Két választás Magyarországon – ezzel a címmel adott ki könyvet Mikszáth Kálmán. Én, az őhozzá fel nem érő tollforgató, egy harmadikról ejtenék szót. Egy olyanról, amely van olyan fontos, mint ama kettő, amelyekről nap mint nap szó esik. Mert bár sokan nem tudják, vagy ha tudják is, nem hiszik, hogy a mindennapjaikat, az életüket, a szabadságukat és a jogaikat alapvetően határozza meg, mennyire függetlenek a hazai bíróságok.
Az Európai Unió által befagyasztott euró milliárdokhoz Magyarország csak akkor jut hozzá, ha az unió által meghatározott 27 jogállami „mérföldkövet” teljesíti. Ezek közül négy szólt a bíróságok függetlenségének garantálásáról. Bátran kijelenthetjük, hogy kizárólag a befagyasztott pénzek megszerzése érdekében született meg az az új bírósági törvény, amelynek számos – de nem minden – rendelkezése elvileg valóban előrelépésnek tekinthető. Az egyik ilyen rendelkezést emelném most ki: az Országos Bírói Tanács (OBT) – amely az egyetlen, a bírák által „demokratikusan” választott testület – jóval szélesebb jogkört kapott a korábbiaknál.Az idézőjelekre még visszatérünk. Ennek a testületnek az a feladata, hogy ellenőrizze a bíróság igazgatását, felügyelje a legfőbb igazgatási szerv, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) működésének törvényességét.
A jelenlegi bírói tanácsnak január 30-án jár le a hat évre szóló megbízatása. Bár a törvény lehetővé tenné, hogy a tagjai most még újra indulhassanak az új OBT-választáson – a továbbiakban a tagoknak már nem lesz ilyen lehetőségük –, ők ezt nem tették. (Hogy a Pretty Womanből idézzem Julia Robertset: „hiba volt, nagy hiba.”)