Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: felmérés

Nemcsak a Temu tarolása a probléma, hanem hogy kicsi a magyar piac

Közzétette szerző

Egy lakosra vetítve 280 euró volt a magyar elektronikus kereskedelmi piac mérete 2022-ben, ez számolható ki a GKID és a Mastercard múlt héten publikált (és 2023 nyarán egységes módszertannal gyűjtött), regionális Digitális Kereskedelmi Körképéből. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy ez mennyire szerény eredmény a régiós mezőnyben.

Nem sokkal jobb a helyzet, ha a piac méretét az egyes országok GDP értékéhez arányosítjuk. A magyar 1,6 százalék nagyon messze van az élbolytól.

A felmérés készítői hangsúlyozzák, hogy az online kiskereskedelmi forgalom méretére jelentős hatással van az egyes országok lakosságszáma, az online vásárlók száma és aránya, de a piac kínálati oldalának érettsége, szerkezete, valamint a gazdaság fejlettsége is.

PostPin It!

Kedves magyar cégvezető, mikor ébredsz rá, hogy nem lehet megúszni a digitalizációt?

Közzétette szerző

A szerző a kis-és középvállalkozások digitális versenyképességét rendszeresen mérő Digiméter projekt szakmai vezetője, a Corvinus Egyetem adjunktusa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

2020 óta méri a Digiméter a hazai vállalkozások digitalizációjának szintjét. A 2024-ben immár negyedik alkalommal futó kutatássorozat alapján a 100-as indexen nincs érdemi elmozdulás, továbbra is 40-es értéket mutat (2022-ben 41, 2020-ban és 2021-ben pedig 40 volt). A hazai cégek tehát köszönik szépen, de lehetőleg nem kérnek a digitális megoldásokból. Ez azonban idővel megbosszulhatja magát.

Amikor 2022 év végén, másfél évvel ezelőtt megmértük a cégek digitalizációs szintjét, az volt a várakozásunk, hogy a kibontakozó válság erősíteni fogja a hatékonyságot növelő digitalizáció létjogosultságát. Mint utólag, a 2024 tavaszi Digiméter kutatásunk alapján kiderült, mindez vágyvezérelt gondolkodásnak bizonyult. A cégek inkább a már korábban bevált – jellemzően nem digitális – megoldásokhoz nyúltak vissza.

PostPin It!

Egyre több magyar használ több streamingszolgáltatót a médiahatóság kutatása szerint

Közzétette szerző

2023-ban is folytatódott a lekérhető filmszolgáltatások használatának előretörése Magyarországon – derül ki a médiahatóság friss elemzéséből.

PostPin It!

Elmegy a piac a magyar e-kereskedők mellett

Közzétette szerző

Már csak 8,5 százalékkal bővült a magyar online kiskereskedelmi forgalom 2023-ban, 2024 első negyedévében pedig a növekedés tovább lassult, 6,1 százalékra – ez derült ki a GKID és a Mastercard Digitális Kereskedelmi Körkép elnevezésű riportjának legfrissebb kiadásából.

Miért fontos ez? A kiskereskedelem internetes része hosszú évekig masszív felfutásban volt, amelyből sok piaci szereplő majdhogynem automatikusan jó hasznot húzhatott. Ennek a korszaknak azonban vége, és a számok, illetve piaci előrejelzések szerint magyar szereplőként sokkal nehezebb időszak következik.

Tágabb kontextus: a kis mértékű növekedés ugyan még mindig sokkal jobb, mint a hagyományos bolti kereskedelem volumenben számolt 7,9 százalékos csökkenése 2023-ban, de a tavalyi 17 százalékos inflációt figyelembe véve látszik, hogy a vásárlóerő csökkenésének következtében a lakosság ebben a szegmensben is kevesebb és/vagy olcsóbb árut vett.

PostPin It!

