Best WordPress Hosting
 

„Ha a bíróságra vagyonőrt akarok felvenni, akkor nagyobb órabért kell adnom, mint egy kezdő bírónak”

Hiába lépett fel soha nem látott egységben a harmadik hatalmi ág a bírák és bírósági dolgozók fizetésemelése érdekében, a kormányzat a bírák esetében nem számol ezzel ebben az évben sem, így a harmadik év telhet el számukra fizetésemelés nélkül a rekordinfláció dacára.

Ez Répássy Róbert igazságügyi államtitkárnak az Országos Bírói Tanács múlt szerdai ülésén elmondott beszédéből derült ki. A 24.hu információi szerint a fideszes politikus azzal magyarázta mindezt, hogy nincs fedezet a béremelésre. Az egyik jelen levő bírósági vezető bírótársainak írt beszámolója szerint a folyosói beszélgetések során bővebb magyarázatot is adott erre: „a bíráknál nincs tömeges elvándorlás, ezért nem szükséges lépni”.

A bíráknál is kilátástalanabb helyzetben lévő igazságügyi alkalmazottaknál (írnokok, jegyzőkönyvvezetők, fogalmazók, bírósági titkárok), ahol az államtitkár szerint is hiperakut a helyzet (ezzel a jelzővel festette le a helyzetet a Kúria elnöke másfél hónappal ezelőtt), viszont kénytelen lépni a kormány. A bérrendezésükre Répássy elmondása szerint 8–10 milliárd forintot tudnak átcsoportosítani (ebből jut az ügyészségi alkalmazottaknak is). Ennek pontos módjáról még nincs döntés, felvetődött, hogy mindenkinek a juttatását a kategóriája felső határához emelnének, bár ez a legalacsonyabb sávoknál nem sokat segítene, mert a felső határ sem éri el a garantált bérminimumot.

Egy győri bíró lett az Országos Bírói Tanács elnöke

Az Országos Bírói Tanács alakuló ülésén elnökévé választotta Szabó Pétert, a Győri Ítélőtábla polgári ügyszakos bíráját – adta közzé a testület. Az elnökhelyettes Varga Rita, a Kaposvári Törvényszék polgári ügyszakos tanácselnöke lett, valamint kijelöltek egy  sajtószóvivőt jelölte, Kovács Ildikó, a Szekszárdi Járásbíróság büntető ügyszakos bírájának személyében.

Az ülésen tanácskozási joggal jelen volt többek között Tuzson Bence igazságügyi miniszter, Polt Péter legfőbb ügyész és Senyei György, az Országos Bírói Hivatal elnöke is.

Az Országos Bírói Tanács jogkörei tavaly bővültek jelentősen, mivel a jogállamisági vitában a bírói hatalmi ág függetlensége érdekében a kormány számos kérdésben engedett az Európai Bizottságnak.

Két voksolás között – eddig felemásra sikeredett az új OBT megválasztása

Két választás Magyarországon – ezzel a címmel adott ki könyvet Mikszáth Kálmán. Én, az őhozzá fel nem érő tollforgató, egy harmadikról ejtenék szót. Egy olyanról, amely van olyan fontos, mint ama kettő, amelyekről nap mint nap szó esik. Mert bár sokan nem tudják, vagy ha tudják is, nem hiszik, hogy a mindennapjaikat, az életüket, a szabadságukat és a jogaikat alapvetően határozza meg, mennyire függetlenek a hazai bíróságok.

Az Európai Unió által befagyasztott euró milliárdokhoz Magyarország csak akkor jut hozzá, ha az unió által meghatározott 27 jogállami „mérföldkövet” teljesíti. Ezek közül négy szólt a bíróságok függetlenségének garantálásáról. Bátran kijelenthetjük, hogy kizárólag a befagyasztott pénzek megszerzése érdekében született meg az az új bírósági törvény, amelynek számos – de nem minden – rendelkezése elvileg valóban előrelépésnek tekinthető. Az egyik ilyen rendelkezést emelném most ki: az Országos Bírói Tanács (OBT) – amely az egyetlen, a bírák által „demokratikusan” választott testület – jóval szélesebb jogkört kapott a korábbiaknál.Az idézőjelekre még visszatérünk. Ennek a testületnek az a feladata, hogy ellenőrizze a bíróság igazgatását, felügyelje a legfőbb igazgatási szerv, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) működésének törvényességét.

A jelenlegi bírói tanácsnak január 30-án jár le a hat évre szóló megbízatása. Bár a törvény lehetővé tenné, hogy a tagjai most még újra indulhassanak az új OBT-választáson – a továbbiakban a tagoknak már nem lesz ilyen lehetőségük –, ők ezt nem tették. (Hogy a Pretty Womanből idézzem Julia Robertset: „hiba volt, nagy hiba.”)

EU-pénzek befagyasztása: újabb feladványt kapott a kormány Brüsszeltől

A portál értesülései szerint az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő törvénymódosítások alkalmazásáról és végrehajtásáról érdeklődik majd a héten a magyar kormánynak küldendő levélben az Európai Bizottság. A levél elküldésére szinte napra pontosan két hónappal azután kerül sor, hogy a magyar kormány a kohéziós politikai források lehívása szempontjából lényeges horizontális feljogosító feltétel teljesítésének újraértékelését kérte Brüsszeltől még július 18-án.

A bizottság két hónap vizsgálódás után minden jel szerint arra a következtetésre jutott, hogy bár újabb törvénymódosításra valószínűleg nem lesz szükség, a végrehajtás oldalán még bőven akadnak kérdőjelek. Információik szerint a testület a héten legalább tíz, végrehajtással összefüggő kérdésben kér magyarázatot és pontosítást az Orbán-kormánytól, mielőtt kialakítaná a véleményét.

Úgy tudják, hogy többek között a Kúria ügyelosztási rendszere és a bírói önigazgatás fórumaként működő Országos Bírói Tanács (OBT) erőforrásainak biztosítása az, amelynek esetében a bizottság nem éri be a törvénymódosításokkal, hanem a végrehajtásról is meg kíván győződni, mielőtt áldását adná a hét év alatt elérhető, 21 és fél milliárd kohéziós forrásból nagyjából 12,7 milliárd euróhoz való hozzáférésre.

Elismerte a Magyar Nemzet, hogy hazugságokat írt az Országos Bírói Tanács szóvivőjéről egy évvel ezelőtt

Vasvári Csaba ellen tavaly lejárató kampány indult a fideszes médiában, miután a bíró kritikus véleményt fogalmazott meg az igazságszolgáltatást érintő kormányzati döntésekről. Most a fideszes médiahálózat egy bírósági pernek eleget téve végül beismerte, hogy több pontban is hazugságokat írt a bíróról.