Széky János: Ki az őrült?
Május 8-án Szijjártó Péter nemes egyszerűséggel őrültnek nevezte a NATO tervét, hogy ötéves hatállyal százmilliárd eurós alapot létesít Ukrajna katonai megsegítésére, és átvenné a segítség koordinálását a Ramstein-csoport nevű, amerikai vezetésű koalíciótól.
Mi ez?
Horváth Csaba polgármester a Bayer-ügyben évek óta félrevezeti a közvéleményt – állítja Zugló volt főépítésze szakmai közleményében. Dienes János a zuglói óriásprojektről írt kétrészes cikkünk nyomán küldte el nekünk írását, amelyben azt mondja, köztisztviselőként korlátozott eszközökkel, a nyilvánosságtól és a beruházóval való érdemi tárgyalásoktól eltiltva kellett éveken át végignéznie, hogy a polgármester egy törvénytelen szerződéstervezetet akart folyamatosan áterőltetni a testületen.
A zuglói polgármester és a jegyző személyemet érintő nyilatkozatokat tett a 24.hu, a Válasz Online és a Telex cikkeihez, és egy hosszabb nyilatkozatot Horváth Csaba a Facebook oldalán is közölt 2024. május 8-án. Azért szólalok most meg, hogy ezt a szövevényes ügyet jobban megérthesse a kívülálló.
2020 elején neveztek ki a XIV. kerület főépítészének, de Hajdu Flórián alpolgármester (MSZP) felkérésére már korábban is adtam szakmai tanácsokat a 2019-es építési szabályzathoz. Közvetlenül a kinevezésem előtt a kerületi jegyzővel, Tiba Zsolttal volt egy beszélgetés, ahol bemutatkoztam és ismertettem írásban is átadott programomat. A Bayer-beruházás problémáját megörököltem, az ügy végigkísérte, és meghatározta három és fél éves főépítészi munkámat a kerületben.
Tizenhárom évvel ezelőtt napirend előtti felszólalásban tiltakoztam amiatt, hogy napokkal korábban a Budapestre látogató Ven Csia-pao, akkori kínai miniszterelnök elől a hazánkban élő kínai vallási közösséget pontosan azokkal a módszerekkel távolították el az utcákról, ahogyan ezt 2003 februárjában az akkori hatalom megtette. Felidéztem 2008-ból Kövér László megszólalását, aki a tibeti jogsértések kapcsán világosan fogalmazott, anikor azt mondta:
Kínában a kommunizmus a mai napig állami ideológia, embereket lehet eltüntetni, koncentrációs táborba zárni, kivégezni,
továbbá Semjén Zsoltot, aki szintén egyértelműen foglalt állást ugyanekkor: „Az emberi jogok tekintetében nincs alku, mindenki erkölcsi kötelessége a kiállás.” Szemére vetettem a miniszterelnöknek, hogy a gazdasági szabadságharc jegyében felajánlotta az országot Kínának, s a munkavállalói jogok leépítése mellett – úgy tűnik – a politikai szabadságjogok tekintetében is Kínát tekinti példának. Beszédemet azzal zártam, hogy akad, akinek ez a politika tetszik:
Sokkal többet kellene kibervédelemre költenünk, de hogyan teljesítenek a konszolidációért kiáltó szektor cégei és mi alapján árazzák őket?
(A szerző befektetési szakember. Korábbi írásai itt olvashatók.)
A kiberbiztonsági piac eredményessége alig korrelál a gazdaság egészével, sokkal inkább mozog együtt a magánszemélyek és vállalatok adatéhségével, és az ezzel járó kiberbűnözési költségekkel.
Kialakult egy vita az elnöki kegyelem jogköréről, de nem jogászkodni kell, hanem tiszta helyzetet teremteni egy világos, egyértelmű döntéssel. Van öt gyermekem és hat unokám, ha valakik hozzányúlnának, az első gondolatom, hogy félbe kell őket hasítani vagy miszlikbe vágni.
