Best WordPress Hosting
 

Az idősgondozásról és egy tanár döntéséről szóló magyar elsőfilmet is díjaztak

Hevér Dániel rendezése, a Valami madarak (kritika) a bergamói fesztiválon elnyerte a második díjat, míg Moldovai Katalin Elfogy a levegő (kritikánk erről itt olvasható) című alkotása a zsűri díját kapta meg a belgiumi Mons nemzetközi filmes versenyén – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI) hétfőn az MTI-vel.

A 42. Bergamo Film Meeting második díjával elismert Valami madarak az NFI inkubátor programjának támogatásával készült el és decemberben mutatták be a magyar mozik – idézték fel a közleményben. Hevér Dániel filmje az idősgondozás korábban magyar filmekben mellőzött témájával foglalkozik. A generációkon átívelő különleges barátságról elmesélt történet Szacsvay László és Kizlinger Lilla főszereplésével készült. A Valami madarak forgatókönyvírója Kertész Zsanett, operatőre Nagy Marcell, vágója Csabai Attila, zeneszerzője Kalotás Csaba, producere Dreissiger László.

Belgium nagy múltú nemzetközi fesztiválján, Mons-ban a zsűri díját nyerte el Moldovai Katalin Elfogy a levegő című, valós történet ihlette alkotása, amiben az egyik szülő mindenféle előjel nélkül feljelent egy tanárnőt, mivel az két XIX. századi francia költő, Arthur Rimbaud és Paul Verlaine életéről szóló filmet ajánlotta. A szülő kifogásolja, hogy az két férfi közt fennálló testi-lelki kapcsolatot mutat be, arra azonban senki sem számít, hogy a nő fellebbez, láncreakciót indítva el ezzel. Az egyre kíméletlenebb, a tanítást ellehetetlenítő eljárás nemcsak Ana egzisztenciáját, de minden emberi kapcsolatát próbára teszi.

Átadták a Magyar Filmkritikusok Díját – ők lettek a díjazottak

Péntek délután a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában kiosztották a MÚOSZ Film- és Tévékritikus Szakosztályának és a Magyar Filmművészek Szövetsége Filmkritikus Szakosztályának közös díjait. 

Triesztben és Izmirben is magyar filmeket díjaztak

Két nemzetközi filmfesztivál is magyar sikerekkel zárult a hétvégén – írja közleményében a Nemzeti Filmintézet. Az Elfogy a levegő a 35. alkalommal megrendezett trieszti filmfesztiválon, mely a közép-európai filmesek tekintélyes filmszakmai fóruma is egyben, a közönségdíj mellett a Cineuropa és a Central European Initiative zsűrijének díját is megkapta a versenyprogram legjobb játékfilmjeként. Krasznahorkai Ágnest a film főszerepében nyújtott alakításáért elismerő oklevéllel méltatta a nemzetközi szakmai zsűri.

Moldovai Katalin személyesen vette át a díjakat a hétvégén Triesztben. Az Elfogy a levegő Moldovai első mozifilmje, amely a Filmintézet Inkubátor Programjának támogatásával valósult meg, (ez az az elsőfilmeseket támogató program, amelynek menetébe az NFI tavaly durván és indoklás nélkül belenyúlt). Az Elfogy a levegő világpremierje a nagy presztízsű torontói fesztiválon volt, azóta Varsóban, a franciaországi Arras-ban, Thesszalonikiben és legutóbb Mannheimben is díjakkal ismerték el.

Emellett Blahó Gergelyt, az Oscar-díjas Deák Kristóf rendezésében készült Az unoka című bűnügyi thrillerbe oltott felnövés-történet főszerepéért, a legjobb színész díjával jutalmazta az Izmirben megrendezett Balkán Panoráma filmfesztivál zsűrije. A rendező és Nina Kov forgatókönyvéből készült alkotást Brüsszelben, Los Angeles-ben, Portóban és a Stony Brooke filmfesztiválon is díjazták korábban.

„Nem állt mellém senki” – még a férje és szülei sem értették meg a botrányával magyar filmet ihlető román tanárnőt

A bolhából elefánt tipikus esete: egy teljesen mellékes, apró eseményből az életét felforgató botrány nőtt ki, ami Romániában annak idején óriási port kavart. Itt, Magyarországon ugyanakkor csak kevesekhez jutott el a történet, így azok kedvéért, akik nem olvastak róla, illetve a történteket feldolgozó magyar filmet sem látták, menjünk vissza az időben oda, ahol az egész elkezdődött.

