Best WordPress Hosting
 

100 éves törvényt idéznek, megreguláznák az ellenzéki EP-képviselőket

Az úgy kezdődött, hogy március 7-én a fideszes EP-képviselő, Deutsch Tamás nyílt levelet írt a fideszes frakcióvezetőnek, Kocsis Máténak és a fideszes többségű Európai Ügyek Bizottságának rendkívüli összehívását javasolta. A kormánypárti politikus szerint ugyanis

a Momentum EP-képviselői esküjüket megszegve és választóikat elárulva Magyarország ellen áskálódtak, amellyel súlyos károkat okoztak magyar emberek millióinak.

A Varga Judit lemondása miatt immár Tessely Zoltán vezette testület meghallgatta Deutsch Tamást, később Bóka János uniós ügyekért felelős minisztert, Szijjártó Péter külügyminisztert, majd elfogadott egy jelentést, amely összegezte, mi mindent tettek ellenzéki (a szövegben baloldali) EP-képviselők az elmúlt években.

Az Európai Parlament elítélte a magyar szuverenitásvédelmi törvényt, veszélyben a szabad uniós választás

Az uniós értékek magyarországi érvényesüléséről szóló új EP-állásfoglalás számos aggodalmat fogalmaz meg a hazai médiahelyzettel kapcsolatosan. Külön foglalkozik az újságírók megfélemlítésére létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatallal is.

Kritikus a magyar médiahelyzettel kapcsolatban az amerikai külügyminisztérium éves jelentése

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának 2023-ról szóló jelentése borús képet fest a magyarországi média állapotáról. Említik a független újságírók megfélemlítését, negligálását és ledollármédiázását; a pártutasításra működő állami és propagandasajtó fölényét; a gyanús frekvenciapályázatokat; valamint a hazánkban egyre szaporodó kibertámadásokat is.

Ávós bőrkabátot kapott a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke

A köztéri performanszairól ismert Keresztény Zoltán jogász saját elmondása szerint azért akasztott ávós bőrkabátot a Szuverenitásvédelmi Hivatalt vezető Lánczi Tamás ajtajára, hogy „legyen miben nyomozgatnia”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője börtönnel fenyegeti Magyar Pétert

Magyar Péter a mai napon tegeződve megszólított, holott én nem ismerem személyesen, soha nem találkoztam vele – kezdte tegnapi bejegyzését Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője. Ezt követően arról értekezett, hogy aki tiltott külföldi támogatást kap, azt három év börtön fenyegeti:

Szeretném ugyanakkor felhívni a figyelmét, hogy a magyar törvények mindenkire vonatkoznak, azok pedig világosan kimondják, hogy amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Lánczi a Magyar Nemzetnek is nyilatkozott, és kijelentette, hogy a Magyar Péter-féle Talpra, magyarok! estében „vélhetően ugyanaz a kör igyekszik majd befolyásolni a júniusi önkormányzati képviselő-választás, valamint az európai parlamenti választás eredményét, amely a 2022-es országgyűlési voksolással összefüggésben is tett ilyen kísérletet”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal Magyar Péter miatt indítja el első vizsgálatát

Vizsgálatot indít a Szuverenitásvédelmi Hivatal a magyar sajtóban megjelent külföldi finanszírozási kísérlet gyanúját felvető információk alapján, írja az MTI a hivatal közleménye alapján.

A hivatal arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Magyar Nemzet című lap csütörtökön napvilágot látott információi alapján indítja meg a vizsgálatot.

Azt írták, mivel felmerül a gyanúja annak, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör és kapcsolati háló”, amelyik a 2022-es országgyűlési választások előtt Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt mozgalmát támogatta és „megpróbálta a magyar törvényeket kijátszva befolyásolni a magyar választásokat”, valamint több európai uniós kampányban is aktív szerepet vállalt, jelenleg ismét a magyar választásokat „vette célba”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal visszautasítja a Velencei Bizottság vádjait

Nagy a kockázata tehát annak, hogy a hivatal létrehozása és tevékenysége negatív hatással lesz a magyarországi szabad és demokratikus vitára

– írta a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság, miután megvizsgálta a szuverenitásvédelmi törvény főbb elemeit, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakítását és tevékenységét.

A Velencei Bizottság által megfogalmazott jelentés elfogult, tárgyi tévedésektől hemzseg és politikailag motivált

A Velencei Bizottságban nem hiszik, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal az alkotmányos identitás védelmezője lenne

A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság kedden bejelentette, hogy megvizsgálta a szuverenitásvédelmi törvény főbb elemeit, különös tekintettel a külföldi finanszírozás tilalmára a választási kampányok során, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakítását és tevékenységét.

