Best WordPress Hosting
 

Kizlinger Lilla: A színészet önmagában traumatikus

A Jurányiban bemutatott Mit csináljak, hogy jobban érezd magad című előadásod esetében miért volt egyértelmű, hogy kettészeded a darabot filmes és színpadi részre?

A nulladik perctől tudtuk, hogy lesz film. Úgy néz ki a dolog, hogy van egy színpadi blokk az elején, ami negyvenöt-ötven perc, és aztán van egy filmes blokk, ami harmincöt, negyven. Nem rendeztem előtte színházat: filmrendező szakon végeztem, ezért fix volt, hogy lesz film. Emellett van egy elég egyértelmű oka is: húsz évet ugrunk az időben, és egy teljesen más közegbe érkezünk. Ugyanúgy egy párkapcsolati helyzet az eleje és a vége is, viszont az időugrással a békásmegyeri panelból átkerülünk egy Dohány utcai, SZFE-s, intellektuális, „szőnyegen szívjuk a tekert cigit” típusú témába.

Bagossy Bálint, akivel a Dohány utcai blokkban játszol, osztálytársad volt. Hogyan találtad meg a többieket, mikor kerültek a projektbe?

Két díjat is nyert Pozsonyban a Magyarázat mindenre

A március 13. és 19. között rendezett pozsonyi FebioFesten láthatták a szlovák nézők először Reisz Gábor magyar-szlovák koprodukcióban született harmadik filmjét: a Magyarázat mindenre az eseményen folytatta a sikerszériáját, hiszen újabb két díjat kapott – írja a magyar.film.hu.

A zsűri a nagyjátékfilmes verseny fődíját, illetve egy regionális terjesztési díjat is átnyújtott a helyszínen megjelent Berkes Júlia producernek, illetve Prikler Mátyás koproducernek.



Átadták a Magyar Filmkritikusok Díját – ők lettek a díjazottak

Péntek délután a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában kiosztották a MÚOSZ Film- és Tévékritikus Szakosztályának és a Magyar Filmművészek Szövetsége Filmkritikus Szakosztályának közös díjait. 

Karácsony Gergely: Budapest legyőzhetetlen

2023 Budapest számára egyszerre volt ünnep és megpróbáltatás

– fogalmazott a Facebookon közzétett újévi beszédében Karácsony Gergely. A főpolgármester szerint az elmúlt évet a járvány után az ukrajnai háború, az energiakrízis, az infláció, az árvíz, valamint „a Budapest-ellenes kormányzati politika” jellemezte.

Azt mondtuk: túléljük, ha beledöglünk is. És túléltük. Sőt, nem csak túléltünk, de volt okunk ünnepelni is. Ünnepeltük a nemzet fővárosát a 150. születésnapján. Felköszöntöttük többek között a megújult 3-as metróval, a felújított gyönyörű Lánchíddal.

A Magyarázat mindenre és Buda Flóra Anna animációs filmje is díjat nyert a 15. Les Arcs-i Filmfesztiválon

 Adonyi-Walsh Gáspár nyerte el a legjobb férfi alakítás díját a franciaországi Les Arcs-i Filmfesztiválon Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmjében nyújtott alakításáért, a legjobb rövidfilmnek járó díjat pedig Buda Flóra Anna 27 című alkotásának ítélte a zsűri – írja az MTI.

A tizenegy perces animációs film májusban a cannes-i filmfesztiválon kapott Arany Pálmát, júniusban pedig az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon díjazták. Les Arcs-ban tizenöt másik alkotással versenyzett a rövidfilmes szekcióban, ahol most a legjobbnak választották. A 27-ről nemrég kiderült, hogy szerepel az Oscar shortlistjén, így a világ legrangosabb filmes díján is közel került a jelöléshez.

A francia Alpokban 15. alkalommal rendezték meg december 16. és 23. között a kizárólag európai filmeknek szentelt seregszemlét, amelynek alapvető célja a szakmai résztvevők mellett a nagyközönségnek is bemutatni a független európai filmek sokszínűségét. Ez Reisz Gábor filmje esetében kitűnően sült el, hiszen a legjobb férfi alakítás díja mellett a Cineuropa európai filmes szakmai portál ötezer eurós pénzdíjjal járó különdíját is elnyerte.