A történetem egy hétvégi, nem kötelező házi feladattal indult. Irodalomtanárnő vagyok, és a tizenegyedikes diákjaimnak azt javasoltam, hogy a hétvégén, ha van kedvük, nézzék meg Agnieszka Holland Teljes napfogyatkozás című filmjét. Ugyanis épp a szimbolizmusról beszéltünk az órán, és úgy gondoltam, a filmből képet kaphatnak arról a közegről, a XIX. század végi bohém irodalmi világról, amelyben a szimbolista költészet megszületett. A film bemutatja többek közt Arthur Rimbaud és Paul Verlaine kapcsolatát is, ez a téma pedig, a két költő közötti kapcsolat fölháborította az egyik szülőt. A szülő egy panaszt nyújtott be az iskola felé, hogy miért mutatunk be egy ilyen témájú filmet a diákoknak. Ennek a panasznak a hatására az iskola összehívott egy fegyelmi bizottságot, amely megrovásban részesített, hogy én a diákok korosztályának nem megfelelő filmet vittem be az órára. Mivel nem értettem egyet a döntéssel és a megrovással, ezért a megyei tanfelügyelőséghez fordultam, de a tanfelügyelőségi bizottság is jóváhagyta az iskola fegyelmi bizottságának a döntését. Én pedig ekkor döntöttem úgy, hogy a nyilvánosság elé lépek. Elsősorban egy hatalmas sajtóviharral indult az egész dolog, aztán már írók, esszéírók, filozófusok is megszólaltak a témában, én pedig eközben felvettem a kapcsolatot a rendezőnővel, Agnieszka Hollanddal is, hogy ő miként viszonyul ehhez a témához. Ez az egész a nyári szünet előtt történt. Ősszel visszamentem az iskolába, elkezdtem tanítani, ám hamarosan behívott az igazgatóság, és felhívta a figyelmemet arra, hogy figyeljek oda, milyen módon és milyen formában fogom leadni a leckéimet.

És akkor arra jutottam, hogy ez egy fenyegetés – összepakoltam a dolgaimat, és elhagytam az iskolát. És ezek után kezdődtek a csodálatos dolgok.

Megemlített órán egy férfiszerelemről szóló filmklasszikust, kicsinálták a tanárnőt

Ebben a gyengécske mentális állapotú, szélsőségesen polarizált országban néha nem tudja az ember, hogy hihet-e a szemének. Időnként például kimondottan nehéz eldönteni, hogy a kultúrharc aktuálisan nyeregben lévő szereplői óvatlanságból, figyelmetlenségből engedtek-e bizonyos, az uralkodó kurzus ideológiáival nem éppen összeférhető alkotásokat megszületni, vagy így üzenik meg titokban, mit gondolnak valójában, esetleg csupán a látszat fenntartásának érdekében engednek át bizonyos produkciókat. Az Elfogy a levegő ennek eklatáns példája, mert bár Inkubátor programos film, ahonnan azért kijött néhány éles hangvételű mozi, mégis nehéz felfogni, hogyhogy a nézők elé kerülhetett egy olyan alkotás, ami ennyire vakító tükröt tart a hazai közállapotoknak. Ami, bár egy Romániában történt esetet vesz alapul, az ábrázolt eseménysor nemcsak, hogy megtörténhetett volna nálunk is, de szinte biztosan meg is történt, legfeljebb nem tudunk róla.

