Best WordPress Hosting
 

Egész éjszaka vertek egy 17 éves lányt, mert nem akart prostituáltnak állni

Hamarosan vádat emelhetnek azzal a karcagi férfival szemben, aki tavaly áprilisban egész éjszaka vert egy 17 éves lányt Karcagon, mert az nem volt hajlandó prostituáltként dolgozni. A kiskorú életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A gyanúsítás szerint egy 26 éves karcagi férfi órákon át bántalmazott egy kiskorú helyi lányt a lakóházában. A rendőrség közleménye szerint a férfi azt tervezte, hogy abból fog élni, hogy külföldön futtatja a lányt.

A fiatal lány ezt megtagadta, ezért a férfi olyan brutálisan bántalmazta, hogy az életveszélyes sérülést szenvedett. Az őrizetbe vett férfit emberkereskedelemmel és kényszermunka bűntettével, valamint életveszélyt okozó testi sértés bűntettével gyanúsította meg.

Így ér össze a kínai kamuküldemény, a posta, a kazah tiszteletbeli konzul és a lélegeztetőgép-biznisz

Ők azok az olvasóink, akiknek a kéretlen csomagról szóló értesítést a European Chinese Supply Chain Zrt. (ECSC) küldte. A cégről azóta megtudtuk, csupán logisztikai szolgáltatók, a küldemények tartalmához nincs közük. Ez a cég, pontosabban a benne felajánlott tisztség a 150 ezer forintos havi tiszteletdíjjal szakított ki egyébként egy „kurva anyját” kifakadást Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkárból (ez Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő posztja révén vált közkinccsé). A potentát felkérése úgy vetődhetett fel, hogy az államnak kell delegálnia egy képviselőt, mivel az ECSC Zrt. egyik tulajdonosa a Magyar Posta Zrt. leányvállalata, a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt.

Mohos Márton / 24.hu Szalay-Bobrovniczky Vince

Ez utóbbi alapította eredetileg az ECSC Zrt.-t két kínai logisztikai társasággal közösen hárommillió euró törzstőkével. A kínai-magyar vegyesvállalatról a megállapodást még 2017 novemberében, egy budapesti monstre rendezvényen, a kínai–kelet-közép-európai csúcstalálkozó üzleti fórumán írták alá. Induláskor 35-35 százalékos tulajdonos volt a posta, illetve a sanghaji székhelyű ZTO Express, valamint 30 százalékkal részesedett a Ningbo Talents IT Co. Ltd. Az üzlet lassan lendült be, a forgalom 2021-ben haladta meg először az egymilliárd forintot, de 2022-re alaposan megugrott, akkor már több mint hétmilliárd forint volt az árbevétel az Opten adatbázisa szerint.

Megvan a végösszeg: 4,4 milliárd forintból építették újjá a Sámándobot Karcagon

Az elmúlt években többször is beszámoltunk a 2015-ös milánói világkiállításra készült, majd végül Karcagon újra felállítani tervezett Sámándob kacskaringós sorsáról.

A súlyos milliárdokért hazaszállított, majd a nem megfelelő körülmények közt való tárolás miatt jórészt szétrohadt elemek újbóli összeillesztése, javítása, illetve cseréje hosszú éveken át zajlott, a 2022 márciusában indult építési munkák pedig végül csak nagy csúszással, 2024 februárjának utolsó napjaira értek véget,

cserébe azonban pinceszintet, előcsarnokot, illetve színeket és rendezett környezetet is kapott az épület.

Mostantól tizennégy magyar zsinagógát járhatunk be úgy, hogy ki sem mozdulunk a nappaliból

A Cödoko Alapítvány és a Mazsihisz a magyar állam és a Zsidó Világkongresszus támogatásával két évvel ezelőtt elindult projektje azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a legfontosabb, vagy épp legérdekesebb magyarországi zsinagógák online is bejárhatók legyenek.

A zsidó örökségtárat, adománygyűjtő felületet, valamint pedagógiai segédletet is magában foglaló, Kultúrkincs nevű oldalon most már tizennégy fontos épületben bolyonghatunk, hiszen nemrég a kisvárdai és az albertirsai zsinagógák is csatlakoztak a sorhoz – derül ki a Mazsihisz oldaláról.

A Pest vármegyei Albertirsán található egykori zsinagóga a város legrégebbi műemléképülete: 1807-1809 között épült klasszicizáló, késő barokk stílusban. A vészkorszak utáni évtizedekben gabonataktárként, majd tollfeldolgozó üzemként használták, majd sokáig üresen állt. 2017-re végül a Norvég Alap támogatásával, csaknem 300 millió forintból állították helyre Varga Noémi (Numbernow) tervei alapján, ma pedig Művészetek Háza néven kulturális központként működik.

Átadták a milánói világkiállításról hazaszállított, majd Karcagon milliárdokat elnyelő Sámándobot

Ellkészült a Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ, aminek csütörtökön tartották az átadóünnepségét – írja az MTI.

A Varga Mihály pénzügyminiszter által megnyitott épületben a tárcavezető kijelentette: Európa akkor lehet erős, ha erős nemzetállamokra épül, és megőrzi zsidó-keresztény kultúráját, a nemzeti kormány minden olyan fejlesztést támogat, amely a magyar kultúra megőrzését szolgálja, bár arra nem derült fény, hogy a sámándob szerinte a zsidó, vagy a keresztény kultúrához kötődik-e.