Ne találgassanak, ezt nem Sandokan, a 18. századi maláj kalóz mondta, hanem Orbán Viktor, Magyarország „szelíd lelkű” miniszterelnöke. Lépett is hamarosan, hiszen megtehette. Na jó, nem vágott miszlikbe senkit, hanem benyújtott egy alaptörvény-módosítást, melyet akár jubileuminak is nevezhetnénk, hiszen 13 év alatt éppen a tizenharmadik. Bár ez lenne a módosítás legnagyobb hibája! Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy a kormányfő erős felindulásában – az egykori jogi tanulmányaiból mindent elfeledve – a következő szöveget fogalmazta meg:
a köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja.
Reagált a Forbes véleménycikkére a Mészáros Csoport. Pontosabban az ügyvédjük.
Nemrég írtam arról, hogy a Mészáros Csoport kommunikációs osztálya új gyakorlatot vezetett be: a szerkesztőségünknek küldött sajtóközlemények végén megjelent, hogy azokat szó szerint közölhetjük csak, máskülönben jogi következményei lesznek, ha nem így teszünk.
Röviden írtam arról, hogy miért gondolom ezt szakmaiatlan, jogilag nem megalapozott, amatőr és arrogáns húzásnak.
Balázs Péter: Brüsszel elfoglalása
Brüsszel elfoglalásának haditervét Orbán meghirdette, de nem egyedül akarja végrehajtani. Nem titkolt álma Európa, sőt a világ szélsőjobb pártjainak szorosabb együttműködése, növekvő befolyásuk Oroszországnak is érdekében áll. Ennek előmozdításába a magyar miniszterelnök sok szervező munkát és költségvetési pénzt fektetett. Az amerikai Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) már háromszor élvezte a magyar kormány vendégszeretetét. Az akciók kimondott célja a rendező Alapjogokért Központ főnöke szerint „globális szövetséget összehozni az antiglobalista erőkből”.
Mi ez?
Magyarország „szabadságharcos” kormánya 2023 őszén két lépésben üzent hadat a bérharcnak, egyúttal kapitulált a globális nagytőke előtt. Az első salátában, a 2023. évi LXX. törvényben – többek között – gyakorlatilag felszámolták a munkavédelmi oktatást, míg a második salátában – egyebek mellett – megszüntették a kötelező üzemorvosi vizsgálatot.
A Margaret Thatchert meghazudtoló neoliberális brutalitás ellen, baloldali ellenzék híján, a szakszervezetek tiltakoztak. Őket a kormányzati kommunikáció azzal kábította, hogy majd megjelennek azok a miniszteri rendeletek, amelyek a különösen kockázatos iparágakban az egyes munkakörökre részletes munkavédelmi oktatási tematikát, illetve kötelező munkaalkalmassági vizsgálatot állapítanak meg.
A 2023. évi LXX. törvény munkavédelmi törvényt módosító passzusa február 1-jén lépett hatályba azzal, hogy a miniszter rendeletben határozza meg a munkavédelmi oktatásnak megfelelő általános oktatási tematika átadása és az alkalmazhatóság feltételeit, valamint az általános oktatási tematika részletes szabályait. Azóta annyi történt, hogy megjelent a nyúlfarknyi NGM rendelet, amelynek hatálya kizárólag a számítógéppel végzett irodai és home office-tevékenységre, egészen pontosan a monitorhasználatra terjed ki.
Húsz éve része Magyarország a világ legsikeresebb nemzetközi szövetségének, az EU-nak. Amikor beléptünk, akkor is válságok sorát kellett éppen kezelnie, és akkor is sorsdöntőnek látszó viták határozták meg, ahogy most is. Ám ezek a problémák a hétköznapi működés részei. A szuverenisták és föderalisták sokat emlegetett vitája sokszor csak politikai kommunikációs termék. A valóság általában konkrét ügyek kezeléséről szól, ami rendre hatékonyabb együttműködésre kényszeríti a tagállamokat. A prosperitás, de leginkább a béke kedvéért.
