A nemrégiben leállt online cégbetekintő platform mostantól új helyen érhető el, de már e-szignó is kell hozzá.
Archívum címkék: tuzson bence
Meggondolta magát Tuzson Bence, újraindult az e-cégbetekintő
A mai naptól újra elérhető az E-cég betekintő – adta hírül honlapján az Országos Bírósági Hivatal, mellékelve a megújult szolgáltatáshoz a linket is .
Mint megírtuk, április 25-én az Igazságügyi Minisztérium hirtelen megszüntette az elektronikus ügyintézés portálon a cégbetekintő szolgáltatást, aminek segítségével bárki a nap 24 órájában, ingyenesen hozzáférhetett a magyarországi gazdásági társaságok cégirataihoz. Azokhoz a dokumentumokhoz, amiket a cégbíróságoknak adnak le az érintett cégek, és amik alapján a közhiteles cégbírósági bejegyzések készülnek. Arra hivatkoztak, hogy lejárt az OBH-val kötött megállapodás fenntartási ideje.
Az illetékes helyettes államtitkár azt közölte, hogy a fenntartására vonatkozó üzemeltetési kötelezettség lejárt, és a gazdálkodó szervezetek cégiratainak bárki által, ingyenesen történő letölthetőségét nem írja elő sem hazai, sem nemzetközi jogszabály, irányelv vagy kötelezettség.
Orbán az RTL-t is beperelte – a bíróság „atomtitokként” kezeli a nyilvános tárgyalás időpontját
A Media1 megtudta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Megafon nevű Fidesz-közeli internetes propagandaközpont egyik arca által vezetett és az igazságügyi miniszterhez is közelálló Biczi és Turi Ügyvédi Iroda közreműködésével a már néhány napja említett fél tucatnyi médiaszolgáltatáson túl további szerkesztőségeket is bíróságra citált, amiért az adott médiumok leszemlézték a Spar vezérigazgatójának Orbán oligarcháira vonatkozó, egy osztrák élelmiszeripari lapban megjelent nyilatkozatát. Eközben egészen meghökkentő dolgokkal szembesült portálunk, a Media1 a Fővárosi Törvényszék működésével kapcsolatban az elmúlt napokban: a bíróság ugyanis minden erejével azon fáradozik, hogy titokban tartsa az egyébként nyilvános, bármely magánszemély vagy a sajtó által látogatható bírósági tárgyalás időpontját a média elől.
Orbán Viktor pert vesztett a Mészáros Lőrinc-közeli Economx hírportál ellen
A Media1 a nagy bírósági titkolózás ellenére is kiderítette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elvesztette hétfőn a Fővárosi Törvényszéken az Economx nevű, Mészáros Lőrinc-közeli gazdasági hírportál ellen indított bírósági perét elsőfokon. A bírósági eljárást azért indította Orbán, mert a portál idézte Hans Reisch, a SPAR vezérigazgatójának nyilatkozatát Orbán Viktor oligarchiáról és arról, hogy milyen megfontolásból és milyen körülmények között kezdte el kimenekíteni a magyarországi vagyon egy jelentős részét az élelmiszerlánc vezetője. Az ügy érdekessége, hogy az osztrák vezérigazgató szavait ugyancsak idéző Klubrádió esetében a bíróság még Orbán Viktor számára kedvezően ítélt elsőfokon múlt héten pénteken, tehát a Fővárosi Törvényszék másképp ítélte meg a Lebensmittel Zeitungot szemléző Economx cikkét és máshogy az Economx cikkét szemléző Klubrádió nagyon hasonló írását. A Fővárosi Törvényszék egyébként még az Economx elleni tárgyalás időpontját is titkolni próbálta előlünk.
