Best WordPress Hosting
 

Grúz államfő: Elvárom, hogy Macron eljöjjön hozzánk

Szalome Zurabisvili grúz államfő, aki megvétózta a „külföldi befolyásról” szóló vitatott törvényt, szombaton arra kérte Emmanuel Macron francia elnököt, menjen Tbiliszibe, hogy „végleg kivonja a Kaukázust (…) az orosz befolyás alól”.

„Emmanuel Macron gyakorlatilag megválasztásom óta, 2018-ban megígérte nekem, hogy eljön. Még a szeptemberi választási kampány (a grúz parlamenti választások) kezdete előtt meg kell tennie” – mondta a kormánnyal nyílt konfliktusban álló elnök a La Tribune Dimanche című francia hetilapnak adott interjújában.

Az, hogy Franciaország nincs jelen, rendellenesség. Ezt nagyon világosan mondom. Írtam Macron elnöknek, és elvárom, hogy ott legyen Georgia (Grúzia) függetlenségének május 26-i ünnepén

Volt egy ötlet az oroszok kiszorítására a paksi bővítésből, de elbukott Orbánon

Még tavaly merült fel kormányzati körökben, hogy a franciákkal kezdjenek építeni egy harmadik erőművet, ami az oroszok által épített Paks II. elsorvadását is eredményezhette volna. A Direkt36 új részleteket tudott meg az Orbán-kormány nukleáris ügyekben folytatott nagyhatalmi játszmáiról.

The post Volt egy ötlet az oroszok kiszorítására a paksi bővítésből, de elbukott Orbánon first appeared on Direkt36.

„Oroszország a vihar, Kína a klímaváltozás” – Peking az EU-ra is alkalmazná a magyar modellt

Minden erejével igyekszik az EU-t befolyásolni és Amerikáról leválasztani a kínai vezetés – ezt jelzi Hszi Csin-ping kínai elnök európai turnéja, amelynek során szerdán Magyarországra látogat. Párizsi tárgyalásai jól mutatják az európai dilemmát: miközben az EU éhes a tőkére és minél jobb pozíciót szeretne cégeinek a Távol-Keleten, retteg az állami támogatással felhizlalt kínai cégek konkurenciájától. Magyarországra persze semmi nem szivárog át az európai szuverenitással kapcsolatos aggodalmakból: Hszi budapesti vizitje még egyértelműbbé teszi az iparban, államháztartás finanszírozásában, közlekedésben fokozódó kínai befolyást.

Az EU-val való együttműködés fontosságát hangoztatta a kínai elnök

Kína és az Európai Unió közötti stratégiai együttműködés és partnerség fontosságát hangoztatta hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök Párizsban, aki a kínai-francia-európai uniós háromoldalú csúcstalálkozóra érkezett a francia fővárosba.

Francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével az Élysée-palotában tartott megbeszélésen a kínai államfő partnerségre buzdított „a kereskedelem, valamint az emberi jogok terén fennálló nézetkülönbségek ellenére is”.

Nagyhatalmakként Kínának és az Európai Uniónak meg kell őriznie a partnerséget, folytatnia kell a párbeszédet és az együttműködést, mélyíteni kell a stratégiai kommunikációt, valamint erősíteni a kölcsönös bizalmat

Sorozat készül Emmanuel Macron feleségéről

Brigitte Macronról készít sorozatot a francia Gaumont – írja a Variety. A Brigitte, une femme libre, azaz a Brigitte, a szabad nő című alkotás hat részben mesél majd a first ladyről, ám egyelőre óriási titok övezi, hogy pontosan hogyan tervezik bemutatni Emmanuel Macron feleségének életét.

A sorozatot Bénédicte Charles és Olivier Pouponneau készítik, az előbbi a Le Figaronak azt nyilatkozta, hogy eleinte olyannyira érzékenynek gondolták a témát, hogy el is akadtak a megvalósításban. Végül sikerült ezen túllendülniük, Brigitte Macront pedig lenyűgöző karakternek nevezték, akinek életét melodramatikus keretek közt dolgozzák fel.

