Nem hagyja annyiban a portál, hogy rendőrök akadályozták meg májusban a munkavégzésüket Kalocsán.
Archívum címkék: magyar helsinki bizottság
Egyszerű kármentés Orbán Viktor populista válasza
Bárándy Péter a Népszavának Orbán Viktor alkotmánymódosító javaslatáról úgy vélte, Novák Katalin államfő kegyelmi jogkörének ilyen korlátozása összeegyeztethetetlen magával a kegyelmi jogrenddel. Annak ugyanis éppen az a lényege, hogy a társadalom igazságérzetét helyreállítsa, amikor jogi menetben figyelembe nem vehető, például erkölcsi körülmények lépnek fel.
A volt igazságügyi miniszter felidézte, évekkel ezelőtt kegyelmet kapott egy anya, aki halálos beteg, rettenetesen szenvedő gyermekét a kérésére megölte. Az igazságszolgáltatásnak súlyos bűncselekményként kellett kezelnie ezt. Annak megfelelő büntetést is róttak ki, ám a történet jogi szempontból nem értékelhető olvasata alapján az anya kegyelemben részesült. A kormányfő módosító javaslata után viszont nem kaphatna kegyelmet, ami ellentétes lenne a társadalmi elvárással és értékítélettel. (Az Alaptörvény tizenharmadik módosítása után a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja.)
Bárándy Péter úgy véli, a kegyelmi jogkört nem kell korlátozni, ha megfelelően használják, ha meg nem, akkor hozhatnak bármilyen szabályozást, úgyis ki lehet játszani azokat.
17 500 euró jóvátételt ítélt meg Strasbourg egy tranzitzónában fogva tartott apának és fiának
2019 óta eddig kilenc olyan strasbourgi ítélet született, amelyben az Emberi Jogok Bírósága a Magyar Helsinki Bizottságnak a tranzitzónákban fogva tartott menedékkérő ügyfelei javára döntött. A nyertes ügyek száma ismét bővült a strasbourgi bíróság csütörtöki ítélete nyomán, közölte a jogvédő szervezet.
A közleményben emlékeztetnek, a tranzitzónákat csak akkor zárta be a kormány, és az ott – akár egy éven is túl – fogva tartott menedékkérőket, családokat és gyerekeket azután engedték szabadon, hogy az Európai Unió Bírósága 2020 májusában kimondta a tranzitzónás fogvatartás jogellenességét. Előtte öt éven át gyakorlatilag csak a tranzitzónában lehetett menedékjogot kérni Magyarországon.
2018 nyara és 2020 tavasza között 34 embert éheztettek a magyar hatóságok a tranzitzónákban. A Magyar Helsinki Bizottság kezdeményezésére az Emberi Jogok Európai Bírósága minden ilyen esetben (24 alkalommal) azonnali intézkedésként rendelte el, hogy adjanak enni a fogvatartottaknak
„El fog bukni” – hét szervezet közös közleményben tiltakozik a szuverenitásvédelmi törvény ellen
A törvényjavaslat a hatalom azon törekvését szolgálja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson. Ez nem újdonság, de az eszközeik erre egyre durvábbak. Ez a törvény valójában önkényvédelmi törvény – írja közös közelményükben hét szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Transparency International, a political Capital, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor, a Mérték Médiaelemző Műhely és az Amnesty International Magyarország.
Emlékeztetnek: a Fidesz parlamenti csoportja létrehozná a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ami széles jogosultságokkal rendelkezik: ha azt feltételezi bármilyen szervezetről vagy személyről, hogy külföldi érdeket szolgálva Magyarország szuverenitását veszélyezteti, akkor bármilyen érzékeny adatot megismerhet és lemásolhat (ide értve a szerződéseket, ügyfelek információit, egészségügyi adatokat is), valamint a Nemzetbiztonsági Bizottság elé állíthatja a szervezet képviselőit.
Senki ne gondolja, hogy ez kizárólag a kormány által évek óta kipécézett civil szervezetekkel történhet meg
Újabb ítéletek születtek a magyar állam ellen a tranzitzónás fogvatartás alatt elszenvedett jogsértések ügyében
A Magyar Helsinki Bizottság ma reggel számolt be a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) magyar állammal szemben meghozott elmarasztaló ítéletéről. 2016-ban magyar rendőrök vertek véresre egy pakisztáni menedékkérőt, amiért Strasbourg sérelemdíj fizetésére kötelezte a magyar államot. Később a jogvédő szervezet közölte, hogy az EJEB további három magyarországi menedékkérő esetében hozott ítéletet.
Mindhárom esetben a tranzitzónás fogvatartás alatt elszenvedett jogsértések miatt tettek panaszt a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei.