Orbán Viktor pert nyert a Klubrádió ellen – a médiaszolgáltató fellebbez az ítélet ellen
A Fővárosi Törvényszék pénteken, egyelőre szóban kihirdetett elsőfokú ítélete szerint mivel a Klubrádió nem tudta bizonyítani, hogy amit Hans Reisch, a SPAR vezérigazgatója állított a Lebensmittel Zeitung című lapban Orbán Viktorról és oligarcháiról, az valós, ezért helyreigazítást kell közölniük az élelmiszerlánc vezérigazgatójának nyilatkozata miatt. Stock Richárd, a Klubrádió vezérigazgatója a Media1-nek elmondta: bizonyításra a gyorsított eljárásban gyakorlatilag esélyük sem volt, hiszen egy külföldi személy egy külföldi lapnak adott nyilatkozatáról van szó. Fellebbeznek az ítélet ellen, és ha szükséges, akár nemzetközi fórumokra is elviszik az ügyet, mivel a sajtó ellehetetlenülése lenne, ha nem szemlézhetne le külföldi lapokat a magyar kormányfővel kapcsolatban.
Orbán Viktor beperelt egy csomó szerkesztőséget
A Media1.hu információi szerint bírósági pereket indított nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök mint magánszemély több ismert magyar szerkesztőség ellen. Ezt több forrásunk is megerősítette. A perben még Mészáros Lőrinc-közeli lapok is érintettek.
Mire jó, ha Tuzson Bence legálisan kutakodhat az ügyészségi iratokban?
Azt már évek óta tudjuk, hogy Mészáros Lőrinc rohamos gazdagodásának egyetlen titka, hogy okosabb a facebookos Zuckerbergnél, de lehet, hogy most vetélytársa akadt. Igaz, más területen. A törvénytervezetek benyújtásának bajnokától, Semjén Zsolttól – aki nyilván okosabb az első magyar büntető kódexet megalkotó Csemegi Károlynál – nem merném megkérdezni, milyen törvényeket érint az a salátatörvény, melyet miniszterelnök-helyettesként ő nyújtott be április 2-án.
De még azt sem, hogy hány törvényhez nyúlnának hozzá. Segítek: nem kevesebb, mint harminchoz. Ne aggódjanak, nem sorolom fel mindet, elég annyi, hogy a közjegyzőktől kezdve a szabadalmi oltalmon, az elektronikus hírközlésen, a kötelező gépjármű biztosításon át egy rakás igazságügyi és versenypiaci törvényig kő kövön nem marad a jogalkotás nagyobb dicsőségére.
Mi most azonban csak az igazágügyi törvényekről szólunk, azokat is elég lesz megemészteni.
Tuzson–Semjén-javaslat: cégeladásra is kötelezhetné a tulajdonosakat a GVH
alapvető jelentőségű vállalkozás, fogyasztói jogok, piacvédelem
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence igazságügyi miniszter jegyzi Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról címmel benyújtott klasszikus salátatörvényt. A javaslat egyebek mellett módosítaná a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt, bevezetné az alapvető jelentőségű vállalkozások fogalmát. Az a cég számítana ennek, amely
a verseny és a fogyasztók szempontjából piacokon átívelő alapvető jelentőséggel rendelkezik.
1400 titkos megfigyelésre vonatkozó kérelemről döntött tavaly az Igazságügyi Minisztérium
Az utóbbi 9 év második legtöbb „nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre” vonatkozó kérelme futott be tavaly az Igazságügyi Minisztériumhoz. Hogy a kérelmekből mennyire adtak a miniszterek végül engedélyt, korábban elsunnyogta a tárca, most már biztosra ment, és titkosította – írja a hvg.hu.
A portál közérdekű adatigénylést adott be az Igazságügyi Minisztériumnak, amiből az is kiderült, hogy mennyi kérelem került Varga Judit volt miniszter asztalára és mennyi az utódja, Tuzson Bence elé.
Kiderült, 2023 első 7 hónapjában, Varga minisztersége idején 849 kérelemről döntöttek, 2023 utolsó 5 hónapjában, Tuzson minisztersége idején pedig 551 kérelmet bíráltak el. Az 1400 kérelem valamivel meghaladja a 2022-es 1374-et, de nem éri el a 2021-es szintet, amikor néhány tucattal több, 1469 kérelmet iktattak.