A városban született Varga a kormányszólamokat ismételve felhívta a figyelmet arra, hogy

Felavatták az értelmetlen közpénzszivattyú szimbólumát

Varga Mihály felavatta Karcagon az újabb több mint 4 milliárd közpénzből újragondolt Sámándobot. A pénzügyminiszter szerint az új központban a közép-ázsiai gyökerű magyar kultúrát őrzik.

Európa akkor lehet erős, ha erős nemzetállamokra épül, és megőrzi zsidó-keresztény kultúráját – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ tegnapi átadó ünnepségén. A 2015-ös milánói világkiállításra készült Sámándob újragondolt változata elkészült hát, a legutolsó, fél évvel ezelőtti hírek szerint több mint négymilliárd forintból, de a végösszeg egyelőre nem ismert. Mindenesetre úgy tűnik, hogy pénzfaló fejlesztés minden közpénzt megért, amit a fideszes politikus meg is erősített: „A nemzeti kormány minden olyan fejlesztést támogat, amely a magyar kultúra megőrzését szolgálja”.

Amint tavaly szeptemberben a Népszava is beszámolt róla, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő akkor újabb közpénzköltésre bukkant a milliárdokat elnyelő Sámándobban.  Az ellenzéki politikus az uniós közbeszerzési értesítőben szúrta ki, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter még 270 milliót dobott az immár 9 év után elkészült karcagi „csodába”. A fél évvel ezelőtti szerződésmódosítás alapján az eredetileg 2,6 milliárdért vállalt munka előbb 3,7 milliárdra, majd a szerződés összértéke pontosan 4 027 563 104 forintra nőtt, s a befejezés határideje 2024. március 30.

Egy 17 éves eltűnt lányt keres a rendőrség

A Karcagi Rendőrkapitányság eltűnés miatt keresi a 17 éves Nagy Amanda abádszalóki lakost. A lány 2024. január 11-én délután ismeretlen helyre távozott. Felkutatására tett intézkedések ez idáig eredményre nem vezettek. A lány kb. 165 cm magas normál testalkatú, haja hosszú fekete, szeme színe barna. Eltűnésekor viselt ruházata nem ismert.

Kérjük, hogy aki a képeken látható Nagy Amandát felismeri, vagy a tartózkodási helyéről információval rendelkezik, jelentkezzen személyesen a Karcagi Rendőrkapitányságon, vagy hívja a 06-56-501-600 telefonszámot, illetve névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést a nap 24 órájában elérhető 06-80-555-111 Telefontanú zöldszámán, illetve a 112-es díjmentes segélyhívó számon.

The post Egy 17 éves eltűnt lányt keres a rendőrség first appeared on 24.hu.

Újabb negyedmilliárdot önt az állam a karcagi Sámándobba

2,6 milliárd forint – ennyit adott az állam a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonja, a faanyaga nélkül kétmilliárdért hazaköltöztetett Sámándob újbóli felállítására, a pénzről hamarosan azonban kiderült, hogy semmire sem lesz elég, hiszen a szerkezet egy része szétrohadt, így újra kellett azt gyártani.

Az összeget épp ezért 3,758 milliárd forintra emelték, a munkák pedig tovább folytatódtak. Aztán eljött az idei nyár, mikor megtartották a szörnyen átépített, önmaga paródiájává vált pavilon fénypróbáját, így nagyon úgy tűnt, hogy a fordulatokkal tarkított történet rövidesen véget ér, és a pénznyelő projekt végre lezárul.

Lassan elkészülhet a Karcagra költöztett Sámándob, aminek elemei éveken át rozsdásodtak a szabad ég alatt

Kevés épület kavart annyira nagy hullámokat az elmúlt évek magyarországi építészeti állóvizében, mint a nyolc évvel ezelőtti világkiállításra készült Sámándob, amit Milánóból kétmilliárd forintért hazautaztatva előbb szakszerűtlenül, az esőtől és hótól való mindenféle védelem nélkül tároltak, majd mikor három évvel ezelőtt a kormány észbe kapott, gyorsan megpróbálták sztyeppemúzeummá és konferenciaközponttá alakítani.

Az elemek felmérése során kiderült, hogy a probléma nagyobb a vártnál, hiszen a teherhordó acélszerkezetet nem csak a rozsda támadta meg, de több elem állapota is annyira rossz volt, hogy újra kellett őket gyártani. Az ekkor még 2,6 milliárdosra becsült projekt egyetlen év alatt egymilliárddal drágult: az állam és a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. közös projektjeként, 3,758 milliárdos keretből megvalósítani vágyott munkák malmai lassan kezdtek őrölni, a folyamatot pedig nyilvánvalóan a háború is nehezítette.

A milánói pavilon tervezését közel tíz évvel ezelőtt irányító Sárkány Sándor szerint a jórészt fából készült épület faanyaga még Olaszországban szétrohadt, így a magas költségek egyáltalán nem meglepőek. Az építész a nem megfelelő tárolás miatt korábban hűtlen kezelés és költségvetési család gyanúja miatt is feljelentést tette, ezek az ügyek azonban végül nem tudták megváltoztatni a kijelölt utat.