Best WordPress Hosting
 

Nem haladnak a kormány, a kerület, illetve a civilek közt a Pázmány-kampusz miatt elindult egyeztetések

Lázár János építési és közlekedési miniszter április 3-án rövid Facebook-posztban számolt be arról, hogy az értékes stúdiók, illetve használható vagy átalakítható egykori rádióépületek kitörlésével megépíteni vágyott új Pázmány-kampusz kapcsán úgy gondolják: a projekt megvalósíthatatlan anélkül, hogy a helyiekkel egyeztetnének. Ezeken a megbeszeléseken pedig az érintettek elmondhatják, hogy az állam hogyan kárpótolhatja őket a kellemetlenségekért.

Ők mondják el, hogyan kárpótoljuk őket az építkezés okozta kellemetlenségért: mely homlokzatok vagy utcák újuljanak meg, mélygarázst vagy parkolóházat építsünk és hogy hozzunk-e létre több közparkot.

Szakmai vitát persze folytathatunk az új sportcsarnokról, kollégiumról vagy éppen az egykori Rádió épületéről, két dolgot azonban már most is biztosan tudunk:

Lecserélődtek az Országos Építészeti Tervtanács tagjai

Közel két évvel ezelőtt, 2022 szeptemberében új Országos Építészeti Tervtanács kezdte meg működését, aminek nem titkolt célja volt, hogy a kizárólag paragrafusoknak megfelelő és a mennyiségi szempontokat a minőségi elé helyező építészeti szemléletet megváltoztassa. Minderre különösen azért volt szükség, mert sok helyen még megyeszékhelyeken se működtek a tervtanácsok – közölte Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára Facebook-bejegyzésében, amiről a szaktárca tájékoztatta pénteken az MTI-t.

Az elmúlt másfél évben az OÉT a minőség őre és egyben az előremutató szakmai párbeszéd helye lett, ennek során a testület elé kerülő tervekről nemcsak döntések születtek, hanem megnőtt a szakmai konzultációk száma, ami segítette az építészeket abban, hogy jobb minőségű tervek szülessenek és megerősítette az együttműködés szellemét a magyar építészeti kultúrában. Mindez mintát is jelentett, és a magyar építészetről szóló törvény alapján idén októbertől helyi szinteken is egységes tervtanácsi rendszer lép életbe

– írta Lánszki, aki hozzátette: ebben az időszakban olyan kiváló szakemberek munkájára számíthatott, akik szemléletükben, építészeti stílusukban, habitusukban, életkorukban ugyan különböztek, de szakmai felkészültségük, minőség iránti elkötelezettségük biztosította a megkérdőjelezhetetlen szakmaiságot.

Újraindulnak a kormány és Józsefváros közti, a Pázmány-kampuszról szóló tárgyalások

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Magyar Rádió egykori otthonának lebontásával, illetve kis mértékben történő átalakításával megvalósítani tervezett új kampuszával kapcsolatban az elmúlt hónapokban számos alkalommal leírtuk: hosszú ideje nincs valódi párbeszéd az építettő Építési és Közlekedési Minisztérium – azaz a kormány –, Józsefváros Önkormányzata, illetve a lakók közt.

Ez a helyzet rövidesen megváltozhat – derül ki Pikó András polgármester kedd este közzétett Facebook-posztjából, amiben a politikus bejelentette:

rövidesen újraindulnak a minisztériummal való tárgyalások.

Palotanegyed: nemcsak az épületekben, de a környező utcákban is nagy változásokat hozhat a Pázmány új kampusza

Hónapok óta dagad a Magyar Rádió egykori, a Palotanegyed szívében álló épületeit érintő botrány, hiszen az állam a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszát egy cipőkanállal akarja beszorítani az ehhez nyilvánvalóan nem elegendő méretű területre. Ez rengeteg bontással járna, a tervezett munkáknak pedig a tervek szerint értékes épületek és épületrészek is áldozatul esnének, hogy aztán a helyükön az elmúlt évek egyik legnagyobb építészeti baklövése kapjon helyet: egy, a kínálkozó lehetőségekkel a kiírásban foglaltak miatt élni nem tudó egyetemi sziget.

Az ügy fordulatait az elmúlt időszakban számos cikkben foglaltuk össze: bejutottunk egy novemberi hatósági bejárásra, bemutattuk a soraikban ismert építészeket és szakembereket is tudó civilek jóval minőségibb beépítést ígérő ötletcsomagját, karácsony előtt elemeztük a veszteséglistát bemutató, reménykeltő részeket azonban csak nyomokban tartalmazó, önellentmondásokba is keveredő bontási tervcsomagot. Az állam rövidesen aztán sokadik alkalommal is rendeletekkel írt felül rendeletet, hogy se a kerület által kiterjesztett helyi védettség, se a közútkezelői engedélyek kiadásának az önkormányzatnál lévő joga ne gátolhassa a Pázmány-álmot, aminek megvalósítását ekkor már csak az építési engedély megszerzése gátolta.

Pázmány Campus A legfrissebb látványterveken már látszanak a tetőre szánt napelemek, illetve a Károlyi-palota kertjébe szánt, a szomszédos lakóházhoz ragasztott üvegpavilon.

„Láthattuk már ezeket a rémmeséket” – hangulatkeltéssel vádolják Karácsonyt a RákosDubajt ábrázoló látványtervek miatt

A látványvizsgálatok magukért beszélnek: nemcsak a Hősök tere és az Andrássy út, de egész Budapest látványa változik meg, ha megépülnek a korábban felvetett, 220-240 méter magas épületek

– írta még kedden Karácsony Gergely a közösségi oldalán, ahol közzétett néhány illusztrációt abból a látványvizsgálatból, amit a Fővárosi Önkormányzat a RákosDubaj-projekt kapcsán készített. A főpolgármester a posztjában a Válasz Online kapcsolódó cikkét idézte, miszerint olyan információk is keringenek, hogy egyes felhőkarcolók akár 460 méter magasak is lehetnek, amelyek így nemcsak a Hősök tere és az Andrássy út, de egész Budapest látványát megváltoztatnák.

A főpolgármester posztjára Lánszki Regő, a kormány építészeti államtitkára reagált, hangulatkeltéssel és a budapestiek rémisztgetésével vádolva Karácsonyt. Az államtiktár kijelentette, hogy semmilyen konkrét terv nem létezik még Rákosrendező kapcsán, így a Főváros által kiadott rajzok is „minden alapot nélkülöznek”.

Eddig példátlan együttműködésre lép egymással az állam és a magyar építészet vezető szervei

Kedden elfogadták az építészeti törvényt, aminek szövegén még alig száradt meg a tinta, az állam és a magyar építészeti világ vezetői szervezetei máris eddig példátlan együttműködést írtak alá.

A Pesti Vigadóban a Kós Károly Egyesülés által szervezett szerdai Országépítés-konferencia szünetében történt eseményen a felek egy együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá, aminek szövegében a következő gondolatok szerepelnek:

a környezetalakítás kultuális közügy és olyan társadalmi tett, mely meghatározza saját korunk és a következő generációk közérzetét, egészségét, jó ízlését és helyidentitását. […] Annak érdekében, hogy A magyar építészetről szóló törvény szellemében egyszerre szolgáljuk a magyar építészeti örökség gazdagodását, illetve támogassuk az építészeti minőség javulását, továbbá, hogy a magyar építészet megfelelő válaszokat adjon a XXI. század ránk háruló feladataira, szükségesnek tartjuk, hogy rendszeresen tanácskozzunk, döntéseinkről egymást tájékoztassuk, és közös álláspont esetén azt egységesen képviseljük. Tanácskozásainkra közös elhatározással más szervezetek vagy személyek eseti bevonását is kezdeményezzük.