Medián: Tovább erősödött Magyar Péter pártja, de a DK-MSZP-Párbeszéd szövetséget még nem szorongatja

Közzétette szerző

Tovább erősödött Magyar Péter pártja áprilisban, a teljes népességen belül 14, a pártválasztók körében 18 százalékon áll a Tisza Párt – írja a Telex a Republikon Intézet április 22. és 26. között készült reprezentatív felmérése alapján. A márciusi mélypont utána a Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében 2 százalékponttal (27 százalék), a pártválasztóknál pedig 1 százalékponttal (35 százalék) nőtt. Míg márciusban összesítve 17, illetve 22 százalék volt a DK, MSZP, Párbeszéd támogatottsága a teljes népesség és pártválasztók körében, addig április végén a közös listával 19, és 22 százalékot értek el.

A Republikon felmérésében a DK–MSZP–Párbeszéd-összefogást nem szorongatja Magyar, de a növekedési potenciálja nagyobb, mint a hárompárti szövetségnek, így az elemzés szerint nem kizárt, hogy június 9-ig felzárkózzon, és feljöjjenek a második helyre. A Medián felmérése szerint már most a Tisza Párt a legerősebb ellenzéki formáció.

A Telex cikkéből kiderül az is, hogy a Momentum a teljes népesség körében 4, a pártválasztók között 5 százalékon áll, míg a Kutyapártra 5, illetve 6 százalék szavazna. Mindezek alapján még nem biztos, hogy ez a két párt eléri az EP-választáson az 5 százalékos küszöböt. A Mi Hazánk Mozgalomnál sem lehetnek nyugodtak, fej fej mellett állnak a Kutyapárttal. Toroczkai Lászlóék támogatottsága 1-1 százalékponttal csökkent az elmúlt egy hónapban, és jelenleg a teljes népesség 5, a pártválasztók 6 százaléka szavazna a pártra.

PostPin It!

Nőtt a médiaszabadság miatt aggódó fideszesek száma

Közzétette szerző

A visegrádi négyek országaiban vizsgálta a médiaszabadság megítélését egy nemzetközi felmérés: elgondolkodtató adatokat publikáltak hazánkról. A magyarok bíznak legkevésbé a közmédiájukban, és harmadával nőtt a médiaszabadság miatt aggódó fideszesek száma is.

PostPin It!

A magyarokat nagyon elkezdte érdekelni az EP-választás

Közzétette szerző

Megjelent az európai parlamenti választások előtti utolsó Eurobarometer felmérés, közölte az Európai Parlament. A felmérés főbb megállapításai az alábbiak:

Tíz európai közül több mint nyolc (81 százalék) úgy véli, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt még fontosabb a szavazás

Tízből hat polgár (60 százalék) érdeklődik a közelgő, június 6-9-i európai választások iránt, 11 százalékponttal többen, mint ugyanebben az időszakban az előző, 2019. májusi szavazás előtt

PostPin It!

Virágzik az online pedofília: több mint 500 ezer gyermekpornó képet jelentettek a hatóságoknál

Közzétette szerző

Tovább nőtt a kiskorúakat ábrázoló pornóképek száma az interneten. Az INHOPE éves jelentése szerint tízből nyolc problémás felvételen 13 évnél fiatalabb gyermek volt látható.

PostPin It!

Kiderült, mit várnak a magyarok a következő évtizedektől

Közzétette szerző

A történelem eddig talán legizgalmasabb, de mindenképpen legmozgalmasabb éveit éljük. Néhány esztendőn belül világjárvány, háborúk sora, és a mesterséges intelligencia is felütötte a fejét, ami minden bizonnyal az emberek gondolkodását is megváltoztatta. A National Geographic friss, országos reprezentatív felmérésében arra kereste a választ, hogyan látják a magyarok a jövőt.

Az elmúlt évek kihívásai megfigyelhetők a válaszokban: a magyarok 60 százaléka szerint az életkörülmények rosszabbá válnak a jövőben, az éghajlatváltozás miatt egyre több környezeti problémával kell majd szembenézni, 43 százalék pedig úgy látja, még nagyobb lesz a szakadék a gazdagok és a szegények között.