Elkezdtek visszalépni a diákok a vezetéstől Tuzson Bence kusza nyilatkozatai miatt
Sok tanuló visszalépett a vezetéstanfolyamoktól – ennyi hatása mindenképpen volt Tuzson Bence igazságügyi miniszter múlt heti ellentmondásos bejelentéseinek. Ez derült ki legalábbis az RTL Reggeli című műsorából, ahol egy vezetéstechnikai oktató, Köves Szilárd volt a vendég.
„Csak kérdőjeleink vannak. Lehetséges ennek jó kimenete is, meg rossz is. Jelenleg ott tartunk, hogy nagyon sok kollégámmal beszéltem, akik mondják, hogy a tanulók egyszerűen visszalépnek a vezetéstől, mert azt mondják, hogy kivárják, míg szeptember lesz és ingyenes lesz a jogosítvány” – fogalmazott a vezetéstechnikai oktató.
Tuzson Bence csütörtök reggel jelentette be a közösségi médiában, hogy szeptember 1-jétől ingyenesen szerezhetnek jogosítványt a középiskolások. Az igazságügyi miniszter egyben kijelentette azt is, hogy a rendelkezés teljeskörű, érvényes a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati órákra, valamint a vizsgákra is, mindent az állam áll.
Helyreigazította magát a miniszter, mégsem lesz ingyenjogsi a középiskolásoknak
Csütörtök reggel jelentette be Tuzson Bence igazságügyi miniszter, hogy „2024. szeptember 1-jétől az állam ingyenesen biztosítja a jogosítványt a középiskolásoknak, hozzátéve, hogy ebbe beletartoznak a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati órák, vizsgák is.
Csütörtök délután a fideszes politikus máris helyesbítette a reggeli bejelentését. Az írta posztjában, amit az index.hu szúrt ki, hogy „az állam idén pilot jelleggel indítja el a gyakorlati oktatás ingyenes megszervezését, és a cél, hogy a jövőben ez teljes körű legyen.” Ehhez még annyit tett hozzá, hogy 2024 szeptember elsejével a középiskolai oktatás részévé válik a KRESZ és az egészségügyi oktatás.
A különbség a kettő között az, hogy az összes középiskola helyet csak néhány kiválasztott iskolában lesz lehetőség az ingyenjogsi megszerzésére.
Ősztől ingyenesen szerezhetnek jogosítványt a középiskolások
Csütörtök reggel egy Facebook-posztban jelentette be Tuzson Bence, hogy 2024. szeptember 1-jétől ingyenesen szerezhetnek jogosítványt a középiskolások. Az igazságügyi miniszter egyben kijelentette azt is, hogy a rendelkezés teljeskörű, érvényes a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati órákra, valamint a vizsgákra is, mindent az állam áll. „Folyamatosan dolgozunk azon, hogy leszámoljunk a felesleges bürokráciával és segítsük az emberek mindennapi életét” – fűzte még hozzá.
Már korábban is volt arról szó, hogy a következő év elejétől ingyenessé válhat a jogosítvány a középiskolások számára, a kormány részéről arról volt szó, hogy kiegészítenék a szakképzési és a köznevelési törvényt, hogy az állam ingyenesen biztosítja a „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez a közlekedési alapismeretek és a gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítását. Tavaly augusztusban az Igazságügyi Minisztérium azt közölte ezzel kapcsolatban, hogy az ügy valóban prioritást élvez, de a részletszabályokat még ki kell alakítania az illetékeseknek. Tuzson Bence is jelezte a csütörtöki posztjában, hogy „a munka folytatódik”, és hamarosan újabb fejleményekről számol be.