Négy magyar film versenyez a 15. Les Arcs-i Filmfesztiválon, a Magyarázat mindenre a fődíjra is esélyes

Négy magyar alkotást, köztük a versenyprogramban Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmjét is bemutatják a hétvégén kezdődött Les Arcs-i Filmfesztiválon, amelyet tizenötödik alkalommal rendeznek meg a francia Alpokban – írja az MTI.

A kétezer méter magasan fekvő francia síparadicsom filmes találkozója az európai független filmművészetet helyezi középpontba, és a műfajok sokszínűségének bemutatására törekszik – olvasható a hírben, ami hozzáteszi: az idén meghívott több mint száz európai szerzői nagyjátékfilm közül számos alkotást itt vetítenek először Franciaországban.

A hivatalos versenyprogramban versenyez Reisz Gábor számos fesztiválon díjazott Magyarázat mindenre című filmje, ahol nyolc másik – egy litván, egy holland, két belga, egy görög, egy német, egy francia és egy svéd – alkotással fog megküzdeni a Kristály Nyíl elnevezésű fődíjért, amit az Oscar-díjas iráni filmrendező, Aszgar Farhadi vezette öttagú zsűri péntek este ad majd át.

Rómában kapott díjat a Magyarázat mindenre

Reisz Gábor harmadik, fillérekből készült munkája, a Magyarázat mindenre az elmúlt hónapokban egy sor díjat zsebelt be: Chicagóban a legjobb nemzetközi filmnek és a legjobb forgatókönyvnek járó elismeréseket, a Velencei Filmfesztiválon pedig az Orizzonti fődíját kapta.

Ezekhez most újabb csatlakozott – derült ki a film hivatalos Facebook-oldaláról, ahol szombat este tették közzé a hírt, miszerint a római Tertio Millennio fesztiválról

a frissességet, narratív merészséget, illetve a rendezői koncepció eredetiségét kiemelő ifjúsági zsűri elismerésével

Ingyenesen elérhető a Magyarázat mindenre filmzenéje

Több platformra is felkerült Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmjének zenéje – derült ki a forgalmazó közleményéből.

Ahogy írják, az eredeti terv az volt, hogy a Magyarázat mindenre alatt nem lesz zene, Reisz azonban az írás alatt magyar kortárs és klasszikus komolyzenék hallgatásával inspirálódott, így futott bele Bárdos Lajos kórusműveibe. A Szellő zúg című népdalfeldolgozás már a történetre is nagy hatással volt, ezután pedig gyorsan kirajzolódott, hogy fontos helye lenne a filmben is. Ebből kiindulva Kálmán Andrással, közös zenekaruk billentyűsével kezdett el további kórusdalokon dolgozni, majd megszületett a dramaturgiailag is fontos koncepció: a filmzene alapja gyerekkórus legyen. A dalokat a Marczibányi téri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola gyerekkara énekelte fel.

Amikor először hallottuk élőben, ahogy egy gyerekkórus énekli az általunk írt dalokat, akkor a libabőr és a könnyezés között ingáztunk. Első hallásra érezhető volt, hogy nagyon sokat ad hozzá dramaturgiailag is a filmhez. Mind a tömeget, mind a fiatalság hangját képviseli ebben a történetben

A Magyarázat mindenre nyerte a legjobb nemzetközi film díját Chicagóban

A velencei filmfesztiválon kapott elismerés után újabb fődíjat nyert a Magyarázat mindenre. Reisz Gábor filmjének ezúttal Chicagóban ítélték oda a legjobb filmnek járó díjat, a rangos Gold Hugót – közölte a film forgalmazója.

A zsűri indoklása szerint a Magyarázat mindenre „zseniálisan meséli el főhőse felnőtté válásának, egyúttal egy ország kulturális változásainak többrétegű történetét. A szellemesen, lebilincselően és intelligensen elbeszélt, gyönyörű történet egy látszólag jelentéktelen eset nyomán bontakozik ki. A kiválóan megírt, megrendezett és eljátszott film nemcsak a felnőtté válás nehézségeivel foglalkozik, hanem behatóan megvizsgálja az emberi természetet is, amikor a döntések meghozatalának ijesztő kihívásával kell szembenéznie.”

A film emellett a legjobb forgatókönyvért járó Silver Hugo díjat is elnyerte (forgatókönyvírók: Reisz Gábor és Schulze Éva).