Ennek ellenére minden ötödik válaszadó szerint még nincs minden veszve, és a technológiai fejlődésnek köszönhetően kényelmesebben és egészségesebben élünk majd.

PostPin It!

Itthon is nő az érdeklődés a felújított telefonok iránt

Közzétette szerző

A Recommerce és Kantar közös piackutatása szerint 2023-ban a hazai okostelefon piac 17 százalékát tették ki felújított és használt eszközök. A válaszadók inkább privát személyektől (32%) szokták vásárolni az ilyen eszközöket, semmint professzionális felújítóktól (21,5%), de az eredmények azt mutatják, hogy mindkét területen növekedés várható az elkövetkező években.

A kutatás alapján a magyarok 41 százaléka nyitott professzionálisan felújított okostelefonok vásárlására, a fiatalabb (16-34 éves) korosztály körében pedig 47 százalékra nő az érdeklődés. A felmérés eredményei alapján a magyarországi piac még gyerekcipőben jár és a növekedés jeleit mutatja – hazánkban többek között az eMAG Ventures átlal támogatott Rejoy, az Euronics és a Telekom kínál ilyen mobilokat.

A vásárlási szokások ugyanakkor egyre inkább a megfizethetőbb, biztonságos és környezetbarát lehetőségeket részesítik előnyben. Összehasonlításképpen: a románok 61, a lengyelek 45 és a németek 53 százaléka nyitott arra, hogy professzionálisan felújított okostelefont vásároljon. Itthon a felújított termékek vásárlása még messze van a megszokottól: az utóbbi 12 hónapban a magyarok 83 százaléka még mindig új okostelefont vásárolt használt vagy felújított készülék helyett, ami ugyan jobb eredmény más európai országokhoz képest (Olaszország 91%), de nem éri el az olyan érettebb piacok arányát, mint például Franciaország (80%).

PostPin It!

Felemásra sikeredett pedagógusbér-emelés, hármas alát kapott a kormány

Közzétette szerző

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a Forrás Társadalomkutató Intézettel közösen felmérést készített arról, miként változott a pedagógusok bére 2023. novembere és 2024. januárja között. Mint ismert, 2024 januárjában a kormány bejelentette, hogy a pedagógusoknak ígért béremelés elkezdődött, illetve hogy átlagos 32,2 százalékos emelést kapnak az állami oktatásban dolgozók.

A felmérés szerint átlagban nem 32,2 százalékos, hanem 30,2 százalékos emelésről beszélhetünk, a válaszok alapján 2023 novemberében átlagosan bruttó 476 168 forintot kapott egy pedagógus, míg 2024 februárjában 620 127 forintnyi volt a bruttó átlag. A KSH ugyanerre az időszakra, tehát 2023-ra a hivatalos béradatok összesítése során azt állapította meg, hogy a köznevelésben dolgozó pedagógusok átlagkeresete 517 808 forint volt.

A pedagógusok átlagosan 2,5-re értékelték egy 5-ös skálán, azt a kérdést, hogy mennyire elégedettek a kormány 2026. január elsejére ígért béremelésével? A kormány tehát épphogy közepest kapott a pedagógusoktól.

PostPin It!

A magyarok 15 százaléka tartja előnyösnek, hogy a parlament blokkolja Svédország NATO-csatlakozását

Közzétette szerző

A Publicus Intézet Népszavának készített felmérése szerint Svédország NATO-csatlakozásának ügyében meglepően jól értesültek a magyarok: az emberek 93 százaléka hallott róla, hogy a skandinávok be szeretnének lépni a katonai szövetségbe. A svéd csatlakozást a megkérdezettek közel kétharmad( 58 százalék) támogatná, s csak 15 százalék utasítja el.

A Fidesz-KDNP-sek közül is többen látnák szívesen az új tagot a szervezetben (38 százalék), mint ahányan nem (29 százalék). A magyarok bő harmada úgy véli, nagy mértékű presztízsveszteség Orbán Viktor számára az, hogy Magyarország az utolsó, amely jóváhagyja a svéd tagságot. További 22 százalék pedig kis tekintélyvesztésnek tartja ezt.