Az igazságügyi miniszter a Google-nek és nem a magyar kiadóknak kedvező döntést hozott a Repropress szerint
Sajnálattal értesült róla a Repropress, hogy a szakhatóság és Tuzson Bence igazságügyi miniszter nem hagyta jóvá a sajtókiadványok kiadóinak védelmére vonatkozó jogok kapcsán benyújtott díjszabását. A magyar médiatulajdonosokat képviselő szerint a döntés a hazai kiadók helyett a globális platformokat segíti, mivel a médiatulajdonosok egyelőre így kiszolgáltatottak maradnak például a Google-lel szembe. A Repropress elemzi a kialakult helyzetet és a lehetőségeket.
A kormány nem kommentálja Magyar Péter kínos állításait
Több kérdést is kapott ellenzéki képviselőktől Orbán Viktor kormányfő és több minisztere is Magyar Péter különféle állításai miatt. Jámbor András és Szabó Tímea (Párbeszéd) arról kérdezte külön-külön a kormányfőt, miért nem járult hozzá, hogy a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit leváltsa már a Schadl-ügy kirobbanása előtt Völner Pál államtitkárt. Szabó Tímea arra is választ várt, valóban Orbán Viktor környezetéből kérték-e Varga Juditot, hogy a titkos lehallgatások engedélyezési jogkörét átruházza Völner Pálra.
A szocialista Tóth Bertalan és Vajda Zoltán arra várt választ Orbán Viktortól, hogy milyen szerepe volt a kegyelmi döntésben, gyakorolt-e politikai nyomást Novák Katalinra, hogy benyújtsa lemondását. Az MSZP politikusai Rogán Antalt arról kérdezték, milyen alapon cenzúrázzák az MTI közleményeit, ő utasította-e a munkatársait, hogy gyakoroljanak nyomást a túlárazott szerződések aláírása érdekében
Gulyás Gergelytől arra vártak választ, miért engedélyezte, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt politikai leszámolásra használják fel, Nagy Mártontól pedig azt azt akarták megtudni, mit tesz a korrupció visszaszorításáért az irányítása alá tartozó Magyar Fejlesztési Bank esetében.
Az áldozatok véleményét is kikérik az elítéltek feltételes szabadságra bocsátása előtt
A lehető legszélesebb körű és legerősebb gyermekvédelmi törvényre van szükség, mert a gyerekeket meg kell védeni attól, hogy áldozattá váljanak – mondta az igazságügyi miniszter a somogyi vármegyeszékhelyen pénteken.
Tuzson Bence a Kaposvári Áldozatvédelmi Központ átadóján hangsúlyozta: az elmúlt napok eseményei arra világítottak rá, hogy vannak még tennivalók az áldozatok, különösen a legkiszolgáltatottabbak, a gyermekek segítése tekintetében. Ennek érdekében már sokat tettek, de ez egy végtelen út, arra kell törekedni, hogy mindig egy lépéssel többet tegyenek meg rajta – tette hozzá.
A miniszter szólt arról, hogy más, az áldozatvédelmet érintő területeken is szeretnének előre lépni.
Az áldozatok véleményét is kikérik az elítéltek feltételes szabadságra bocsátása előtt
A lehető legszélesebb körű és legerősebb gyermekvédelmi törvényre van szükség, mert a gyerekeket meg kell védeni attól, hogy áldozattá váljanak – mondta az igazságügyi miniszter a somogyi vármegyeszékhelyen pénteken.
Tuzson Bence a Kaposvári Áldozatvédelmi Központ átadóján hangsúlyozta: az elmúlt napok eseményei arra világítottak rá, hogy vannak még tennivalók az áldozatok, különösen a legkiszolgáltatottabbak, a gyermekek segítése tekintetében. Ennek érdekében már sokat tettek, de ez egy végtelen út, arra kell törekedni, hogy mindig egy lépéssel többet tegyenek meg rajta – tette hozzá.
A miniszter szólt arról, hogy más, az áldozatvédelmet érintő területeken is szeretnének előre lépni.
