Best WordPress Hosting
 

Homár alakú a világ legmeglepőbb nyilvános vécéje

A világ legkülönbözőbb részén feltűnő építészeti csodák közt böngészve szinte percről percre beleakadhatunk egy igazán meglepő darabba: kevés azonban annyira meglepő, mint az új-zélandi Wellington kikötőjében álló két, vasbetonból és acélból született két furcsa nyilvános vécé, ami a tervezők szerint egy-egy homárt mintáznak.

Az tíz évvel ezelőtt egy internetes szavazáson a világ harmadik legjobb mellékhelyiségének választott darabokat a környéken sétálgatók korábban többek közt rovarnak, rákfaroknak, hangyásznak, illetve földimalacnak hitték, az építészeti terveket jegyző Bret Thurston azonban mindezekkel ellentétben a közeli helyek étlapjainak állandó pontját jelentő homárokból inspirálódott.

Wikimedia Commons

Rövidesen kezdődik a Magyar Rádió egykori épületeinek bontása, noha a Pázmány-projekt sok sebből vérzik

2020 tavaszán derült ki, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a budapesti Palotanegyed egykor a Magyar Rádiónak otthont adó tömbjébe költözik, és annak nagymértékű átépítésével alakítja majd ki az új kampuszát.

A következő év tavaszán felröppent hírek szerint az épületeknek 2027-re már nyitva kellene állnia a diákok előtt, sőt, a PPKE fejlesztési főigazgatója, Becker Pál szájából akkor az is elhangzott, hogy ügyelnek, nehogy

véletlenül egy tájidegen, épületeiben és életében a városrészhez nem illő, attól mintegy zárványként elhatárolódó intézmény jöjjön létre.

Szállodaként menekült meg a Balettintézet egykori otthona, de súlyos árat fizetett érte

Hosszú évtizedeket kellett várni arra, hogy a legtöbbek által a Balettintézet (egykori) otthonaként, illetve Drechsler-palotaként emlegetett Andrássy út 25. végre megkapja azt a külső és belső felújítást, aminek köszönhetően megmenekülnek a megmaradt értékei, az Operaházzal szemben álló, tekintélyes méretű ház pedig újra az egykor fényűző sugárút egyik legszebbjévé váljon.

Ez a folyamat ért véget nemrég a W Hotel Budapest megnyitásával, amit fotósunkkal az elsők között jártunk be, hogy megnézzük, mit tudott kihozni az épületből a közel-keleti tulajdonos által felkért Bánáti + Hartvig Építész Iroda, illetve egy neves brit belsőépítészeti cég közös lendülete. A válasz röviden: a Bánáti Béla által irányított tervezők csodálatos munkát végeztek, az örömöt azonban a Bowler James Brindley megvalósult ötletei, illetve az Adam Ellis Studio képei rontották, számos ponton túljátszva a butikhotelekre jellemző tarkaságot.

A világvárossá váló Budapest

Lassan elkészülhet a Karcagra költöztett Sámándob, aminek elemei éveken át rozsdásodtak a szabad ég alatt

Kevés épület kavart annyira nagy hullámokat az elmúlt évek magyarországi építészeti állóvizében, mint a nyolc évvel ezelőtti világkiállításra készült Sámándob, amit Milánóból kétmilliárd forintért hazautaztatva előbb szakszerűtlenül, az esőtől és hótól való mindenféle védelem nélkül tároltak, majd mikor három évvel ezelőtt a kormány észbe kapott, gyorsan megpróbálták sztyeppemúzeummá és konferenciaközponttá alakítani.

Az elemek felmérése során kiderült, hogy a probléma nagyobb a vártnál, hiszen a teherhordó acélszerkezetet nem csak a rozsda támadta meg, de több elem állapota is annyira rossz volt, hogy újra kellett őket gyártani. Az ekkor még 2,6 milliárdosra becsült projekt egyetlen év alatt egymilliárddal drágult: az állam és a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. közös projektjeként, 3,758 milliárdos keretből megvalósítani vágyott munkák malmai lassan kezdtek őrölni, a folyamatot pedig nyilvánvalóan a háború is nehezítette.

A milánói pavilon tervezését közel tíz évvel ezelőtt irányító Sárkány Sándor szerint a jórészt fából készült épület faanyaga még Olaszországban szétrohadt, így a magas költségek egyáltalán nem meglepőek. Az építész a nem megfelelő tárolás miatt korábban hűtlen kezelés és költségvetési család gyanúja miatt is feljelentést tette, ezek az ügyek azonban végül nem tudták megváltoztatni a kijelölt utat.