Best WordPress Hosting
 

Kedves magyar cégvezető, mikor ébredsz rá, hogy nem lehet megúszni a digitalizációt?

A szerző a kis-és középvállalkozások digitális versenyképességét rendszeresen mérő Digiméter projekt szakmai vezetője, a Corvinus Egyetem adjunktusa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

2020 óta méri a Digiméter a hazai vállalkozások digitalizációjának szintjét. A 2024-ben immár negyedik alkalommal futó kutatássorozat alapján a 100-as indexen nincs érdemi elmozdulás, továbbra is 40-es értéket mutat (2022-ben 41, 2020-ban és 2021-ben pedig 40 volt). A hazai cégek tehát köszönik szépen, de lehetőleg nem kérnek a digitális megoldásokból. Ez azonban idővel megbosszulhatja magát.

Amikor 2022 év végén, másfél évvel ezelőtt megmértük a cégek digitalizációs szintjét, az volt a várakozásunk, hogy a kibontakozó válság erősíteni fogja a hatékonyságot növelő digitalizáció létjogosultságát. Mint utólag, a 2024 tavaszi Digiméter kutatásunk alapján kiderült, mindez vágyvezérelt gondolkodásnak bizonyult. A cégek inkább a már korábban bevált – jellemzően nem digitális – megoldásokhoz nyúltak vissza.

Orbán Balázs: Már a legfejlettebb országok közé tartozunk

A 2010 óta tartó kormányzás alatt olyan változások történtek, hogy Magyarország elhagyta a közepes fejlettséget, és gazdasági értelemben csatlakozott a fejlett országokhoz – így fogalmazott Orbán Balázs hétfőn az Economx Business Talks 24’ konferenciáján az Index tudósítása szerint.

A miniszterelnök politikai igazgatója szerint jelenleg a legnagyobb veszélyt Magyarországra a blokkosodás és a most is zajló háborús készülődés jelenti. Mint mondta, konnektivitásra, a kapcsolatok erősítésére építő gazdaságpolitikára van szüksége Magyarországnak, és el kell kerülnünk a nagyhatalmak közt zajló versengést, amelyről az új világrend szól.

A portál tudósítása szerint Orbán Balázs az egyik legfontosabb kérdésnek nevezte, hogy „milyen testtartást és mozgásokat vegyünk fel a megváltozott világrendben.”

Mol-vezér: Kevesebb kormányzati beavatkozásra van szükség

Európában a piac működését a kormányzati szobákból határozzák meg, és ez a trend csak fokozódik – így fogalmazott előadásában Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a Portfolio Economic 2023 fórumán kedden az Index tudósítása szerint.

A portál idézi Hernádit, aki egyértelműnek látja, hogy kétpólusú világ kezd kialakulni, és az országok elkezdtek ennek megfelelően orientálódni, miközben Európa versenyképességében óriási problémák kerültek felszínre. Mint mondta, a gazdasági konfliktusokon túl már fegyveres összecsapások is vannak a világban.

Európa nem áll túl jól az új világrend kialakulásában, rengeteg körülmény megváltozott, hiába vagyunk túl szerencsével a tavalyi télen. Az energiaárak tartósan magasabbak lettek, mert az energiahordozók új útvonalon érkeznek

Nagy Márton szerint versenyképességi fordulatra van szükség

Az uniós átlagot meghaladó, dinamikus, 4–5 százalékos növekedés ismételt elérése és fenntartása érdekében rövid távon helyre kell állnia a reálbérek és a fogyasztás növekedésének, valamint közép távon versenyképességi fordulatot kell végrehajtani – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Bilbaóban, az Európai Unió versenyképességi tanácsának ülésén a tárca közleménye szerint, amit az MTI-OS tett közzé.

A miniszter hazánk versenyképessége kapcsán kifejtette, hogy

jelenleg Magyarország számára a legfontosabb feladatot az infláció letörése és egy számjegyűre történő leszorítása jelenti, emellett pedig helyre kell állítani és hosszú távon is fenntartható pályára kell helyezni a növekedést.

Nehezen lesz ebből felzárkózás, ha így mennek tovább a dolgok az oktatásban

Csak két uniós országban alacsonyabb a magyarénál a diplomások aránya, ráadásul a magyar adat 2016 óta először csökkent az előző évhez képest. Így 2022-ben távolabb kerültünk az EU 2030-ra kitűzött céljától. Az EU-ban ugyanez a mutató stabilan nő, de még a régióban is leszakadóban vagyunk. A jelenség kirajzolja a magyar felzárkózási korlátokat is.

Kinyílt egy olló

Az Európai Unióban (EU) a 25 és 34 év közötti népesség 42 százaléka vett részt a felsőoktatásban 2022-ben, ami szolid, egy százalékpontos emelkedés 2021-hez képest – közölt nemrég friss adatokat az Eurostat. Az EU lassan, de biztosan halad a 2030-as célértékeihez, durván évente háromnegyed százalékponttal kerül közelebb ahhoz, hogy 2030-ra meglegyen a 45 százalék diplomás arány.