Reisz Gábor új filmjével nyílik meg a 61. bécsi filmfesztivál

A Magyarázat mindenre című film (kritikánk erről itt olvasható) vetítésével csütörtök este kezdődik meg Bécsben a 61. Viennale, Ausztria legnagyobb filmfesztiválja – írja az MTI.

Reisz Gábor rendező alkotása szeptemberben a legjobb film díját nyerte el a velencei filmfesztivál Horizontok versenyprogramjában. A bécsi fesztivál vendégei között szerepel Berkes Júlia, a film producere is – teszi hozzá a rendezvény honlapja.

A fesztivál öt bécsi színhelyén az osztrák produkciók mellett számos, a közelmúltban a világ nagy fesztiváljain debütáló filmet tűznek műsorra: vetítik majd Mijazaki Hajao The Boy and the Heron (A fiú és a kócsag) című animációs filmjét, Michael Mann Ferrari című életrajzi filmjét, Koreeda Hirokazu Szörny című drámáját, Sofia Coppola Priscilla című filmjét és Woody Allen Coup de Chance című romantikus vígjátékát.

Mundruczó Kornél: Nagyon rossz érzés, ha az ember elveszti a gyökereit, ilyenkor azt éli meg, hogy nincs visszaút

Mundruczó Kornél, a Jupiter holdja és a Fehér Isten rendezője a hvg.hu-nak adott interjút, amelyben szóba került az is, hogy Reisz Gáborhoz hasonlóan már ő is leszokott arról, hogy a magyar államnál pályázzon filmtervei támogatására (Reisz új filmje, a Magyarázat mindenre részben az ő cégük, a Proton Cinema finanszírozásával forgott).

Az elmúlt években egy jó pár ötletet meséltem állandó produceremnek, Petrányi Viktóriának, mire azt mondta: meg se próbáljunk pályázni, óriási munka beadni a papírokat, valamint pénzbe kerül, de úgyse megy át! Nagyon rossz érzés, ha az ember elveszti a gyökereit, ilyenkor azt éli meg, hogy nincs visszaút. Nem látom, mit kell ahhoz kitalálni, hogy egy ötlet vagy egy forgatókönyv támogatva legyen, illetve amiről azt gondolom, talán támogatnák, azt a filmet nem feltétlen szeretném megcsinálni. Az etikai szempontjaim szerint önmagában sérti a művészet szabadságát, hogy elkezdem a gondolkodásomat kontrollálni és úgy deformálni, hogy mi felelhet meg az államnak, mi kaphat pénzt, ezzel ismerem el, legalizálom ezt a rendszert

– mondja Mundruczó, hozzátéve, hogy ő abban a szerencsés helyzetben van, hogy nagyon sok munka árán talán máshonnan is talál finanszírozást, de így is hiányzik neki, hogy rendszeresen Magyarországon csinálhasson filmet, színházat. Mint mondja, képtelen lenne dacból itt hagyni az egészet, ugyanis őt ehhez a régióhoz köti minden.

Thuróczy Szabolcs a független filmekről: A végtelenségig nem megy, felőrli az idegrendszert

Thuróczy Szabolcs és Salamon András, a Lumiere filmiskola egyik alapítója volt az RTL Reggeli vendége, ahol a Random című – diákok és oktatóik által forgatott – alkotásról kérdezték őket (az első hazai film, amely egy filmes magániskola saját gyártásában készült). Ennek kapcsán szóba került a magyar független filmesek helyzete is:

A filmesnek nagyon nagy erőt ad, ott van a Reisz Gábor története, hogy eljutott Velencébe. Az, hogy szabadon dolgozhat, és nincs megkötve a keze, nagyon sok filmesnek ad lendületet, hogy bátran, mindenféle kontroll és gátlás nélkül lehet forgatni. De a végtelenségig nem megy, mert felőrli az idegrendszert, de fiatalon, elszántan, rengeteg erővel, hittel, tehetséggel a pénzügyi hiányosságok pótolhatók

– mondta Thuróczy, aki maga is számos független produkcióban szerepelt már. Salamon András ugyanezt így fogalmazta meg:

Reisz Gábor: Örökké hiányozni fognak a beszélgetések, amiket nem folytattunk le apámmal

A Magyarázat mindenre azután született, hogy két másik filmtervét elutasította a Nemzeti Filmintézet, mire önök Schulze Évával írtak egy új forgatókönyvet, amit Berkes Juli producerrel és egy kis stábbal, nagyon kevés pénzből, szűk három hét alatt leforgattak. A film bejutott a velencei filmfesztivál Orizzonti szekciójába, és meg is nyerte a versenyt. Szeptemberben már több helyen vetítették itthon is, október elején országos moziforgalmazásba kerül. Hogy érzi magát?