Ahogy a lap is írja, a first lady élete bőven szolgáltat alapot egy izgalmas életrajzi drámához: a jelenlegi francia elnökkel egy katolikus iskolában találkoztak, amikor Macron tizenöt volt, az akkor még férjnél levő tanárnő, Brigitte Auzière pedig negyven. A későbbi elnök a későbbi first lady középső lányával járt egy osztályba, ám nem osztálytársával, hanem annak anyjával szövődött szerelem köztük. Macront az ügy kiderülésekor egy párizsi iskolába küldték, ám ennek ellenére kapcsolatuk nem szakadt meg, Brigitte hamarosan elvált férjétől, akivel három gyermeket neveltek. A későbbi elnökkel egy évvel később, 2007-ben házasodtak össze.

Plüssmacik a Jurassic Parkban – a „francia Kissinger” nyugati naivitásról és a háború végéről

„Egy adott pillanatban akár Trump, akár Biden a Fehér Ház lakója, be kell majd fagyasztani a háborút” – mondja Ukrajnáról a Válasz Online-nak Hubert Védrine volt francia külügyminiszter. A realista külpolitikai nézeteket valló egykori tárcavezető Martonyi János nyolcvanadik születésnapjára érkezett Budapestre, de szakított időt, hogy válaszoljon lapunk kérdéseire. Például: az általa jól ismert Emmanuel Macron ugyan miért beszél nyugati katonák Ukrajnába küldéséről? Jobbra tolódik majd az Európai Parlament a júniusi választások után? Migrációs politikája miatt büntetik az EU-ban Orbán Viktor kormányát? Geopolitikai nagyinterjú.

Párizs 2024: az olimpiai medence avatóján óriásit esett a franciák sztárja

Csütörtökön személyesen Emmanuel Macron, Franciaország elnöke avatta fel a 2024-es párizsi játékok vizes központját, az olimpiai medencét.

A megnyitó során a műugró medencét is felavatták a sportolók, ahol többek közt Alexis Jandard, világ- és Európa-bajnoki érmes műugró is fellépett. A 26 éves sportoló már kvalifikálta magát, így tagja a franciák olimpiai keretének, bár, ha a játékokon is hasonlóan dekoncentráltan ugrik majd, alighanem sok örömet nem szerez a szurkolóinak. Mutatjuk mi történt:

 

Atomcsapással is fenyegetik Párizst az oroszok, ha Macron katonákat küld az ukrán frontra

Fokozott kiképzés, gyakorlatozás, lövészárkok ásása, a felszerelés hiányosságainak ellenőrzése – hónapok óta ez a napirendje a Laporte kaszárnya lakóinak, a Brive-la-Gaillarde településére 1907-ben áthelyezett 126. gyalogsági ezrednek. A francia katonai egység az esetleges ukrajnai beavatkozásra készül – írja a Le Monde.

A megszokott napirendet aligha törte meg a lap szerint Emmanuel Macron bejelentése. A francia elnök arról beszélt február 26-án, miután húsz európai vezetővel találkozott: „nem kizárt” akár nyugati katonák bevetése sem Ukrajnában. Ám a Le Monde szerint a katonák mégiscsak gyakrabban gondolhatnak mostanában a keleti frontra. Sőt nemcsak a legénységet készítik fel a franciák: a páncélozott csapatszállító harcjárműveket 2021 óta folyamatosan cserélik le a 126. ezrednél. A párizsi lap szerint negyven vadonatúj páncélozott harcjármű várakozik most is a hangárokban.

A 126. ezred harcolt már oroszok ellen – a napóleoni háborúkban azt a hidat védte-fedezte a francia védelmi minisztérium szerint, amelyik a Berezina folyó fölött ívelt át. Ez az a folyó, amelynek a neve gyakorlatilag a katonai kudarccal vált egyenlővé a francia nyelvben és hadtörténelemben. Ugyanis itt szenvedte el a végső vereséget Napóleon visszavonuló serege az 1812-es, Oroszország elleni sikertelen hadjáratában.

