Best WordPress Hosting
 

A fideszes Németh Zsolt szerint ha nem lennénk NATO-tagok, most mi állnánk háborúban Oroszországgal

A NATO védelmi szövetség. Az, hogy Oroszország ezt a védelmi szövetséget fenyegetésnek tekinti, pusztán arra bizonyíték, hogy uralmat akar gyakorolni a NATO-tagok, vagy legalábbis a NATO-tagok egy része  felett

– hangzott el kedden a Magyar Atlanti Társaság konferenciáján a Magyar Tudományos Akadémián. Az idézett mondatok az országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, Németh Zsolt száját hagyták el, aki egyébként is a kormány atlantista szárnyához tartozik. A képviselő több ízben bírálta már Oroszországot az ukrajnai háború kezdete óta, „Ruszkik haza!” – üzente meg például a Facebook-oldalán a konfliktus első heteiben. Ilyen hosszan ugyanakkor még nemigen részletezte álláspontját a NATO és Oroszország szembenállásával kapcsolatba.

A Válasz Online tudósítása szerint Németh úgy fogalmazott, „az oroszok nem feltétlenül megszállni akarnak minket, csak diktálni, hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk. Kivel szövetkezhessünk, milyen fegyvereink lehessenek, mit képviseljünk a nemzetközi fórumokon”. Hangsúlyozta, „mondjanak bármit Putyin propagandistái”, a NATO nem oroszellenes szervezet, nem tervezi és soha nem is tervezte megtámadni Oroszországot, de képes megvédeni a tagjait egy orosz támadástól. Magyarországgal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, Oroszország azért nem tudja katonai eszközökkel korlátozni a magyar szuverenitást, mert NATO-tagok vagyunk.

Sörétet találtak a Magyarországon rendkívül ritka kis hattyú testében

Komoly kihívást jelent a természetvédelemben, hogy a vándorló állatok nem ismernek határokat, egyik országból a másikba átlépve gyakran egészen más jogi környezetben, új veszélyek közepette találják magukat. Gondoljunk csak a hazánkban költő, télen pedig Afrika irányába migráló madarainkra, amelyeket itthon szigorú törvények védenek, a Mediterráneumban viszont nagy számban esnek a vadászok áldozatául.

A Magyarországon előforduló madarak a közhiedelemmel ellentétben azonban nem pusztán a Földközi-tenger felé mozoghatnak, egyes, hazánkban telelő vagy átvonuló fajok a melegebb idő beálltával északkeletre, keletre, az ázsiai tundravidékre költöznek át költeni. Ezen állatok közé tartozik a kis hattyú, amely hazánkban alapvetően kóborlónak, ritka vendégnek számít – igaz, a felmelegedés hatására idővel rendszeresebb telelővé is válhat.

A hattyú szó hallatán a többség a tavainkon, így a Balatonon igen nagy számban előforduló bütykös hattyúkra asszociál, pedig a csoportnak számos más tagja van, itthon énekes hattyúkkal és kis hattyúkkal is találkozhatunk. Utóbbi igazi ritkaságnak számít, költő- és telelőhelye közötti átvonulásakor fordul csak meg Magyarországon, tudományos szempontból ezért különösen érdekes az a példány, amelyet a közelmúltban jelöltek meg hazánkban.

Kövér László: Az EU még mindig a magyar nemzeti érdekek érvényesítésének legjobb helye

A magyarok elvárása az, hogy a valóságtól és az európai emberek érdekeitől elszakadt jelenlegi uniós politikai elit ne tegye tönkre az Európai Uniót – mondta az Országgyűlés elnöke kedden a Drezdában rendezett Közép-Európa Fórumon.

Kövér László – a szászországi parlament által életre hívott eseményen – úgy fogalmazott, „bennünket, közép–európaiakat, sokkal gyakrabban oktatnak ki arról, hogy az Európai Uniónak milyen elvárásai vannak velünk szemben, mintsem arról kérdeznének, hogy nekünk, közép–európaiaknak, milyen elvárásunk van az Európai Unióval szemben”.

A magyarok elvárása, hogy az Európai Uniót békeprojektből ne tegyék háborús projektté, demokráciaprojektből ne tegyék diktatúraprojektté, jóléti projektből ne tegyék elszegényedési projektté, a kétezer éves európai keresztény kultúra földjén az Európa Uniót ne tegyék keresztényellenes politikai erővé – emelte ki a házelnök.