Nagyon dolgoznék már a következő filmen, de végig kell csinálni a premier körüli felhajtást, mert ez az időszak is a film része. Része annak a feldolgozási folyamatnak, ami után tovább tudok menni. Valamikor a bemutató után egy hónappal szokott vége lenni, most a nemzetközi fesztiválkörök miatt tovább tart majd. Mindig akkor nyugszom meg, amikor tudom, mikor lesz idő újra filmet írni, forgatni. Nagyon szeretnék jövőre forgatni.

Máshogy éli meg most ezt az időszakot, mint a korábbi filmjei, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek után?

„Egy ilyen filmnek szüksége van arra, hogy szájhagyomány útján terjedjen”

A Magyarázat mindenre premier előtti vetítése után kérdeztük az alkotókat és a nézőket.

The post „Egy ilyen filmnek szüksége van arra, hogy szájhagyomány útján terjedjen” first appeared on 24.hu.

Magyarázat mindenre: a fideszes apuka és a libsi tanár csatájának a gyerek az igazi áldozata

Reisz Gábor harmadik nagyjátékfilmjének jelentősége már abból is leszűrhető, hogy párhuzamosan több narratíva is fut a filmmel kapcsolatban. Ez az a film ugyebár, amely végre nem kerülgeti a forró kását, hanem kimondja, hogy Orbán, Gyurcsány, Soros, tehát végre abban a valóságban játszódik, amiben több mint egy évtizede élünk. Hogy ennek már önmagában hírértéke lehet, az mindennél lesújtóbb képet fest a filmgyártásunkról. De ez a film az is, amely megmutatta, hogy létezik alternatíva a Nemzeti Filmintézet százmillióival szemben is, csak éppen független gyártásban (kiegészítve szlovák állami támogatással), illetve nagyfokú rugalmasság és találékonyság is kell hozzá, hiszen jóval kisebb költségvetésből valósult meg az optimálisnál. Továbbá a Magyarázat mindenre az a film, amelyben Reisz Gábor végre kijön a fényre a hálószobából, és a tengő-lengő harmincasok kapunyitási pánikját feldolgozó, önéletrajzi ihletésű vígjátékok helyett csinált egy ízig-vérig közéleti filmet, fideszes apával, libsi tanárral, keresztbevágott országgal.

Na, ez az utóbbi narratíva kapásból nem igaz, hiszen mind a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan (2014), mind pedig a Rossz versek (2018) is ugyanebben a lehetetlen és élhetetlen országban játszódtak, a főhőseik útját pedig diáktüntetések, politizáló szülők és sajátosan magyar viták szegélyezték. Sőt, a Rossz versek emlékezetesebb jelenetei például pont nem is feltétlenül csak a főhős magánéleti nyűglődéseihez kapcsolódtak, inkább olyanokhoz, amikor gyerekként rosszul lett Antall József beszéde közben, vagy amikor az apjával vitatkozott arról, hogy miért néz ki ilyen nyomasztóan a Liszt Ferenc repülőtérről bevezető gyorsforgalmi út.

A Magyarázat mindenre tehát könnyedén felismerhető Reisz-film, a hangvétel sem különbözik radikálisan az elődeitől. Nem is beszélve arról, hogy ennek is egy lúzer, túlzás nélkül életképtelen srác, Trem Ábel a főszereplője, és az ő szülei is azt a régi konzervatív réteget képviselik, mint az előző két filmben látott szülői karakterek. Sőt, ez a főhős, Ábel is reménytelenül szerelmes.

A Magyarázat mindenre felkerült az Európai Filmdíj shortlistjére

Az Európai Filmakadémia kihirdette az Európai Filmdíj rövidlistáját, melyre Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmje is felkerült. Az Akadémia korábban már kihirdetett tizenkilenc esélyest, amelyek mellé most még huszonegy alkotás került fel, így összesen negyven filmből választják majd ki a jelölteket, amelyeket november 7-én hirdetnek ki, a díjátadó pedig december 9-én lesz Berlinben. Legutóbb magyar film 2017-ben volt a díj közelében: a Testről és lélekrőlt jelölték, ám végül abban az évben A négyzet című Ruben Östlund-film nyert.