„Egy szakmunkás is sokkal többet keres nálam” – kifakadtak a bírák a „kivéreztetésük” miatt
Tizenhárom éve vagyok bíró, komoly ügyeket tárgyalok, és már egy szakmunkás is sokkal többet keres nálam
– fakadt ki a 24.hu-nak egy törvényszéken dolgozó, neve elhallgatását kérő bíró, aki szerint nehéz nem arra gondolni, hogy ki akarják véreztetni a bíróságokat.
„Egy erkölcsileg és egzisztenciálisan is kiszolgáltatott bírói kar nem lesz képes ellátni az alkotmányos funkcióját, azaz nem jelenthet hatékony féket és ellensúlyt a kormánnyal és az Országgyűléssel szemben. Egy fáradt, kiégett és megélhetési gondokkal küzdő bíró nyilvánvalóan kevéssé lesz képes tartással és erkölcsi szilárdsággal ellenállni a külső, a másik két hatalmai ág részéről érkező nyomásnak. És a közigazgatási perekben az alperesi oldalon mindig az állam vagy az állam nevében határozatot hozó közigazgatási szerv áll, legyen az a Gazdasági Versenyhivatal, a kormányhivatal, egy minisztérium vagy bármely más közigazgatási hatóság” – mondta lapunknak a bíró, aki példákat is hozott.
A minisztériumokat leterheli, hogy megválaszolják, mennyit keresnek a miniszterek
A 15 napos határidő nem volt elég, ezért újabb 15 napot kértek a minisztériumok, hogy a 24.hu közérdekű adatigénylésére megválaszolják, mennyi a miniszterek illetménye. A válaszadásra törvényben megszabott időt csak meghatározott feltételek teljesülése estén lehetséges meghosszabbítani. A lapunknak küldött érvelés is ezekre hivatkozik, ezek szerint
azért kértek 15 nap haladékot, mert az adatigénylés
„jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik”, ezért „az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”.
A kormány nem támogatja a prostitúció segítésének legalizálását
Magyarország nem támogatja azt az európai uniós javaslatot, amely szerint a prostitúció segítése engedélyezett tevékenység lenne, ahogy azt sem, hogy a kisebb súlyú bűncselekmények elítéltjeit valódi börtön helyett úgynevezett börtönházakban szállásolják el – jelentette ki az igazságügyi miniszter Brüsszelben csütörtökön.
Az EU-tagországok igazságügyi minisztereinek informális tanácskozásáról magyar újságíróknak nyilatkozva Tuzson Bence közölte: mivel Magyarországon bűncselekménynek számít az üzletszerű kéjelgés elősegítése, nem tudja támogatni azt a javaslatot, hogy ez a tevékenység ne legyen bűncselekmény, sőt engedélyezett tevékenység legyen.
Ezt a kezdeményezést Magyarország nem tudja támogatni. Nem akarja, hogy a javaslatból európai uniós szabályozás legyen. Azért sem, mert az életnek olyan területére lépne lopakodó jogalkotással az Európai Unió, amihez egyébként nincs köze – jelentette ki. Semmilyen szerződés nincs a tagállamok között, ami alapján Magyarország arra lenne kötelezhető, hogy az Európai Unió ilyen típusú döntésének alárendelje magát – hívta fel a figyelmet.
Az uniós pénzek miatt módosul a bírósági ügyvitel
Megjelent a Magyar Közlönyben az igazságügyi miniszter rendelete, amely a bírósági ügyvitel szabályairól szóló korábbit módosítja. Tuzson Bence – miután kikérte az Országos Bírósági Hivatal elnökének véleményét – elrendelte a korábbi rendelet kiegészítését. A jövőben
a Kúria minden, hozzá elektronikus úton érkezett kezdőiratot, annak érkezési sorrendjében, a soron következő lajstromszámmal jegyzi be az ügycsoport szerinti lajstromba, azzal, hogy a lajstromozás során az ügy automatizáltan, emberi beavatkozás nélkül kap ügyszámot.
A Kúria honlapján heti rendszerességgel kell közzétenni majd