Mozinet Krasznahorkai Ágnes az Elfogy a levegő című filmben,

Bauch Ana (Krasznahorkai Ágnes) irodalomtanár egy jó nevű középiskolában. Romániában sem könnyű kenyér a tanárszakma, Ana ennek ellenére lelkiismeretes, lelkes pedagógus, a nem épp a tanulás iránti lelkesedéséről híres gimisek érdeklődésének felkeltéséhez időnként használ egyedi megoldásokat is – semmi extremitás, egyszerűen csak valami több, mint a tankönyvi anyag lediktálása. Diákjai szeretik is, többen járnak a színjátszó csoportjába is, az iskola igazgatónője (Skovrán Tünde) is ügyes kollégának tartja. Egy nap azonban érkezik rá egy panasz: egy apuka (Bölönyi Zsolt) feljelentette az iskolánál, mondván, nem megfelelő tartalmakkal tömi a gyerekek fejét. Mint kiderül, azért, mert az egyik óra végén megemlített egy filmet, Agnieszka Holland 1995-ös alkotását, a Teljes napfogyatkozást. Az órán épp a francia szimbolistákat vették, a film pedig erről a korszakról, benne pedig Verlaine-ről és Rimbaud-ról, illetve részben az ő tiltott szerelmükről szól – a szóban forgó apuka okfejtése szerint tehát nettó buzilobbi. Máris érezhetjük, mire írtam, hogy a sztori minálunk is megeshetne.

Két rangos fesztiválon is díjat nyertek a hétvégén a magyar filmesek

Rangos nemzetközi filmfesztiválokon díjazták Moldovai Katalin Elfogy a levegő, Madarász Isti Átjáróház és a szintén magyar filmesek részvételével, cseh-szlovák-magyar koprodukcióban készült bábanimáció, a Tomi, Polli és a Varázsfény című alkotásokat a hétvégén – olvasható a Nemzeti Filmintézet (NFI) hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A magyar filmesek munkáját a nemzetközi szakmai zsűrik régiónk A-kategóriás seregszemléjén, Varsóban, illetve a zsánerfilmek legnépszerűbb fesztiválján, a spanyolországi Sitges-ben ismerték el.

Az Elfogy a levegőért Moldovai Katalin rendező a varsói nemzetközi filmfesztiválról az elsőfilmes verseny fődíját, a filmkritikusok nemzetközi szervezete, a FIPRESCI díját, valamint a szervezet fiatal filmes újságírókból álló Young FIPRESCI zsűrijének díját is elhozta szombat este. A megtörtént eseményekből kiinduló dráma a Filmintézet Inkubátor Programjának támogatásával készült. A film főszereplői Krasznahorkai Ágnes, Skovrán Tünde, Sándor Soma, Dimény Áron, Bölönyi Zsolt és Lőrinc Ágnes, forgatókönyvírója Palóczi Zita és Moldovai Katalin volt. A november 2-tól országszerte látható filmet Táborosi András fényképezte, zenéjét Cári Tibor szerezte.

Három, tanárokról szóló film bevételeivel támogatja a Tanítanék Mozgalmat a Corvin Mozi

Alig egy hónap múlva, október 26. és 28. között három egymást követő napon, három tanári témájú filmet láthat a közönség premier előtt a Corvin Moziban – olvasható a szervezők szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményben, ami hozzáteszi: a bevételt teljes egészében a Tanítanék Mozgalomnak ajánlják fel.

Az eseményen a 73. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon két díjat is elnyert A tanári szoba, Németország Oscar-nevezettje, az Elszáradt füvekről, Törökország Oscar-nevezettje, illetve Moldovai Katalin a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon debütált filmje, az Elfogy a levegő lesz műsoron a hivatalos hazai bemutató előtt.

A 19 órakor induló vetítésekre jegyeket a mozi hivatalos oldalán lehet majd vásárolni, a megnézhető filmek pedig később országos moziforgalmazásba is kerülnek.

Csak tanítsd azt, ami a tankönyvben van, és akkor nem kerülsz bajba!

Új előzetes érkezett Moldovai Katalin Elfogy a levegő című filmjéhez.

A film főhőse Ana (Krasznahorkai Ágnes), aki irodalmat tanít, diákjaival és kollégáival egyaránt jó a kapcsolata, a gimnázium megbecsült tanára. Az egyik szülő váratlanul feljelenti két XIX. századi francia költő, Arthur Rimbaud és Paul Verlaine életéről szóló film ajánlása miatt, kifogásolva a két férfi közötti testi-lelki kapcsolatot. A tanárnő fellebbezése láncreakciót indít el, amelynek következtében a kollégái és a gimnázium igazgatónője is fokozatosan ellene fordulnak. Az egyre kíméletlenebb, a munkáját ellehetetlenítő eljárás nemcsak Ana egzisztenciáját, de minden emberi kapcsolatát próbára teszi.

A film további főbb szerepeiben látható Skovrán Tünde, Sándor Soma, Dimény Áron, Bölönyi Zsolt és Lőrinc Ágnes is.