„Árulózni, világforradalmazni a kommunizmus sajátja” – Ablonczy és Magyari az orbáni világképről

Orbán- és Pressman-beszéd, 25 év NATO-tagság, uniós kilátások, Macron és Ukrajna. Ezekről szól a HetiVálasz podcast e havi szerkesztőségi adása. A stúdióban: Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. Ez az adásunk Youtube-on is elérhető.

Részletek a műsorból:

The half-Hungarian maverick of French politics, Emmanuel Macron’s political mentor: Nicolas Sarkozy

In mid-February, the Paris Court of Appeal decided to sentence Nicolas Sarkozy, former President of the French Republic, to six months in prison (he also received an additional suspended sentence of six months). According to the verdict, the politician committed illegal campaign financing back in 2012, using a PR company to conceal the true extent of his presidential campaign expenses. Sarkozy’s lawyer claimed his client to be innocent and will therefore appeal to the Supreme Court. The proceedings could take years, during which Sarkozy can retain his liberty. The politician hastily left the courtroom after the verdict had been announced, refusing to speak to the press.

However, this was not the first sentence made against him. Earlier, Sarkozy was sentenced to three years (only one of which is to be served) for illegally obtaining information from a judge in exchange for various favours. However, instead of going to jail, the politician can serve the sentence in home detention with an ankle monitor. Investigations are underway against Sarkozy in several other cases, as the politician allegedly accepted illegal funds from Russia as well as the late Libyan dictator Moammar Gaddafi.

From mediocre student to political prodigy

A francia politika félig magyar rosszfiúja, Macron politikai keresztapja: Nicolas Sarkozy

Február közepén a párizsi fellebbviteli bíróság úgy döntött, Nicolas Sarkozy volt francia köztársasági elnöknek fél évre börtönbe kell vonulnia (további hat hónap szabadságvesztést is kapott ezen felül, ám azt felfüggesztve). Az ítélet szerint a politikus illegális kampányfinanszírozást követett el még 2012-ben, egy pr-céget felhasználva rejtette el elnöki kampánya költségeinek valódi mértékét. A volt államfő ügyvédje azt nyilatkozta, hogy védence ártatlan, ezért fellebbez a legfelsőbb bírósághoz. Az eljárás évekig elhúzódhat, Sarkozy addig is szabadlábon védekezhet. A politikus az ítélethozatal után sietve távozott a bíróságról, és nem nyilatkozott a sajtónak.

Korábban már született jogerős ítélet is ellene. Azért ítélték három évre (abból egy év letöltendőre), mert illegális úton szerzett információkat egy bírótól különböző szívességekért cserébe. Ugyanakkor nem kellett börtönbe vonulnia, a büntetését otthonában, jeladóval a bokáján töltheti le. Sarkozy ellen nyomozás folyik több más ügyben is, ugyanis állítólag illegális pénzeket fogadott el Oroszországból és Moammer Kadhafi líbiai diktátortól is.

Közepes diákból a politika fenegyereke

A francia kormány legalizálná az asszisztált halált

Májusban az asszisztált halálról kerül törvényjavaslat a francia parlament elé, jelentette be Emmanuel Macron hétfőn.

A Guardian tudósítása szerint a francia elnök közölte, a jogszabály lehetővé tenné, hogy az orvosok halálos szert írjanak fel azoknak, akik gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, fájdalmukat nem lehet csillapítani, de még képesek önálló döntést hozni.

Az asszisztált halál csak szigorú ellenőrzés mellett történhetne, kiskorúak és neurodegeneratív betegségben, például demenciában vagy Alzheimer-kórban szenvedők számára nem lenne elérhető.

Macron először reagált azokra a pletykákra, miszerint felesége férfiként született

Először szólalt meg nyilvánosan Emmanuel Macron francia elnök azokkal a vádakkal kapcsolatban, amelyek szerint a felesége, Brigitte Macron transznemű.