Orosz hadihajók gyilkolhatják a Fekete-tenger delfinjeit

Amikor az ukrajnai invázió pusztításáról beszélünk, a többség a kioltott emberi életekre, a romba dőlt településekre és a kilőtt tankokra asszociál, de a háború nemcsak az emberi közösségeknek, hanem a természetnek is felfoghatatlan szenvedéseket okoz. Az ukrán kormány becslései alapján 2024 elejére az ország természeti kárai a konfliktus kirobbanása óta már az 56 milliárd dollárt is elérték – írja a The Economist. A valódi veszteségeket csak a háború lezárása után lehet majd teljességükben megismerni, és a hosszú helyreállítási folyamat is csupán ekkor indulhat meg.

Környezetpusztítás szempontjából a krízis legismertebb mozzanata alighanem a Nova Kahovka-i gát felrobbantása, ami többek között a helyi dunai tarajosgőtéket érintette igen negatívan, de bizonyos időszakokban potenciális nukleáris katasztrófa is fenyegetett. A hatások igen sokfélék, robbanások, tüzek, hadi mozgások, elaknásítás, mérgező anyagok, zajszennyezés és megannyi egyéb tényező veszélyezteti az Ukrajnában előforduló fajokat és az ország élőhelyeit. A problémákról korábban itt írtunk átfogóan, cikkünkben ukrajnai szakértőt is megszólaltattunk.

A pusztítás mára olyan mértékű lett, hogy szomszédunk a nemzetközi bűncselekmények közé az eko- vagy ökocídiumot is szeretné felvetetni a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények, a háborús bűncselekmények, illetve az agresszió bűntette mellé.

Katalin hercegnéről fabrikált álhírekkel edz az orosz trollgyár az amerikai elnökválasztásra

Egy nappal azután, hogy március 18-án a TMZ amerikai bulvárportál közzétett egy videót, amelyen az látható, hogy Vilmos herceg brit trónörökös és felesége, Katalin hercegné kijönnek a windsori otthonuk közelében lévő élelmiszerboltból, különös dolgot észlelt a Cardiffi Egyetem digitális dezinformációt kutató professzora, Martin Innes és csapata.

A X (korábban Twitter) közösségi médiafelület felhasználói sorra osztottak meg egy olyan bejegyzést, amelyben a TMZ videójából kivágtak egy részletet, átszerkesztették Katalin arcát, és a következő szöveget mellékelték hozzá: „Miért akarják ezek a nagy médiacsatornák elhitetni velünk, hogy ők Katalin és Vilmos? Látszik, hogy ők nem Katalin és Vilmos.” Arról, hogy az internetezők körében kétségek ébredtek, mi is beszámoltunk.

A videónak azért volt különösen nagy hírértéke, mert Katalin egészségügyi okokra hivatkozva már hónapok óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és a közvélemény egyre nagyobb nyomást helyezett a királyi családra, hogy nyilatkozzanak arról, mi van a hercegnével. Eközben különféle, helyenként vad elméletek is elkezdtek terjedni Katalin eltűnéséről. Március 22-én aztán a hercegné tudatta, hogy rákkal küzd.

Pressman: A magyar kormány panaszkodik, hogy beleavatkoznak a belügyeibe, miközben ő maga teszi ezt más országokban

Az Egyesült Államok törődik Magyarországgal, törődünk a magyarokkal, nagyra tartjuk és csodáljuk az önök kultúráját és történelmét, és szoros kapcsolatok kialakítására törekszünk. És nem is igazán kérünk sokat: megelégednénk az átláthatóság, a párbeszéd, a pártatlanság és a demokrácia iránti elkötelezettséggel

jelentette ki csütörtökön David Pressman, az USA budapesti nagykövete Magyarország NATO-csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából Budapesten. A helyszín szimbolikus volt, a CEU egykori Nádori utcai épülete, és Pressman emlékeztette is a hallgatóságot arra, hogy Orbán Viktor kormányának intézkedései miatt volt kénytelen az egyetem áttenni a székhelyét Bécsbe.

Beszédében a nagykövet felidézte, hogy a magyar kormányfő a NATO-csatlakozást egy történelmi igazságtalanság korrigálásaként értelmezte, és hangsúlyozta az ország elkötelezettségét a demokrácia és a jogállamiság iránt, majd Pressman ezzel szembe állította a jelenlegi magyar kormány által hozott problémás politikai döntéseket, mint például az Egyesült Államokkal szembeni ellenséges retorika, a média elfoglalása, a korrupció, illetve a jogállamiság leépítésére való törekvések.

Magyar kettős állampolgároknak juttatott szociális segélyek miatt indult vizsgálat Németországban

Olyan ukrán-magyar kettős állampolgárok kaphattak szociális juttatást Németországban, akiknek ez nem is járt volna, ezért vizsgálat indult – írja az RTL. A Spiegel német lap úgy tudja, hogy a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (Bamf) több ezer ilyen esetet vizsgál.