Digitális kkv-ból legyen sok vagy lőjünk arra, hogy kevesebb, de magasabbra jutó top startupjaink legyenek? A Munch társalapítója saját sztorijukon keresztül mutatja meg, hogy nem fekete-fehér ez a világ sem, és hogy saját dilemmáikból, hibáikból mit tanultak ők, és mit tanulhat az ökoszisztéma.
(A szerző a Munch társalapítója.)
A Munch egy érdekes hazai sztori. Nem globálisan skálázható szoftver, hanem egy hiperlokális piactér. Kevés ilyen tud kitörni a régióból.
Minden jótett elnyeri méltó büntetését – így a cinikusok. És sokszor igazuk is van. Ha ez esetben büntetést nem is, de csalódást annál inkább sikerült okozni egyik olvasónknak, aki jóhiszeműen úgy gondolta, megpróbálja kicsit elviselhetőbbé tenni az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) szerencsétlen lakóinak napjait.
Miután hivatalból járt bent egy ügyben az IMEI-ben, utóbb magánszemélyként emailben kereste meg az intézetet azzal, hogy „néhány könyvet és DVD-t ajándékozna nekik, illetve, ha nincs DVD lejátszójuk, esetleg azt is tudna szerezni.” Levelében – kellő előrelátással – azt is jelezte, hogy vígjátékokat és romantikus filmeket szeretne adományozni, melyeknek címjegyzékét előzetes jóváhagyásra megírja, és csak az után postázná.
Idézem az IMEI válaszát:
Hajdu Nóra: A „polikrízis” országa
A politológia irodalmában kevés fogalom futott be rövid idő alatt olyan nagy karriert, mint a polikrízis, amelyet elsősorban nemzetközi folyamatok leírására használnak. Érdemes lehet azonban megpróbálni a fogalmat egy adott országban zajló történésekre alkalmazni. Amit Németországban ma látunk, arra ugyanis találó ez a kifejezés: egymás mellett létező, részben egymásból eredő részválságok jellemzik az ország helyzetét.
Mi ez?
Azt csinálod, amit mondok, úgy, ahogy mondom, még akkor is, ha ennek semmi alapja sincs. Azért, mert én így akarom.
„A sajtóközlemény felhasználása kizárólag teljes terjedelmében engedélyezett, ellenkező esetben jogi lépéseket von maga után.”
Rövid időn belül a második sajtóközleményt kaptuk a héten ezzel a kitétellel a leggazdagabb magyar cégcsoportjától, a Mészáros csoporttól.
Leendő vagy csak terápiás céllal színpadra lépő standuposok gyűlnek össze a New Yokr-i comedy klubokban, és fizetnek azért, hogy a többiek előtt fellépjenek. Elmerültem ebben a világban.
Nagyjából nyolc hónapja kezdtem el Budapesten amatőr szinten ismerkedni a standup comedy műfajával. Rám jellemzően elég nagy lelkesedéssel és energiával, szeptember és január között nem nagyon volt Budapesten magyar vagy angol nyelvű open mic (lásd lejjebb), amin nem vettem részt.
Időközben saját showcase esteket is szerveztem, viszont január végére, február közepére elfogytam. Nem jött ihlet új poénok írásához, és kezdtem unni, hogy ugyanazokat ismételgetem minduntig.
Váncsa István: Rend, fegyelem, alakiság
Azt írja az újság, hogy létrejött az Egészségügyért Felelős Államtitkárság Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálati Főosztály, örömöm nem ismer határokat. Szervezeti egység ennyire szívbemarkolóan agyalágyult nevet a neolitikum eleje óta nem kapott, ilyet csak mi tudunk kitalálni, de mi is csak az Orbán-korszak legfényesebb esztendeiben, amikor már a legutolsó gátlásainkat is levetkőztük és úgy állunk a világ előtt, mint Bálám teljesen elhülyült szamara. A lényeg az, hogy az orvosi kamara nemrégiben tagjainak hogyléte felől érdeklődött, az eredményekből pedig az sejlett ki, hogy az orvosoknak immár végképp elegük van, a mostaninál többet magasabb fizetésért sem tudnának és nem is akarnak dolgozni, inkább az állami egészségügy otthagyását fontolgatják. Viszont ez a kép még az Egészségügyért Felelős Államtitkárság Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálati Főosztályának létrehozása előtti állapotokat tükrözi, a helyzet pedig napról napra egyre gyorsabban és a betegek által is jól érzékelhető módon romlik tovább. Ami most van, az még a Kánaán, ami következik, arra gondolni se jó. Evvel együtt néha azért kellene.