A kutatásból kiderül még, hogy:

PostPin It!

Medián: A magyarok 64 százaléka szerint romlott az ország helyzete tavaly, de a jövővel kapcsolatban sem vagyunk optimisták

Közzétette szerző

A hvg.hu-n tette közzé felmérését a Medián, amely alapvetően a megkérdezettek gazdasági észlelésére fókuszált. És ebben nem állunk jól, a felmérés ugyanis azt mutatja, hogy

az ország gazdasági helyzete a  megkérdezettek 37 százaléka szerint sokat romlott, míg 27 százaléka szerint romlott, míg csupán 20 százaléka gondolja azt, hogy javult.

saját háztartásuk helyzetéről 54 százaléknyian nyilatkoztak kedvezőtlenül.

PostPin It!

Belső felmérés: a Corvinus-dolgozók 88 százaléka érzi etikátlannak Ádám Zoltán kirúgását

Közzétette szerző

A hvg.hu-hoz jutott el az az éves elégedettségi felmérés, amelyet a Corvinus Alkalmazotti Tanácsa készített.

A válaszadók – az egyetemen dolgozó oktatóként, vezetőként vagy egyéb munkakörben – anonim mondhatták el a véleményüket több ügyben is, a válaszadási arány 31 százalék volt. A felmérésből többek közt az derül ki, hogy 5-ből 4 válaszadó szerint a vezetés etikátlanul járt el, amikor kirúgták Ádám Zoltán docenst, aki feltárta az egyetemi vizsgabotrányt, amelynek lényege az volt, hogy jelentős Mol-részvénycsomaggal rendelkező család gyermekével kivételeztek a Corvinuson egy vizsga alkalmával.

Így alakultak a felmérés pontos adatai:

PostPin It!

Médiahatóság: eltűnt több mint egymillió tévénéző a készülékek elől – A HírTV és az ATV közönsége a legidősebb az NMHH kutatása szerint

Közzétette szerző

Jelentősen átalakult a hazai televíziós piac az új évezredben a technológiai fejlődés, a médiafogyasztási szokások változása és a digitális platformok megjelenése miatt. 1997 óta egyre több időt töltünk képernyők előtt – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából, amely ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a tévénéző közönség az elmúlt két és fél évtizedben gyorsabban öregedett, mint általában a magyar lakosság: 2022-ben átlagosan tíz évvel voltak idősebbek a képernyő előtt ülők a lakosság átlagánál, míg huszonöt éve ez a különbség csupán négy év volt. Ráadásul az NMHH adatai szerint eltűnt több mint egymillió tévénéző a készülékek elől az utóbbi évtizedekben és több műfajnak is nyoma veszett.

PostPin It!

Örülnek-e az ellenzéki szavazók a fociválogatott sikereinek?

Közzétette szerző

Novemberben a magyar labdarúgó-válogatott évtizedek óta nem látott sikert ért el, amikor a selejtező csoportját megnyerve egyenes ágon jutott ki a 2024-es németországi Európa-bajnokságra. Már az Idea Intézet nyár elejére vonatkozó adatai szerint is a felnőtt népességben egyértelműen azok voltak többségben, akik jobban vagy kevésbé, de odafigyeltek a válogatott mérkőzéseire. Természetes tehát, hogy a siker, illetve annak ünneplése napokon át a közéleti diskurzusok kiemelt témája volt.

Az elmúlt években alig akadt olyan téma, amellyel kapcsolatban a nyilvánosság előtt zajló párbeszéd ne mutatta volna meg azonnal és rendkívül élesen a hazai belpolitikai törésvonalakat is. Nem volt ez másként a válogatott sikerével kapcsolatban sem. Az Idea Intézet decemberben elvégzett vizsgálata mindezzel kapcsolatban arra kereste a választ, hogy valójában mekkora visszhangja volt a hazai közvéleményben a labdarúgó-válogatott sikerének, illetve a csoportgyőzelem fogadtatását milyen mértékben befolyásolták az emberek politikai-közéleti attitűdjei.