A háború miatt Németországban az ukránok ideiglenes védelemben és juttatásokban részesülnek, ez azt jelenti, hogy nem kell megcsinálniuk a menedékjogi eljárást, és jogosultak az alacsony jövedelműeknek járó állampolgári támogatásra, azaz a Bürgergeldre (ennek összege tavaly egyedülálló személy esetén 502 euró, közel 200 ezer forint volt).

Ukrán-magyar kettős állampolgároknak, mivel uniós ország állampolgárai, ezek a segítségek közvetlenül nem járnak és nem kaphatnak könnyítést, a tartományi bevándorlási hivatalok jelentései szerint azonban az elmúlt hónapokban jelentkeztek náluk ukrán menekültként nemrég kiállított ukrán útlevéllel rendelkező, csak magyarul beszélő, esetlegesen kettős állampolgárságú emberek is.

Novák Katalin szerint közeledni kell Oroszországhoz, különben nem ér véget a háború

„Sem Oroszország, sem Ukrajna nélkül nem lehet béketárgyalásokat folytatni az ukrajnai háború lezárásáról” – mondta Novák Katalin köztársasági elnök a davosi Világgazdasági Fórumon a CNBC-nek adott interjújában, amit az MTI szemlézett.

Kulcsfontosságú, hogy utat találjunk a béke felé, de rendkívül nehéz lesz. Sőt ki merem jelenteni, akár lehetetlen mindkét fél bevonása nélkül a béketárgyalásokig eljutni. Anélkül, hogy beszélnénk Oroszországgal, vagy megpróbálnánk tárgyalóasztalhoz ültetni, nem hiszem, hogy ez sikerülni fog”

– mondta az államfő a CNBC riporterének.

120 újságírót és médiamunkást öltek meg egy év alatt

Az elhunytak nagy része a gázai övezetben volt.

Nem indulhat az oroszországi elnökválasztáson a jelölt, aki a háború befejezését ígérte

Az orosz központi választási bizottság szombaton elutasította Jekatyerina Duncova volt televíziós újságíró felvételét a 2024. tavaszi elnökválasztás jelöltjeinek listájára – írja az MTI.

A döntést egyhangúlag hozta meg a testület, arra hivatkozva, hogy hibák voltak a jelölt regisztrációjában. Jekatyerina Duncova három napja nyújtotta be a szükséges dokumentumokat a bizottságnak. Az elnökjelöltségre pályázó egykori tévés újságíró programjában egyebek között az ukrajnai háború befejezése és a politikai foglyok szabadon engedése szerepelt. Ella Pamfilova, a központi választási bizottság vezetője szombaton azt mondta, hogy eddig 29-en jelöltették magukat az elnökválasztásra.

Közvélemény-kutatások szerint az újraválasztásáért induló hivatalban lévő elnök, Vlagyimir Putyin 80 százalék körüli támogatottságot élvez jelenleg a megkérdezettek körében. Oroszországban március 15. és 17. között tartják az elnökválasztást.

Elporladnak a magyarság kincsei Ukrajnában

Hiába a rendszeres közvetítések, beszámolók, magyarországi fejjel így is felfoghatatlanok a szomszédban dúló totális háború következményei. Emberek tízezrei sebesülnek meg, vesztik el életüket, ismerőseiket, megélhetésüket és vagyonukat, városokat bombáznak porrá, vidékek válnak lakhatatlanná, miközben a természetben is súlyos pusztítás megy végbe. Már most biztos, hogy hiába minden igyekezet, a károk jelentős része visszafordíthatatlan lesz.

A konfliktusnak számos magyar vonatkozása is van, a harcokban ukrajnai magyarok is részt vesznek, az invázió közvetlen és közvetett politikai, illetve gazdasági következményei pedig köztudottan hazánkat sem kímélik. Ami talán kevéssé ismert tény: a megszállás a magyarsághoz köthető emlékeket is pusztítja.

A mai Ukrajna régészetileg kiemelt jelentőségű, a teljesség igénye nélkül a térség olyan népeknek, kultúráknak adott otthont a múltban, mint a Jamnaja-kultúra, a szkíták, a szarmaták, a gótok vagy az ógörögök.

Így fokozza a klímaváltozást az ukrajnai háború

Egy új, az ENSZ dubaji éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28) ismertetett tanulmány alapján az Oroszország Ukrajna ellen 2022 februárjában indított inváziója több üvegházhatású gázt eredményezett, mint Belgium egész éves emissziója – írja az MTI a DPA alapján.

A Lennard de Klerk holland kutató vezette csoport szerint 150 millió tonna, kifejezetten a háború miatt termelődött szén-dioxid került a levegőbe a konfliktus kezdete óta.

A tanulmány alapján ennek csaknem egynegyede a katonai műveletek során, például a csapatok által használt üzemanyagokból került a levegőbe, 15 százalék tüzekből, 12 százalék pedig a légtérzárak miatt hosszabb útvonalra kényszerülő repülőgépekből származott.