Mi ez?
„Ha már légvárakat építünk, ne spóroljunk a téglákkal”. Álmodjunk nagyot, kezdjük ott. Van-e helyes iránya annak, hogyan kell startupot és mellette ökoszisztémát építeni? Györkő Zoltán vendégcikke.
(A szerző angyalbefektető, aki sikeresen exitált 18 évig épített technológiai cégéből. A Startup Hungary boardjának tagja. Korábbi vendégírásai itt olvashatók.)
Több dimenzióban is megszólítva éreztem magam miután elolvastam Balogh Petya és Langmár Péter válaszcikkét a most kibontakozó „startupvitában”.
Azt már évek óta tudjuk, hogy Mészáros Lőrinc rohamos gazdagodásának egyetlen titka, hogy okosabb a facebookos Zuckerbergnél, de lehet, hogy most vetélytársa akadt. Igaz, más területen. A törvénytervezetek benyújtásának bajnokától, Semjén Zsolttól – aki nyilván okosabb az első magyar büntető kódexet megalkotó Csemegi Károlynál – nem merném megkérdezni, milyen törvényeket érint az a salátatörvény, melyet miniszterelnök-helyettesként ő nyújtott be április 2-án.
De még azt sem, hogy hány törvényhez nyúlnának hozzá. Segítek: nem kevesebb, mint harminchoz. Ne aggódjanak, nem sorolom fel mindet, elég annyi, hogy a közjegyzőktől kezdve a szabadalmi oltalmon, az elektronikus hírközlésen, a kötelező gépjármű biztosításon át egy rakás igazságügyi és versenypiaci törvényig kő kövön nem marad a jogalkotás nagyobb dicsőségére.
Mi most azonban csak az igazágügyi törvényekről szólunk, azokat is elég lesz megemészteni.
Simonovits András: A nyugdíjreform politikája
„Félve ugyan, de rátérek a kívánatos nyugdíjreform politikai lehetetlenségére is, amelyről szinte senki sem beszél nyilvánosan. A jelenlegi politikai rendszerben a kormányzat számára a passzivitás a legjobb stratégia. A matematikából ismert indirekt bizonyítással élek, és felteszem, hogy Orbán Viktort meggyőzik tanácsadói, hogy az OECD, az EU és a hazai szakemberek (beleértve magamat is) által javasolt nyugdíjreformokból legalább egyet-kettőt valósítson meg.
Mi ez?
Stewart Lucas Murrey ötven alperestől 2,6 millió dollár (közel egymilliárd forint) kártérítést követel, mert szerinte a nők, különböző hazugságokkal negatív színben tüntették fel egy Facebook-csoportban – írja a New York Post.
Murrey az „Are We Dating The Same Guy – Los Angeles” nevű, mintegy 53 ezer tagot számláló csoportról beszél, melyet nők azért hoztak létre, hogy figyelmeztethessék egymást, ha zaklató, erőszakos férfiakkal akadnak össze a különböző randiapplikációkon.
Kelly Gibbons, az egyik alperes posztolt először Murreyről a csoportban, miután egy randiappon összeismerkedtek, és néhány hétig cseteltek. Gibbons úgy döntött, nem találkozik személyesen a férfival és úgy gondolta, másokat is figyelmeztetni fog, hogy Murrey durva viselkedésére.
Hogy Magyar Péter mozgalma hova tart, nem tudni, de mindenképp érdekes, hogy a visegrádi országok etnopopulista miniszterelnökeit koalícióban kormányzó konzervatívok váltották, s a térségben részben jobboldali ihletettségű politika lett az illiberális erők sikeres kihívója. Kollai István régiós elemzése.