A válogatott mérkőzései iránti érdeklődés változatlan maradt a nyár eleji időszakhoz képest. 2023 végén is a felnőtt népesség tagjainak 30 százaléka, mintegy 2,4 millió fő nézte rendszeresen a labdarúgó-válogatott mérkőzéseit a tévében, esetleg a helyszínen. Ezen túl ugyanennyi emberről mondható el, hogy ritkábban ugyan, de azért előfordult, hogy megnézett egy-egy válogatott focimeccset.

PostPin It!

Átlagosan 22 ezer forint zsebpénzt kapnak a fiatalok

Közzétette szerző

Átlagosan 22 ezer forint havi zsebpénzt kapnak a 14-18 év közötti fiatalok a szülőktől – derült ki a K&H fiatalok pénzügyi helyzetét felmérő kutatásából, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-nek.

A K&H 2023 októberében készült vizsgálata szerint a 14-18 évesek 94 százalékának van valamilyen jövedelme: jellemzően zsebpénz vagy ösztöndíj, utóbbinál 29 122 forint az átlagösszeg.

A közlemény szerint ezért már a gyerekeket is érdemes beavatni a családi költségvetés elkészítésébe, amelynek első lépése a rendszeres, illetve az eseti és ideiglenes bevételek listázása. A második lépés a kiadások összeírása, amelyben segíthet a korábbi banki átutalások áttekintése. Ezek a lépések elvezetnek a bevételek és a kiadások egyenlegének megjelenéséhez. Egyúttal arra is rámutattak, hogy a közösen készített családi költségvetés lehet az egyik első lépés afelé, hogy a gyerekek megismerjék a pénz útját a megszerzésétől az elköltéséig.

PostPin It!

Publicus: egyre többen elégedetlenek azzal, ahogy az országban mennek a dolgok

Közzétette szerző

Nőtt az elégedetlenség a magyar társadalomban a Publicus Intézet felmérése szerint – írja a Népszava. A kérdésre, hogy „ön mennyire elégedett azzal, ahogy az országban mennek a dolgok”, novemberben a válaszadók 33 százaléka, decemberben már 46 százaléka felelte azt, hogy „egyáltalán nem elégedett”. Bár az „inkább nem elégedettek” aránya 29-ről 25 százalékra mérséklődött, az adatokból kiolvasható, hogy az elégedetlenek tábora összességében 62-ről 71 százalékra emelkedett. Idén júniusban ennél is magasabb, 76 százalék volt az elégedetlenek aránya.

A Népszava megbízásából készült reprezentatív felmérés szerint azok, akik „teljes mértékben elégedettek”, novemberben és decemberben egyaránt 8 százalékot tettek ki, az „inkább elégedettek” aránya közben 27-ről 20 százalékra apadt. Elsősorban az ellenzékiek (összességében 95 százalék) és a bizonytalanok (74 százalék) elégedetlenek, de ebbe a csoportba tartozik a fideszes szavazók csaknem háromtizede is (29 százalék).

Kiderült a kutatásból az is: a megkérdezettek 79 százaléka állítja, hogy biztosan elmenne, további 10 százalék valószínűleg elmenni szavazni, „ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások”.

PostPin It!

Elhanyagoltnak érzik magukat politikailag a magyar városlakók

Közzétette szerző

Máltán és Olaszországon kívül Magyarország volt az egyetlen ország az Európai Unióban, ahol 2022-ben a városiak politikai értelemben elhanyagoltabbnak érezték magukat, mint a falusiak.

Magyarországon a falvakban élők 50 százaléka, a városokban élők 64 százaléka ítélte meg úgy, hogy a kormány nem törődik vele 2022 tavaszán, amikor a Eurofound kutatóintézet felmérése készült.

A városi magyarok voltak a magukat leginkább elhanyagoltnak érző európai városiak, bár ebben szerepet játszhatott, hogy a felmérés részben közvetlenül a 2022 áprilisi választások utáni időszakban készült.

PostPin It!