben baleset történt, emiatt több mint száz dolgozó hagyta el az üzem területét. A katasztrófavédelmi mobil labor méréseket végzett az üzem területén, határérték feletti veszélyes anyag nem volt kimutatható. Tűzoltói beavatkozásra és lakossságvédelmi intézkedésre nem volt szükség. A mérések eredményeit interneten is közzétették.

Az akkumulátorgyárban húsvétvasárnap is volt egy üzemzavar, több dolgozó akkor is rosszul lett. Erről bővebben éppen kedden írtunk:

Eldugott közleményből derült ki, hogy tovább bővül a gödi akkugyár

A gödi Samsung akkumulátorgyár újabb bővüléséről szóló közleményt nem verték nagydobra a döntéshozók, Göd weboldalán a nem túl figyelemfelkeltő „Tájékoztató” címet kapta, innen, a csatolt pdf-ekből derült ki, mi várható. A különleges gazdasági övezet felett őrködő vármegyei önkormányzat oldalán még ennyit sem talált a Mérce, amikor tájékozódni próbáltak.

Decemberben tíz évre előre kapott környezethasználati engedélyt a gödi Samsung a hatóságok jóváhagyásával, ami úgy tűnik, rugalmasan módosítható, azt írják ugyanis, hogy a dél-koreai multi újabb több mint 43 ezer négyzetméterrel bővítené gödi akkumulátorgyárát. Az engedély módosítási folyamatát már meg is indította a Pest Vármegyei Kormányhivatal – ami a már megszokott módon, „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé” nyilvánítva zajlik.

A hatóság közleménye szerint a telephelyen két épületet bővítenének, valamint az ezeket összekötő hidat is. Újabb három kazánt is telepítenének a már meglévő hét mellé, „az akkumulátor gyártási kapacitás növelése érdekében” pedig további négy gyártósort létesítenének a meglévő 12 mellé.

Akkugyári üzemzavar: mitől lettek rosszul a dolgozók, ha nem mutattak ki veszélyes anyagot?

Húsvétvasárnap üzemzavar volt a komáromi akkugyárban, szúrós szag terjengett, több dolgozó rosszul lett, fejfájásra panaszkodtak. Mindenkit kitereltek az udvarra, nyolc dolgozót elvitt a mentő. Kint volt a rendőrség és a katasztrófavédelem is. A katasztrófavédelem mobil laborja méréseket végzett az üzem területén, ám határérték feletti veszélyes anyagot nem mutattak ki. A levegőben hidrogén-cianid és nitrogén-dioxid is volt, de mindkettőből jóval a határérték alatt.

Április 2-án a cég közleményt adott ki, melyben megerősítették, hogy nyolc embert kórházba szállítottak fejfájás miatt, ám mivel semmi „szokatlan tünetet” nem mutattak, hazaengedték őket. Hangsúlyozták továbbá, hogy a katasztrófavédelem mérési eredményei megerősítették, határérték feletti veszélyes anyag nem volt kimutatható.

De akkor vajon mitől lettek rosszul a dolgozók, ha nem mutattak ki határérték feletti veszélyes anyagot?

Mit jelent a hétköznapokban, ha az ember szomszédjába egy akkugyár költözik?

A Terézvárosi Klímaklub következő eseményén április 25-én, csütörtökön 17:30-tól az akkumulátorgyárak rendkívül komplex témájáról fogunk beszélgetni.

Mit jelent a hétköznapokban, ha az ember szomszédjába egy akkugyár költözik?

Milyen környezeti, társadalmi és gazdasági érvek szólnak a gyárak építése mellett és ellen?

A kormány stratégiai partnere lesz a kínai CATL magyar leányvállala

Szijjártó Péternek nem kell repülnie, a kormány a Debrecenben akkumulátorgyárat építő kínai cég magyarországi leányvállalatával köt megállapodást. A kormány döntése alapján a külgazdasági és külügyminiszternek, illetve az általa kijelölt személynek kell tető alá hoznia az Orbán-kormány és a Contemporary Amperex Technology Hungary Kft. között megkötendő stratégiai együttműködési megállapodást.

A kínai CATL debreceni Déli Gazdasági Övezetben épülő akkumulátorüzemét már jóval korábban nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítették. Csaknem egy éve pedig az Orbán-kormány azt is lehetővé tette, hogy ne legyen többé botrányos közmeghallgatás. Idén a a debreceni önkormányzat már köz nélküli közmeghallgatást írt ki a CATL ügyében.

A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent határozat a megállapodás részleteit ezúttal sem ismerteti. A kormány egyébként az elmúlt években csaknem száz stratégiai partnerségi megállapodást kötött.

Rosszul lett az iváncsai akkumulátorgyár több dolgozója

Rosszul lett az iváncsai akkumulátorgyár több dolgozója március közepén, az egyik éjszakai műszak során – értesült az RTL híradója.

Az egyik dolgozó állítása szerint erős, szúrós szagra lettek figyelmesek, amit egyből felismertek, és jelezték a műszakvezető felé, majd egy másik dolgozó szerint ki is küldték őket az üzemből.

A szemtanúk elektrolit szagot éreztek, de visszamentek dolgozni. Később viszont többen rosszul lettek, fejfájásra, hányingerre és orrvérzésre panaszkodtak, ezért elmentek az üzemorvoshoz, aki megállapította, hogy nagy valószínűséggel vegyszeres mérgezésről van szó. Mentőt nem hívtak – írja az RTL cikke.

A debreceni akkumulátorgyár ellenzőit kötelezte a Törvényszék, hogy szedjenek össze egymillió forintot a szakértői vizsgálatra

Folytatódhat a debreceni akkumulátorgyár engedélyeztetésével kapcsolatos ügy, miután a beruházás környezethasználati engedélyét megtámadó felek (a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület és a Vigyázzunk Életet Adó Vizeinkre Egyesület volt és jelenlegi tagjai, továbbá Moczok Gyula, az MSZP korábbi választókerületi elnöke) a mai nappal sikeresen összegyűjtöttek egymillió forintot a gyár hatásterületét meghatározó szakértő előlegére – számolt be róla a Debreciner.hu.

A lap emlékeztet, hogy a Debreceni Törvényszék március 21-én arra kötelezte a felpereseket, hogy tizenöt napon belül tegyenek letétbe egymillió forintot az előlegre. A hatásterület meghatározására maguk a felperesek nyújtottak be indítványt eredetileg augusztusban, és szerintük a szakértőt az alpereseknek (ebben az esetben a kormányhivatalnak és a katasztrófavédelemnek) kellene fizetnie, mivel a hatóságok feladata lett volna a hatásterület korrekt megállapítása. A bíróság hivatalból vizsgálja a kérdést. A debreceni lap ugyanakkor kedden úgy értesült, hogy néhány nap alatt sikerült a feleknek összegyűjteniük a kért összeget, Halász Árpád, a felperesek jogi képviselője megerősítette, hogy kedden délelőtt 10 óra 20 perckor 1 061 499 forint volt a célra létrehozott letéti számlán. Összesen 69 utalást regisztráltak, ami átlagosan 15 ezer forint adományt jelent az ügy támogatóitól.

Halász Árpád szerint a teljes szakértői díj akár 8-10 millió forint is lehet, mert egy speciális szakkérdésről van szó, amihez több száz oldalnyi dokumentumot kell áttanulmányozni, elképzelhető így, hogy helyszíni szemlére, saját kutatásokra is szükség lesz a feladat elvégzéséhez. Ha a felperesek nem kapnak költségmentességet, és elveszítik a pert, ezt az összeget is nekik kell fizetniük. Ellenkező esetben az állam viseli az enyagi terheket. Amennyiben a bíróság elfogadja a felperesek költségmentességi  kérelmüket, a gyűjtés eredményeként befolyt adományokat az ügyvéd szavai szerint a gyár környezetében a szennyezettség mérésére fordítják majd.

8 embert kórházba szállítottak az SK komáromi akkugyárából

Szúrós szag terjedt és több dolgozó fejfájásra panaszkodott tegnap este az SK komáromi akkumulátorgyárában, ezért a dolgozókat, vagy legalábbis egy részüket kiterelték a gyárból. A katasztrófavédelem szerint a helyszínt ellenőrző tűzoltók nem találtak határértéket meghaladó veszélyes anyagot a gyár levegőjében.

Ma reggel több, egymástól független forrásból úgy értesült a Telex, hogy tegnap este üzemzavar volt az SK komáromi akkumulátorgyárában.

A Kiálltunk Ácsért civil szervezet a Telexnek azt írta: „A gyárból mentők viszik el az embereket sziréna nélkül, kivonult a rendőrség és a katasztrófavédelem, a dolgozókat kiterelték a gyár előtti parkolóba. A gyár körül szúrós szagú a levegő, irritálja a szemet és a torkot.”  A Facebookra több olyan videó is felkerült, amin a gyár épülete előtt áll egy sor mentőautó, több rendőrautó, és több tucat munkás. A helyiek körében elterjedt, hogy az üzemben veszélyes vegyi anyag szivárgott.

Még fel sem épült, de már toborozzák a munkásokat az egyik debreceni akkugyárba

Az Eve Power megkezdte a munkavállalók toborzását a tervek szerint 2025 végére felépülő debreceni akkumulátorcella-üzemébe – közölte a projekt kommunikációjáért felelős társaság az MTI-vel.

Mint írták, a kínai vállalat elsődlegesen a logisztika, a raktározás, az építkezés és a termelés gépesítésének területére keres új dolgozókat, valamint pályakezdőket, a toborzás elősegítésére pedig Debrecenben és Budapesten létesített irodákat.

A közleményben hangsúlyozzák, a cég elkötelezett abban, hogy Debrecen „jó szomszédja” legyen és a helyi közösség részévé váljon, ezért társaság a helyi futballcsapat, a DVSC támogatása mellett döntött a most futó szezonban. Az Eve Power emellett együttműködési nyilatkozatot írt alá a Debreceni Egyetemmel, amely humánerőforrás-képzést, hallgatói ösztöndíjprogramot, közös kutatás-fejlesztési tevékenységet és egy akkumulátorkutató intézet létrehozását tartalmaz.

Ítélethirdetésben reménykedtek a CATL-engedély perében, de váratlan fordulat történt

Csalódásuknak adtak hangot a Debrecen mellett kínai beruházásában 3000 milliárd forintból megvalósuló akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét megtámadó magánszemélyek és civilek képviselői, miután csütörtökön kiderült, hogy a Debreceni Járásbíróságon zajló perben ismét beleláthatatlan messzeségbe került az ítélethozatal.

Az eljárás több mint egy éve kezdődött, amikor még csak a talajmunkák zajlottak a Déli Ipari Parkban a CATL telephelyén. Időközben a beruházás első fázisa, egy hatalmas, közel egy kilométer hosszú szerelőcsarnok már majdnem szerkezetkész állapotba került, ám a bíróságon újra azt vizsgálják, hogy a környezetüket védő civileknek van-e/volt-e egyáltalán joguk a perindításhoz.

Varga Jennifer / 24.hu A Debrecenben épülő CATL-akkumulátorgyár 2024. március 20-án.

Óriási kormánytámogatást kapott a gödi Samsung egy „titokzatos” fejlesztésre

Tavaly december 14-én a Samsung SDI Magyarország Zrt. egy 67,810 milliárd forintos volumenű beruházása kapcsán összesen 13,867 milliárd forintnyi kormánytámogatásról írt alá szerződést – derül ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) frissített 2023-as listájából, amely az egyedi kormánydöntéssel (EKD) adott támogatásokat összegzi.

Az akkumulátoripari vállalat beruházásának tevékenységi köre a következő: „új gyártósor létrehozása, stack technológiával”, míg a beruházás pontos helyszíne nem derül ki a dokumentumból. A Samsung SDI többletlétszám-vállalást nem tett a támogatás fejében.

Ezzel az összeggel a dél-koreai multicég kapta tavaly a legmagasabb összegű EKD-támogatást, fej-fej mellett a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-vel, amely pontosan ugyanekkora mértékű állami hozzájárulást kapott „meglévő gyártó létesítmények további egységgel történő bővítése” jogcímen. A különbség annyi, hogy a Mercedes esetében jóval nagyobb, 92,450 milliárd forintos fejlesztésről van szó, s ennek kevesebb mint egyhetedét állta a kormányzat. Eközben a Samsung SDI esetében

A német-magyar kamaránál nem tudnak arról, hogy a német autógyártók kérték volna az akkugyártók betelepítését

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) érti a kormány gazdaságpolitikai szándékait, de azt fontosnak tartja – és erre rendre fel is hívják a kormányzat figyelmét –, hogy a piaci folyamatokra az európai uniós jogi normáknak megfelelően próbáljon hatni az Orbán-kormány. „Azt nem tartjuk helyes útnak, ha ez valamilyen nyomás alatt történik” – jelentette ki Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs vezetője. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, lehetségesnek tartja, hogy az osztrák SPAR-hoz hasonlóan más, a magyar kiskereskedelemben érdekelt, külföldi tulajdonban lévő vállalat is jogi útra tereli az ügyét, de hangsúlyozta, hogy ez a legvégső lépés lehet a vitarendezés során.

Az itteni német vállalatok most valamivel bizakodóbban tekintenek a jövőbe, mint tavaly ősszel – osztotta meg a kamara tavaszi konjunktúrajelentésének előzetes eredményét vendégünk (a végleges jelentésre áprilisig várni kell). Az idei évet az „óvatos optimizmus” jellemzi (ez konyhanyelven azt jelenti, hogy „legyünk már túl rajta valahogy”), s igazából a 2025-ös évtől várnak érdemi fellendülést a tagvállalatok. Rossz hír Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter számára, hogy főleg

az exportra termelő feldolgozóipari vállalatok terveznek visszafogott eredménnyel idén, a gazdaság egyik húzóágazata tehát nem most fogja berúgni a motort.

Nem tudni, Orbán kiköltözne-e Gödre az akkugyár közelébe

Gelencsér Ferenc (Momentum) arról kérdezte a kormányfőt,  nyugodt lelkiismerettel költözne-e a gödi akkumulátorgyár közelébe. A költői kérdés kapcsán emlékeztette Orbán Viktort, hogy a légszennyezettségi adatok alapján a Samsung 2019 és 2022 között 88 tonna mérgező hatású oldószert bocsátott ki a levegőbe, de több aggasztó adat is utal egészség- és környezetkárosító hatásra. A gödi gyárban a rákkeltő nehézfémek megengedett mennyiségének sokszorosa volt kimutatható, a dolgozók kitettsége a mérgező anyagoknak az évek során folyamatosan nőtt.

A fentiek alapján kérdezte arról Orbán Viktort, hogy az ország akkumulátor gyarmatosításán legaktívabban dolgozó politikusként akar-e példát mutatni, odaköltözni a gödi akkumulátorgyár közelébe, amely 2019-2022 között 88 tonna mérgező oldószert bocsátott ki a levegőbe. A kormányfő, hagyományosan, nem válaszolt.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter ezzel államtitkárát bízta meg. Koncz Zsófia jelezte, a kormány mindig elvárja a beruházóktól a környezetvédelmi szabályok betartását, a szakhatóságok mindig a törvények szerint járnak el, fő céljuk, hogy