Reagált a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által évekkel ezelőtt jogellenesnek talált orosz idegen ügynök törvény mintájára létrehozott, nemzetközi és hazai tiltakozás ellenére elfogadott szuverenitásvédelmi törvénycsomaggal létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal arra, hogy a legnagyobb hazai újságírószervezet, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) állásfoglalásban tiltakozik amiatt, hogy a hivatal vizsgálatot indított az Átlátszó ellen. A Szuverenitásvédelmi Hivatal tagadja, hogy azért vizsgálják az oknyomozó portált, mert az korrupciós visszaéléseket tárt fel.
Archívum címkék: külföldi ügynök
Csak megoldotta a grúz parlament a „külföldi ügynökökről” szóló törvény elfogadását
Kedden megszavazta a grúz parlament, hogy felülbírálja a „külföldi ügynökökről” szóló törvényjavaslat elnöki vétóját. Ez az a törvény, amely kritikusai szerint orosz mintára arra kényszerítené a civil szervezeteket és médiatermékeket, hogy idegen hatalom ügynökeiként bélyegezzék meg magukat, ha a bevételük egy részét külföldről érkező támogatásokból szerzik.
Szálome Zurabisvili georgiai államfő már a törvényjavaslat előkerülésekor megígérte, hogy vétóval fog élni, ha oda kerül a sor. Az elnök asszony az ígéretéhez híven megvétózta a törvényjavaslatot. Georgiában az államfőnek azonban lényegében csak ceremoniális szerepe van, így
a vétót az oroszbarát kormánypárti képviselők gond nélkül semlegesíteni tudták a szavazással. Ezzel elhárult az akadály az elől hogy a parlament elnöke aláírja a törvényt.
A grúz kormányfő szerint Várhelyi megfenyegette őt az ügynöktörvény miatt
Irakli Kobahidze georgiai (grúz) kormányfő csütörtökön közölte, hogy a „külföldi ügynökökről” szóló törvényről folytatott beszélgetés során egy uniós biztos a Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni merénylet példájával fenyegette meg.
Várhelyi Olivér az MTI által szemlézett közleményében azt írta, szomszédságért és bővítésért felelős biztosként Georgia (Grúzia) jelenlegi politikai helyzetét tekintve jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az ország politikai vezetését eltántorítsa a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvény elfogadásától. A törvény elfogadása ugyanis alááshatja Georgia uniós útját. Kiemelte: a georgiai társadalom erős EU-párti érzelmeinek ismeretében a telefonbeszélgetés során úgy érezte, fel kell hívnia a miniszterelnök figyelmét annak fontosságára, hogy ne szítsák tovább az amúgy is törékeny helyzetet a törvény elfogadásával, mely további megosztottsághoz és esetlegesen ellenőrizetlen helyzetekhez vezethet Tbiliszi utcáin.
Ezzel kapcsolatban a legutóbbi, Szlovákiában történt tragikus esemény példaként és utalásként hangzott el arra vonatkozóan, hogy hová vezethet egy ilyen nagyfokú polarizáció még Európában is
Grúz államfő: Elvárom, hogy Macron eljöjjön hozzánk
Szalome Zurabisvili grúz államfő, aki megvétózta a „külföldi befolyásról” szóló vitatott törvényt, szombaton arra kérte Emmanuel Macron francia elnököt, menjen Tbiliszibe, hogy „végleg kivonja a Kaukázust (…) az orosz befolyás alól”.
„Emmanuel Macron gyakorlatilag megválasztásom óta, 2018-ban megígérte nekem, hogy eljön. Még a szeptemberi választási kampány (a grúz parlamenti választások) kezdete előtt meg kell tennie” – mondta a kormánnyal nyílt konfliktusban álló elnök a La Tribune Dimanche című francia hetilapnak adott interjújában.
Az, hogy Franciaország nincs jelen, rendellenesség. Ezt nagyon világosan mondom. Írtam Macron elnöknek, és elvárom, hogy ott legyen Georgia (Grúzia) függetlenségének május 26-i ünnepén
Tízezrek az utcán, nem kérnek a „külföldi ügynökök” elleni törvényből Georgiában
Több száz hallgató hagyta hátra az egyetemi órákat, és vonult hétfőn Tbilisziben a parlament elé, hogy a külföldi ügynökökről szóló törvényjavaslat ellen tiltakozzon. A törvényjavaslat ellenzői már egy hónapja szinte minden este tüntetnek a fővárosban. Május 11-én ötvenezres tüntetés volt, vagyis az egyik legnagyobb, mióta Grúzia 1991-ben elnyerte a függetlenségét Moszkvától. A helyi médiában és aktivista körökben némelyek százezresre taksálták a szombati megmozdulást, és tizennyolcezer tüntetőt még maga a kormánypárt is elismert.
A vitatott törvényjavaslatot idén április elején melegítette fel az oroszbarátnak mondott kormányzó Grúz Álom párt. A parlament tavaly márciusban egyszer már leszavazta a törvényjavaslat egy korábbi verzióját, ami alig különbözött a mostanitól. A nemzetközi nyomás hatására és a tiltakozáshullám lecsillapítása érdekében tavaly tavasszal elengedték a dolgot. A kormány ugyanekkor el is kötelezte magát, hogy másodszor már nem nyújtja be a törvényjavaslatot. Április 3-án viszont pontosan ezt történt: benyújtotta.
A Human Right Watch szerint az idei törvényjavaslat szinte teljesen megegyezik a tavalyival, árnyalatnyi különbség, hogy milyen címkével illetnék a külföldi ügynököknek minősítendő szervezeteket. Az új változatban az „idegen hatalom érdekeit kiszolgáló szervezet” kifejezés került a korábbi „külföldi befolyás ügynökei” helyére. Regisztrációra azokat a civil szervezeteket és médiaszolgáltatókat köteleznék, amelyek az éves bevételüknek legalább húsz százalékát külföldi forrásból szerzik. Aki a regisztrációt elmulasztja, több ezer eurós pénzbüntetésre számíthat.
Putyin újabb két orosz újságírót tartóztatott le – Navalnij alapítványának dolgoztak
Konsztantyin Gabovot és Szergej Karelint egyaránt azzal vádolja a Kreml, hogy szélsőséges szervezetben vettek részt. Ez esetükben azt jelenti, hogy a néhai Alekszej Navalnij korrupcióellenes alapítványának videósai voltak.
Oroszország külföldi ügynöknek minősített két helyi újságírót, köztük a BBC tudósítóját
Ilja Barabanov BBC-tudósító és Aszja Kazanceva tudományos újságíró ügynökké minősítése azért történt, mert a putyini rezsimnek nem tetsző módon számoltak be Oroszország ukrajnai inváziójáról.
Idegen ügynökké nyilvánította Oroszország a The Moscow Times című lapot is
Az Oroszországról angolul tájékoztató kiadvány meglepően sokáig megúszta a többiekhez képest.
Letartóztatták Oroszországban a Szabad Európa újságíróját
Nem regisztrálta magát úgynevezett „külföldi ügynökként”, ezért az orosz hatóságok őrizetbe vették a Szabad Európa orosz-amerikai kettős állampolgárságú újságíróját.
Idegen ügynöknek nyilvánították hazájában a Nobel-békedíjas orosz újságírót
Az Ukrajna elleni inváziót a kezdettől fogva kritizáló független orosz lap, a Novaja Gazeta főszerkesztőjét már korábban is többször megbüntették és egyszer meg is támadták, Dmitrij Muratov mégsem menekült el Oroszországból. Most idegen ügynöknek nyilvánították Oroszországban.