A Fővárosi Törvényszék pénteken, egyelőre szóban kihirdetett elsőfokú ítélete szerint mivel a Klubrádió nem tudta bizonyítani, hogy amit Hans Reisch, a SPAR vezérigazgatója állított a Lebensmittel Zeitung című lapban Orbán Viktorról és oligarcháiról, az valós, ezért helyreigazítást kell közölniük az élelmiszerlánc vezérigazgatójának nyilatkozata miatt. Stock Richárd, a Klubrádió vezérigazgatója a Media1-nek elmondta: bizonyításra a gyorsított eljárásban gyakorlatilag esélyük sem volt, hiszen egy külföldi személy egy külföldi lapnak adott nyilatkozatáról van szó. Fellebbeznek az ítélet ellen, és ha szükséges, akár nemzetközi fórumokra is elviszik az ügyet, mivel a sajtó ellehetetlenülése lenne, ha nem szemlézhetne le külföldi lapokat a magyar kormányfővel kapcsolatban.
Archívum címkék: külföldi munka
Százból csak hat fiatal dolgozna még 2033-ban is Magyarországon
Négyből három 16 és 24 év közötti magyar fiatal gondolja úgy, hogy pályakezdőként nem könnyű manapság elhelyezkedni – derül ki az OTP Fáy Alapítvány friss, reprezentatív kutatásából. A válaszadók közül minden második külföldön képzeli el tíz év múlva aktuális munkahelyét. Az olyan globális problémák, amilyen a klímahelyzet, a járványok vagy a háborúk pedig lényegesen kevésbé aggasztják őket, mint saját anyagi helyzetük.
A 16 és 24 év közöttiek körében az Impetus Research által végzett kutatás egyik fontos eredménye, hogy a felsőfokú intézményben tanulók esetében közel fele arányban (48%) már megélhetési szükséglet a munka. Ezzel megegyező az aránya azoknak, akik szerint az iskolában tanultak inkább csak kis mértékben vagy semennyire nem segítenek munkát találni, és ezzel el is jutottunk a kutatás másik kardinális megállapításához: a válaszadók háromnegyede (76%) gondolja úgy, hogy a pályakezdőknek nincs könnyű dolga manapság elhelyezkedni. Ennek okai között szerepel, hogy a fiatalok meglátása szerint a munkaadók nem szívesen alkalmaznak pályakezdőket, a fiatalok sokszor nem szereznek megfelelő végzettséget, és úgy általában nincs elég munkalehetőség. Az utóbbival kapcsolatos félelmek – a saját anyagi helyzetük, valamint az ezzel összefüggő lakhatási ügyek mellett – uralják a 16-24 évesek aggodalmainak képzeletbeli dobogóját, amelyre az olyan globális problémák, amilyen a klímahelyzet, a járványok vagy a háborúk, egyáltalán fel sem fértek.
A kutatás cáfolja azt a közhiedelemben gyakran felbukkanó állítást, miszerint különórák nélkül nem lehet jó eredményt elérni az iskolában, ugyanakkor megerősíti, hogy a fiatalok nem érzik azt, hogy az oktatási rendszer motiválná a tanulókat a jó teljesítmény elérésére. A felmérésből az is kiolvasható, hogy a 16 és 24 év közöttiek ezzel együtt is inkább elégedettek a hazai oktatással: az alapfokú oktatással 57, a középfokúval 65, míg a felsőfokúval 80 százalékuk volt inkább vagy teljesen elégedett.
Így kaphatnak nyugdíjat azok a magyarok, akik külföldön is dolgoztak
A KSH legutóbbi jelentése alapján ismét emelkedett, már 108 ezer volt azok száma, akik magyar háztartásukat megtartva ideiglenesen külföldön dolgoztak. Mellette pedig rengetegen vannak, akik nem ideiglenesen vállalnak munkát külföldön, hanem hosszabb távra, vagy végleg kiköltöztek. Leginkább Németországba mentek a magyarok, ahol már mintegy 190 ezren élnek, vagy az Egyesült Királyságba, ahol 2022 végén a regisztrált kint élő magyarok száma meghaladta a 170 ezret. Ausztriában is 100 ezer körülire teszik a magyarok számát. És akkor még a többi országot nem is említettük. Sokakat érinthet tehát a kérdés, hogy hogyan kapnak majd nyugdíjat a kinti munka után. Ezt foglalta össze Farkas András nyugdíjszakértő blogjában.
A legfontosabb, hogy ha egy magyar állampolgár több EU/EGT tagállamban (az EU 27 tagállama mellett ide tartozik Liechtenstein, Norvégia és Izland, továbbá Svájc), vagy (a Brexit kiválási egyezmény alapján) az Egyesült Királyságban is szerzett biztosítási időtartamokat, a minimális időfeltétel (jellemzően 12 hónap biztosítási idő) teljesítése esetén minden érintett államtól jogosult lesz résznyugdíjra. A nemzetközi nyugdíjmegállapítási eljárás egységes elveit és alapszabályait az EU vonatkozó koordinációs rendeletei határozzák meg. Ez alapján nagy segítség, hogy a magyar nyugdíjhatóságánál lehet igényelni az egyes országbeli ellátásokat, és ez azt is jelenti, hogy egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállamban megnyílik az nyugdíjigénylő jogosultsága a nyugellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette.
Az Európai Unióban nyugdíj szempontjából alapelv, hogy:
Győrnyi magyar dolgozik lassan a sógoroknál
Nyilvánosságra hozta a júliusi foglalkoztatottsági adatokat az osztrák társadalombiztosító. Ebből kiderül, hogy a nyár közepén összesen 126 656 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában – szúrta ki a Világgazdaság.
A 126 656 fős szám rendkívül magas, igaz, már egy hónappal korábban, júniusban is 124 718 magyar dolgozót regisztráltak az osztrák piacon, ami majdnem egy Győr méretű (mintegy 132 ezer lakos) város lélekszámával egyezik meg. Ezt múlta felül tehát a júliusi adat, ami ezt is jelzi, hogy egy hónap alatt még 1938 fő vállalt munkát Ausztriában.
A portál szerint a magyar munkaerő kiemelten kelendő a sógoroknál – ilyen ütemű növekedést egyetlen másik nemzetnél sem mutattak ki. Sőt, a magyar munkavállalók számának gyarapodása megelőzi például az Ázsia (júniusban 84 304, júliusban 85 796, vagyis 1492 fős növekedés) vagy Afrika (júniusban 18 686, júliusban 19 184, vagyis 498 fős növekedés) egészből érkező újonnan betelepülőkét is. Ez persze nem csoda, hiszen tömegével van rá példa itthon, hogy ausztriai állásokra különböző fejvadász cégek kifejezetten magyar munkaerőt toboroznak.