Az MTI a strasbourgi közlemény alapján arról ír, hogy a Velencei Bizottság megkérdőjelezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogalapját mint az „alkotmányos identitás” védelmezőjét.

„Egy demokratikus államban a törvény indoklása által azonosított fenyegetések ellen általában az állami intézményeken keresztül lépnek fel, amelyek a bíróságokon és a bűnüldöző hatóságokon keresztül garanciákat nyújtanak az alapvető jogok gyakorlásába való beavatkozás tekintetében” –fogalmazott a bizottság, mely végül arra jutott:

Lánczi Tamás: Érdemes lenne átgondolni a hazaárulás büntetőjogi értelmezését

Érdemes lenne kidolgozni és átgondolni a hazaárulás büntetőjogi tényállását, beszélni a magyar bíróságokkal, ők hogyan értelmezik ezeket a passzusokat – így fogalmazott a Hír TV Bayer show című műsorában a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke.

A Népszava által szemlézett műsorban Lánczi Tamás közölte: eddig félelemből nem alkalmazták ezen rendelkezéseket a magyar hatóságok, mivel ez visszavinne bennünket a ’89 előtti világba, ahova nem akarunk visszatérni. Mint mondta, nagy kérdés, hogy vajon minek minősül, ha valaki azon dolgozik, hogy Magyarországot megfossza a neki jogosan járó támogatásoktól, a saját hatáskörét, befolyását erre használja, ráadásul erre még büszke is.

Ezt én nem tudom megmondani. Tehát énnekem erről lehet egy véleményem, meg a nézőknek is lehet egy véleménye – szerintem nagyjából ugyanazt gondoljuk erről –, de a probléma az, hogyha a magyar bíróságoknak erről más a jogfelfogása, a véleménye, akkor hiába jelenti föl mondjuk az adott ellenzéki politikust valaki, valószínűleg egy papírt fog csak szerezni arról, hogy nem követett el bűncselekményt

Gulyás Márton, a Partizán alapítója elárulta, lenne-e miniszterelnök vagy az MTVA vezérigazgatója (Media1-interjú)

A Media1 podcast- és rádióműsorának vendége volt Gulyás Márton, a Partizán alapítója. Az ismert youtuber, influenszer több éve megígért egy nagyobb interjút a Media1-nek, ami akkor végül Gulyás elfoglaltsága miatt meghiúsult, most azonban végre létrejöhetett a beszélgetés, amiből több érdekesség is kiderült.

Papp Dániel kinevezte Lánczi Tamás utódját az MTVA online igazgatói posztjára

M4 Sportos szerkesztő, Martí Zoltán vette át az MTVA-nál (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) az online igazgatói posztot, miután az előző online vezető, Lánczi Tamás a kormánynak nem tetsző médiumok megszorongatására létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal élére került.

Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvénycsomag miatt az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvénycsomag uniós jogba való ütközése miatt.

Lánczi Tamás szerint számítani lehet rá, hogy az EU eljárást indít Magyarországgal szemben a Szuverenitásvédelmi Hivatal miatt

Interjút adott a Magyar Nemzetnek Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke. A tavaly decemberben elfogadott szuverenitásvédelmi törvény nyomán felálló hivatal vezetője elmondta:

Számítani lehet arra is, hogy az Európai Unió eljárást fog indítani tágabb értelemben a magyar szuverenitás, azon belül elsősorban a Szuverenitásvédelmi Hivatal és az intézményt létrehozó törvény miatt Magyarországgal szemben.

„De ilyen a boksz” – tette hozzá.

Romániában jobban tartanak a dezinformációktól, mint a szuverenitás megtámadásától

A magyar mintát követő Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakításának szükségessége sem kormányzati, sem ellenzéki politikusok szájából nem hangzott el Romániában, egyszerűen azért, mert a parlamenti pártok retorikájában és tágabban, a közéletben mindenki úgy tudja, hogy az ország szuverenitását az alaptörvény garantálja, ezért felügyeleti, ellenőrzési szerv létrehozása nincs napirenden.

Még feltételezésnek is túlzás, hogy Lánczi Tamás esetleg összekeverte Romániát a Moldovai Köztársasággal, ahol 2023. december 28-án a törvényhozás megszavazta a Kommunikációs Stratégia Dezinformációellenes Központ (CCSCD) megalakítását. Bukarest keleti és baráti szomszédja elsősorban a háború miatt a nyakába zúduló orosz dezinformációs kampányokkal indokolta a központi hivatal létrejöttét, ám arra ügyeltek, hogy bevonják a civil szférát is. Habár az intézmény élére Ana Revenco korábbi belügyminisztert nevezték ki, a CCSCD vezető tanácsában helyet kapott a többi között Valeriu Pasa, a WatchDog elnöke, illetve Petru Macovei, a moldovai Szabad Sajtó Egyesület (API) vezetője. A tagok véleménynyilvánítási szabadságára jellemző, hogy miután tavaly ősszel Maia Sandu államfő a Patriot (Hazafi) nevet javasolta az új hivatalnak, Pasa ezt marhaságnak nevezte, mondván, ez egy éves munkájukat tenné tönkre.