A francia first ladyvel kapcsolatban 2021 végén szélsőjobbos körökben kezdték terjeszteni a hírt, miszerint valójában férfiként született Jean-Michel Trogneux néven – ő a nő testvére –, később váltott nemet, és három gyerekét sem ő hordta ki. Brigitte Macron testvérével együtt rágalmazásért beperelte az ügyet kirobbantó két nőt, akik egy négyórás YouTube-videóban beszéltek arról, hogy a first lady transznemű. A két nőt 2023 februárjában pénzbírságra ítélték, fejenként 2000 eurót kellett fizetniük a rágalmazásért.

A francia elnök sem akkor, sem azóta nem kommentálta a vádakat, most azonban a nőnap alkalmából tartott beszédében szóba hozta a témát. Macron szerint a vádak

Erdogan: Törökország kész orosz-ukrán béketárgyalások házigazdája lenni

Törökország kész Oroszország és Ukrajna csúcstalálkozójának házigazdája lenni a háború lezárása végett – közölte pénteken Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Isztambulban. Erdogan elmondta, hogy részletesen megvitatták az ukrajnai háború fejleményeit, valamint a fekete-tengeri hajózás biztonságát és a gabonaegyezmény újraélesztésének kilátásait.

A török elnök azt mondta, országa kiáll Ukrajna területi épsége mellett, és nagyban hozzá fog járulni Ukrajna újjáépítéséhez a háborút követően. Zelenszkij arról beszélt, hogy Oroszországot nem fogják meghívni a Svájcban megrendezendő első békecsúcsra. Kijelentette, hogy a soron következő találkozóra meghívást kaphat egy orosz képviselő, miután megvitattak és kidolgoztak egy békéhez vezető útitervet Kijev szövetségeseivel.

A török államfői hivatal beszámolója szerint az egyeztetések azt követően kezdődtek, hogy Zelenszkij látogatást tett egy Isztambul melletti hajógyárban, ahol az ukrán haditengerészet számára épül két korvett. Zelenszkij hivatala szerint Erdogannal folytatott megbeszélésén érintették az ukrán elnök úgynevezett békeformuláját, ukrán hadifoglyok szabadon engedését az orosz fogságból, valamint a kétoldalú hadiipari együttműködést is.

ENSZ-szakértő: az elfoglalt ukrán területeken bevett gyakorlat a kínzás

Az orosz fegyveres erők módszeresen alkalmazzák a kínzást az elfoglalt ukrán területeken, Ukrajnában pedig a kollaborálással vádolt foglyokkal való bánásmódra van panasz, legalábbis az egyik nyugat-ukrajnai börtönt illetően – közölte pénteken az ENSZ kínzással kapcsolatos ügyekben vizsgálódó különleges jelentéstevője.

Alice Jill Edwards, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának pénteki, genfi ülésén kiemelte, „a kínzással és a rossz vagy megalázó emberi bánásmód egyéb formáival kapcsolatos hiteles bejelentések arra utalnak, hogy a kínzás az orosz háborús politika részét képezi, tehát az így elkövetett súlyos bűnök nem tűnnek a véletlen műveinek”.

A különleges jelentéstevő – aki szeptemberben tett látogatást Ukrajnában, de Oroszországba való beutazását nem engedélyezték – újságíróknak elmondta azt is, hogy az ukrán ügyészektől származó információi szerint mintegy 103 ezer háborús- vagy emberiesség elleni bűncselekményről tudnak az Ukrajnától elfoglalt területeken, az esetek 90 százaléka kínzás. Edwards a látogatása után közzétett jelentésében azt írta, „az elfoglalt területeken rendszeresen és szervezett formában történtek kínzások, amiből arra lehet következtetni, hogy közvetlen politikai felhatalmazással mentek végbe.”

Petr Fiala: a lőszersegélynek egyelőre csak az első részére van meg a pénz

Petr Fiala cseh kormányfő közölte pénteken, hogy az Ukrajnának szánt lőszersegélynek egyelőre csak az első részére gyűlt össze a pénz. A minisztelnök ezzel pontosította Petr Pavel államfő azon előző napi kijelentését, miszerint Csehországnak már mintegy nyolcszázezer lövedék finanszírozását sikerült biztosítania Ukrajna számára.