Egy szíriai kurd fiatalember nyolc és fél hónapot húzott le a tompai tranzitzónában. Fogvatartása alatt testben és lélekben annyira leromlott az állapota, hogy a tranzitzónában nem kaphatott megfelelő orvosi és pszichológiai segítséget, ennek ellenére a menekültügyi hatóság nem akarta szabadon engedni. Ő azok közé tartozik, akiket éheztettek is: hat napon át nem ehetett. A Magyar Helsinki Bizottság közbenjárására a strasbourgi bíróság felszólította a hatóságokat, hogy adjanak neki enni. A magyar állam 4500 euró elégtételt köteles fizetni neki.
Kőszeg Ferenc: Szó sincs arról, hogy megbocsátó lennék az erőszakkal, vagy a hatalmi helyzettel való visszaélésekkel szemben
Elég világosan arról beszéltem, hogy óvatosan kell kezelni a pedofíliának nevezett esetek egy részét. Szó sincs arról, hogy megbocsátó lennék az erőszakkal, vagy a hatalmi helyzettel való visszaélésekkel szemben
– nyilatkozta a Népszavának Kőszeg Ferenc, az SZDSZ egykori parlamenti képviselője, a Magyar Helsinki Bizottság alapítója, aki hétfőn a Partizánnak adott nagy vihart kavart interjút.
A műsorvezető kérdésére Kőszeg Ferenc arról beszélt, hogy az erotikával átszőtt érzelmi kapcsolatokat felnőtt és gyerek között nagyon széleskörűek, a büntetőjogi szigor csak árt a dolognak. Arról is beszélt, hogy ő maga ugyan nem helyesli, de elég sok szexuális kapcsolat volt diák és tanár között, melyekből nem lett ügy, és erőszak sem volt bennük. Az interjú után a Magyar Helsinki Bizottság közleményben határolódott el alapítójától, amiért a pedofíliával kapcsolatos kérdésekre olyan válaszokat adott, amelyek „szöges ellentétben állnak a Magyar Helsinki Bizottság értékrendjével, a kiszolgáltatott helyzetben lévők érdekében végzett mindennapi munkánkkal és belső szabályzatainkkal is”. Kőszeg Ferenc ezután lemondott a jogvédő szervezet alapító elnöki címéről.
Elhatárolódott Kőszeg Ferenc pedofíliával kapcsolatos szavaitól a Helsinki Bizottság
A Magyar Helsinki Bizottság közleményt adott ki arról, hogy Kőszeg Ferenc Partizánnak adott életútinterjújában a pedofíliával kapcsolatos kérdésekre olyan válaszokat adott, amelyek szöges ellentétben állnak értékrendjével, a kiszolgáltatott helyzetben lévők érdekében végzett munkájával, belső szabályzataival.
A hatalommal való visszaélés ellen küzdő jogvédők számára az interjúban megjelenő nézetek gyakorló szülőkként, oktatókként is teljesen elfogadhatatlanok. Külön emlékeztetnek rá, hogy Kőszeg Ferenc a Magyar Helsinki Bizottság egyik legismertebb alapítója, volt az elnöke is, ám csaknem húsz éve nem képviseli a szervezetet, nem nyilatkozik a nevében.
A Partizán Kőszeg Ferencet a demokratikus ellenzék legendás alakjaként mutatta be, de kérdezte az öregedésről, és arról is, miért beszél ellentmondásosan a pedofília határairól, miért nem tartja mereven elítélendőnek egy felnőtt és egy gyerek, egy tanár és egy diák kapcsolatát, miért próbálja relativizálni a pedofíliát.
Jogerős: Nem rongálás a repedező járdák színesre festése
Jogerős végzés mondja ki, hogy véleménynyilvánításnak és nem rongálásnak számít repedező járdák négyszínfestése – ismertette a Magyar Helsinki Bizottság közleménye a Fővárosi Törvényszék másodfokú döntésének eredményét a tavalyi erzsébetvárosi „rongálási” ügyben.
Mivel a járdaszínezésnek nem volt társadalmi veszélyessége, ezért a Magyar Kétfarkú Kutyapárt aktivistája ellen indított szabálysértési eljárást megszűntették.
Emlékezetes, hogy tavaly nyáron az erzsébetvárosi időközi választási kampány során az utcán kampányoltak a kutyapárt aktivistái, akik a jól ismert módon négyszínfestést végeztek a Damjanich utca 15. előtti repedezett járdán. A kiérkező rendőrök a helyszínen igazoltatták a Helsinki Bizottság későbbi ügyfelét, Lass Andreát és három társát, majd valamennyijükkel szemben szabálysértési eljárást indítottak a járdafestés miatt.