A Magyarázat mindenre mellett a shortlistre frissen bekerült filmek között ott van például Agnieszka Holland Zöld határ című, Lengyelországban politikai botrányt okozott filmje, a már korábban kiválasztott filmek között pedig olyan fesztiválkedvencek, mint az Egy zuhanás anatómiája, a Cinefestet megnyert Rigó, rigó, szederinda vagy a Hulló levelek. A teljes shortlistet itt lehet végigböngészni.

Az Európai Filmakadémia kiemeli: a shortlistes filmek több mint negyven százalékát női rendező jegyzi.

Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmje nyert a Velencei Filmfesztiválon

A nemzetközi közösségtől díjat nyerni egy világot jelent számunkra, főképp most. Amint azt tudják, a független filmesek és projektek nehéz helyzetben vannak ma Magyarországon. Ezért ha szabad, arra kérem Önöket, hogy kövessék a magyar tehetségeket, és segítsék az útjukat a figyelmükkel

– mondta Reisz Gábor rendező köszönőbeszédében, az Arany Oroszlán átvétele után a Filmtett.ro szerint.

A Magyarázat mindenre Reisz harmadik nagyjátékfilmje (VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Rossz versek) a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál „Orizzonti” (Horizontok) elnevezésű szekcióban volt a nemzetközi bemutatója. Az Orizzonti válogatásában rendszerint olyan filmek kapnak helyet, amelyek esztétikájukban és kifejezésmódjukban a legújabb trendeket képviselik. A magyar trailert itt tekintheti meg.

Reisz Gábor új filmje kapcsán neofasisztának nevezte Orbán Viktort a Hollywood Reporter

A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, illetve a Rossz versek rendezője, Reisz Gábor új, a Nemzeti Filmintézet támogatása nélkül megvalósult munkája a Velencei Filmfesztiválon mutatkozott be: az egy tizenéves fiút bemutató Magyarázat mindenre többek közt a neves Hollywood Reporter kritikusának tetszését is elnyerte, aki kissé hosszúnak érezte ugyan a filmet, de mégis odavolt érte.

Leslie Felperinnek nem ez volt azonban az igazi kulcsmondata, hanem az, amiben a miniszterelnökbe száll páros lábbal:

A beszédes forgatókönyv egy gimnazista és családja közötti vita körül forog, amit a diák szóbeli érettségije alatt ejtett tanári megjegyzés indított el. Ez számos utalást tesz Magyarország történelmére, aktuálpolitikai eseményeire és személyeire, amelyek többsége – az ország neofasiszta miniszterelnökén, Orbán Viktoron kívül – ismeretlen lesz a Közép-Európán kívüli nézőknek. A generációk, illetve bal- és jobboldaliak közti konfliktusok persze azonnal ismerősek, főleg az Egyesült Államokban, Brazíliában, Olaszországban, vagy Izraelben, ahol a politikai polarizáció még erősebb, és még több dühöt szül.

Reisz Gábor: A NER részének tartom az ellenzéket

Idén ősszel mutatják be Reisz Gábor harmadik filmjét: a Magyarázat mindenre című filmet a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon vetítik először, és ahogy azt korábban is megírtuk róla, állami támogatás nélkül készült. A rendező most a Népszavának adott interjút, melyben elmondta, hogy a film ötlete akkor született meg, amikor ő is őrködött az SZFE épületének elfoglalásakor, mivel úgy érezte, egyik pillanatról a másikra megbélyegzettek lettek, pedig ő nem választott oldalt:

Nem sorolom magamat sehova, de ismerek aktívan politizáló liberális és kormánypárti embereket is, úgy érzem, jól látom mindkét oldal problémáit és azt, hogy hogyan nem vesszük észre egymást. Leginkább, mintha nem is akarnánk. Engem az motivál, hogy párbeszédre ösztökéljem a szemben állókat

– mondta Reisz Gábor, aki hangsúlyozta, hogy filmje nem az Elkxrtuk ellenzéki verziója, hanem az a céljuk, hogy mindkét oldal gyűlöletét és sérelmeit megpróbálják megérteni. A rendező annak ellenére foglalkozik a közélettel, hogy a napi politikát bevallottan nem követi: