Best WordPress Hosting
 

Kedves magyar cégvezető, mikor ébredsz rá, hogy nem lehet megúszni a digitalizációt?

A szerző a kis-és középvállalkozások digitális versenyképességét rendszeresen mérő Digiméter projekt szakmai vezetője, a Corvinus Egyetem adjunktusa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

2020 óta méri a Digiméter a hazai vállalkozások digitalizációjának szintjét. A 2024-ben immár negyedik alkalommal futó kutatássorozat alapján a 100-as indexen nincs érdemi elmozdulás, továbbra is 40-es értéket mutat (2022-ben 41, 2020-ban és 2021-ben pedig 40 volt). A hazai cégek tehát köszönik szépen, de lehetőleg nem kérnek a digitális megoldásokból. Ez azonban idővel megbosszulhatja magát.

Amikor 2022 év végén, másfél évvel ezelőtt megmértük a cégek digitalizációs szintjét, az volt a várakozásunk, hogy a kibontakozó válság erősíteni fogja a hatékonyságot növelő digitalizáció létjogosultságát. Mint utólag, a 2024 tavaszi Digiméter kutatásunk alapján kiderült, mindez vágyvezérelt gondolkodásnak bizonyult. A cégek inkább a már korábban bevált – jellemzően nem digitális – megoldásokhoz nyúltak vissza.

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

Ha egy cég folyószámláján átlagosan évi 100 millió forint állt az elmúlt időszakban, akkor ezért szinte semennyi kamatot nem kapott. Aki azonban befektette egy kockázatmentes eszközbe, akkor évi 15 millió forintot tudott vele keresni, amivel gyakorlatilag két átlagbéren foglalkoztatott kolléga fizetését tudta megkeresni – hozott egy életszerű példát Nagy Attila, a HOLD vezető online vagyonkezelője arra, hogy miért érdemes a vállalati befektetésekkel nagyon is aktívan foglalkozni.

A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcastlejátszón lehet meghallgatni:

Korea is kipróbálta Matolcsy csodafegyverét, de több kárt hozott, mint hasznot

Dél-Korea makrogazdasági szempontból korunk legnagyobb fejlődési sikersztorija, emiatt a koreai receptre térségünkben és hazánkban is gyakran hivatkoznak politikusok, közgazdászok és üzleti vezetők. A koreai csoda csodálata ugyanakkor általában kimerül a nyilatkozatokban, és sem a koreai gazdaságpolitikai fogások átvétele, sem a nemzeti bajnokok koreai mintára történő felemelése nem jellemző a régióra.

Van azonban egy jelenség, amelyben a koreai és magyar gazdaságpolitika hasonló. A Magyar Nemzeti Bank a Növekedési Hitelprogramjának keretében 6300 milliárd forint értékben hitelezte kedvezményes feltételek mellett a hazai vállalkozásokat, Növekedési Kötvényprogramja keretében 1550 milliárdos keretből vásárolt vállalati kötvényeket;  a kormány 700 milliárd forintos kerettel indította el az év elején a Baross Gábor Újraiparosítási hitelprogramot, és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint a Magyar Fejlesztési Bank, az Eximbank és más programok hiteleivel kiegészülve az állam a GDP 4 százalékának megfelelő, 3000 milliárd forintnyi forrást biztosít kedvezményes feltételekkel a hazai vállalkozások számára. 

Ez sokban hasonlít az előző, baloldali dél-koreai kormány tevékenységéhez: Mun Dzsein elnök 2017-es hatalomra jutását követően jelentősen nőtt a hazai középvállalkozásoknak nyújtott kedvezményes állami hitelek értéke, és GDP-arányosan 2019-re 3,1 százalékot tett ki a folyósított kölcsönök értéke.*Míg tehát a magyarországi 4 százalékos arány a keret méretét jelöli, addig itt a valóban kifizetett pénzről van szó.