Orosz katonai delfinek szökhettek el

Komoly vihar csapott le a hét elején a Fekete-tengerre, és jelentős pusztítást végzett a partok mentén – írja az IFLScience. A szél a megszállt krími Szevasztopol kikötőjét is érintette, ahol az orosz haditengerészet katonai delfineket tart.

Az állatok karámjai is megsérültek, egyelőre nem tisztázott, hogy a delfinek megszöktek-e.

Az esetet H. I. Sutton újságíró és nyílt forrású hírszerzési elemző tárta fel, aki a közelmúltbeli műholdfelvételek vizsgálta tárta fel. „November 26-27-én hatalmas vihar csapott le a Krímre. Az előzetes elemzés azt mutatja, hogy a szevasztopoli kikötőben lévő delfinketrecek 100 százalékig (!) eltűntek” – számolt be az X-en.

Magyar banki alkalmazottig vezetnek a szálak a fideszes lapok által gyakran idézett, orosz propagandát terjesztő oldal mögött

A titokzatos Orosz Hírek nevű oldal látja el az egyik legstabilabban orosz dezinformációval a kormánypárti médiát.

Különleges időjárási jelenség segítette az ukránokat

2022 áprilisában az ukrán erőknek sikerült elsüllyeszteniük az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajóját, a Moszkvát. A cirkáló elvesztése nemcsak Oroszország, hanem sok külső megfigyelő számára is meglepő volt.

Egy friss tanulmány alapján a hajó elpusztításában egy különleges időjárási esemény is segítette az ukránokat – írja az IFLScience. Az elemzést a Svéd Védelmi Kutatási Ügynökség és a Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet radarszakértői végezték el.

A kutatók arra jutottak, az ukrán hadsereg csak azért tudta észrevenni és célba venni a Moszkvát, mert hőmérsékleti inverzió lépett fel.

Különleges időjárási jelenség segítette az ukránokat

2022 áprilisában az ukrán erőknek sikerült elsüllyeszteniük az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajóját, a Moszkvát. A cirkáló elvesztése nemcsak Oroszország, hanem sok külső megfigyelő számára is meglepő volt.

Egy friss tanulmány alapján a hajó elpusztításában egy különleges időjárási esemény is segítette az ukránokat – írja az IFLScience. Az elemzést a Svéd Védelmi Kutatási Ügynökség és a Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet radarszakértői végezték el.

A kutatók arra jutottak, az ukrán hadsereg csak azért tudta észrevenni és célba venni a Moszkvát, mert hőmérsékleti inverzió lépett fel.

Elnöki kegyelemmel kiengedték a börtönből Anna Politkovszkaja újságíró egyik gyilkosát

Vlagyimir Putyin egykori leghangosabb kritikusát 2006-ban ölték meg, de csak 2014-ben fogták el a tetteseket. Most azért szabadult ki az egyik, mert vállalta, hogy Ukrában harcol.

Amerikai segély nélkül Oroszország sikerrel járna Ukrajnában az amerikai védelmi miniszter szerint

Oroszország sikerrel fog járni Ukrajna elleni háborújában, ha az Egyesült Államok nem folytatja a kijevi vezetés támogatását – jelentette ki kedden Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.

Garantálhatom, hogy támogatásunk nélkül Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel fog járni

hangoztatta Austin az amerikai szenátusban tartott meghallgatáson, amelyen az amerikai elnök által – részben Kijev támogatására – kért, összesen 106 milliárd dolláros költségvetési keretről folyt vita.

Kilenc roham visszaveréséről számolt be az orosz védelmi minisztérium

Három ukrajnai frontszakaszon kilenc rohamot vertek vissza orosz erők, amelyekben több mint 900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg – közölte keddi hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium, amelyet az MTI szemlézett.

Az összesítés szerint a legnagyobb veszteséget, 250 főt, az ukrán fél a limani frontszakaszon szenvedte el, a legtöbb támadással, öttel a kupjanszki frontszakaszon próbálkozott.

Az orosz jelentés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy légi és tengeri drónokat összeszerelő üzemet az Odessza megyei Malodolinszke környékén, egy MiG-29-es repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, hét harckocsit – köztük két német Leopardot a kupjanszki frontszakaszon –, két amerikai Bradley gyalosági harcjárművet, tíz páncélozott harcjárművet, két amerikai gyártmányú M777-es, valamint egy-egy M198-as és egy 119-es vontatott, továbbá két M109-es önjáró tarackot. A felsorolásban szerepel még nyolc Storm Shadow pilóta nélküli manőverező repülőgép, két Neptun hajóelhárító rakéta, hat HIMARS-rakéta és 33 drón is.