Eddig csak az első küldeményre, háromszázezer darab taracklőszerre gyűjtöttünk össze elegendő pénzt Ukrajnának

– írta az X közösségi oldalon megjelent bejegyzésében Fiala.

Harmincnégy csoportos csapásról számolt be az orosz védelmi minisztérium

Harmincnégy csoportos csapást mért precíziós fegyverekkel, sorozatvetőkkel és drónokkal az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán tengeri drónokat összeszerelő ukrán üzemekre, valamint fegyver-, hadfelszerelés- és üzemanyag-raktárakra, és ukrán katonai alegységek és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeire is – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A március 2. és 8. közötti időszakra vonatkozó hadijelentésben az összes frontszakaszon orosz előretörésről számoltak be, 102 ukrán ellentámadás vagy támadás elhárítása mellett. Ezek közül 65 ellentámadás Avgyijivka környékén hiúsult meg.

Az orosz összesítés szerint az ukrán fél a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt hét folyamán csaknem 7300 katonát veszített, akik közül a legtöbben, több mint 2860-an az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. A héten 24 ukrán katona adta meg magát.

Így húztak ki egy nőt a romok alól az ukrán mentőcsapatok

Csak Harkiv megyében hárman vesztették életüket az orosz tüzérség péntek reggeli bombázása következtében. Egy nőt viszont csodával határos módon élve húztak ki egy ház romjai alól az ukrán mentőcsapatok Harkivnál, amit egy orosz rakéta döntött össze.

A The Guardian videója a mentésről itt nézhető meg.

The post Így húztak ki egy nőt a romok alól az ukrán mentőcsapatok first appeared on 24.hu.

Lettország megkezdte a tartózkodási engedély nélküli oroszok kiutasítását

Lettország kiutasít hat olyan orosz állampolgárt, akiknek nincs érvényes tartózkodási engedélyük – közölte a rigai bevándorlási hivatal vezetője pénteken. Maira Roze a lett televízióban elmondta: két orosz állampolgár már el is hagyta Lettországot, a másik négynek 30 napon belül kell távoznia.

Ez az első alkalom, hogy Lettország kiutasít orosz állampolgárokat a bevándorlási törvény 2022 őszén – Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt – elfogadott módosítása alapján, amely szigorította az orosz állampolgárok tartózkodási engedélyére vonatkozó szabályokat. A rendelkezés értelmében, ha valaki orosz útlevéllel akar Lettországban élni, akkor határozatlan idejű tartózkodási engedélyt kell kérnie, amelynek feltétele – bizonyos kivételektől eltekintve – a mindennapi élethez szükséges lett nyelvismeret bizonyítása.

A hatóságok szerint a szigorítás mintegy ezer embert érinthet, de több mint egyötödük már továbbutazott másik uniós tagállamba. Csaknem két tucat további érintettnek még igazolnia kell azokat a családi okokat, amelyek lehetővé teszik további tartózkodásukat. A többiek esetében a határőrség ellenőrzi, hogy a bejelentett lakcímükön tartózkodnak-e, és indokolt esetben elrendelhetik kiutasításukat – mondta Roze az MTI tudósítása szerint.

Az orosz hadseregbe toboroztak katonákat Indiában

Az indiai hatóságok több embert őrizetbe vettek olyan embercsempész-hálózathoz való tartozás gyanújával, mely jól fizető oroszországi munkát ígérve valójában az orosz hadsereg ukrajnai háborújához toborzott embereket.

A tájékoztatás szerint a központi nyomozóiroda (CBI) emberei 13 körzetben tartottak razziát és többeket kihallgattak. Megállapították továbbá, hogy az emberkereskedők elsősorban a közösségi oldalakon, illetve a YouTube-on keresztül toboroztak érdeklődőket „jól fizető oroszországi munkára”.

A jelentkezőket azonban akaratuk ellenére az ukrajnai frontra szállították, emelték ki a közleményben, hozzátéve, hogy már legalább 35 ilyen esetről tudni.