A közösségi oldalakon burjánzó dezinformáció ugyanakkor a romániai kormányzati kommunikációban is gyakran megjelenik. A ProTV hírtelevízió arról számolt be, hogy a román állam két olyan rendszert helyezett üzembe, melyek képesek nyomon követni és elemezni a román állampolgárok által a honlapokon, közösségi oldalakon publikált hozzászólásokat, anyagokat, de ezek száma vélhetően nagyobb is lehet.

Lánczi Tamás elmondta, hogy mi lesz a Szuverenitásvédelmi Hivatal első feladata

A Szuverenitásvédelmi Hivatal február 1-jén megkezdi működését – jelentette be a szervezet elnöke szombaton a kormány Facebook-oldalán megosztott videójában. Lánczi Tamás fontosnak nevezte, hogy a szervezet nem hatóság, hanem hivatal, így nem nyomoz és nem szankcionál.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elsődleges feladata az, hogy vizsgálatokat folytasson le, kutasson és feltárja azokat a kockázatokat, amelyek „a magyar szuverenitásra leselkednek, és lehetőség szerint megtegyen mindent, hogy ezeket a veszélyeket elhárítsa” – közölte. A hivatal első feladata az lesz Lánczi Tamás szerint, hogy a soron következő, júniusban tartandó két választásra felkészüljön.

Hozzátette, hogy „a 2022-es országgyűlési választás után napvilágra került, hogy milyen befolyásolásai kísérletek történtek. A hivatal első feladata lesz, hogy megakadályozza, hogy ilyen még egyszer előforduljon” – fogalmazott a vezető.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal leendő vezetője azt kéri, hogy bízzanak benne

„Ennek a hivatalnak nincsen jogelődje, ezt a semmiből kell létrehozni. Rita ez az ezeréves magyar jogfejlődésben” – mondta a Szuverenitásvédelmi Hivatalról Lánczi Tamás politológus, volt miniszteri kabinetfőnök, az intézmény felkért vezetője a Hír TV-nek.

Kifejtette: a február 1-jéig megalakuló hivatalnak most elsősorban a júniusi EP- és önkormányzati választások tisztasága felett kell őrködnie, hiszen „az elmúlt másfél évben fény derült arra, hogy milyen külföldi befolyásolási kísérletek történtek” a 2022-es országgyűlési választáson.

Lánczi elmondása szerint nincsen még egy olyan intézmény a világon, mint a Szuverenitásvédelmi Hivatal:

A Szuverenitásvédelmi Hivatal leendő vezetőjének lapjában már öt éve listázták „Soros zsoldosait”, rég halott tudósokat meggyalázva

Lánczi Tamás is megerősítette, hogy Orbán Viktor őt kérte fel az újonnan létrejövő Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének.

A politológus, volt miniszteri kabinetfőnök a szuverenitására közismerten ügyelő állami média egyik vezetőjeként dolgozott az elmúlt években, azt megelőzően a még Schmidt Mária tulajdonolta Figyelő főszerkesztője volt. Érdeklődése már akkor az idegen érdekek kiszolgálóinak nyilvántartása felé fordult: az általa szerkesztett hetilap 2018 áprilisában két oldalon keresztül listázta Soros György állítólagos zsoldosait: a CEU oktatóit, jogvédő szervezetek munkatársait, azt állítva, hogy „több száz Sorosnak, illetve az általa pénzelt szervezeteknek dolgozó embert” azonosítottak.

Azonban – mint ahogyan erről akkor beszámoltunk – az összeállításban számos, rég elhunyt tudós emlékét is meggyalázták, azt állítva, hogy „Soros zsoldosaként” tevékenykednek: ha a korábban Soros-ösztöndíjjal Oxfordban tanuló Orbán Viktor nem is, de a 2010-ben elhunyt Boytha György jogász, diplomata, egyetemi tanár, a szerzői jog világhírű szerkesztője ugyanúgy felkerült a Figyelő listájára, mint Hanák Péter Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 1997-ben halt meg, illetve a 2005-ben elhunyt Tóth István György történész, az 1995-ben meghalt Ernest Gellner filozófus, valamint a történész Yehuda Elkana, aki 2012-ben vesztette életét. Az ő bűnük feltehetően az volt, hogy valaha a Közép-európai Egyetemen tanítottak.