Best WordPress Hosting
 

„Ha a bíróságra vagyonőrt akarok felvenni, akkor nagyobb órabért kell adnom, mint egy kezdő bírónak”

Hiába lépett fel soha nem látott egységben a harmadik hatalmi ág a bírák és bírósági dolgozók fizetésemelése érdekében, a kormányzat a bírák esetében nem számol ezzel ebben az évben sem, így a harmadik év telhet el számukra fizetésemelés nélkül a rekordinfláció dacára.

Ez Répássy Róbert igazságügyi államtitkárnak az Országos Bírói Tanács múlt szerdai ülésén elmondott beszédéből derült ki. A 24.hu információi szerint a fideszes politikus azzal magyarázta mindezt, hogy nincs fedezet a béremelésre. Az egyik jelen levő bírósági vezető bírótársainak írt beszámolója szerint a folyosói beszélgetések során bővebb magyarázatot is adott erre: „a bíráknál nincs tömeges elvándorlás, ezért nem szükséges lépni”.

A bíráknál is kilátástalanabb helyzetben lévő igazságügyi alkalmazottaknál (írnokok, jegyzőkönyvvezetők, fogalmazók, bírósági titkárok), ahol az államtitkár szerint is hiperakut a helyzet (ezzel a jelzővel festette le a helyzetet a Kúria elnöke másfél hónappal ezelőtt), viszont kénytelen lépni a kormány. A bérrendezésükre Répássy elmondása szerint 8–10 milliárd forintot tudnak átcsoportosítani (ebből jut az ügyészségi alkalmazottaknak is). Ennek pontos módjáról még nincs döntés, felvetődött, hogy mindenkinek a juttatását a kategóriája felső határához emelnének, bár ez a legalacsonyabb sávoknál nem sokat segítene, mert a felső határ sem éri el a garantált bérminimumot.

Lezárult a vizsgálat, megjelenhet a Kúriai Döntések nevű lap, amelyből kiderült a kegyelmi botrány

[A] vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóirat 2024/1. számában megjelent 3. sorszám alatti határozat közzététele szabályos volt, és megfelelt a több évtizedes szakmai szerkesztési és közzétételi elveknek

– írja a Kúriai Döntések című folyóirattal kapcsolatban lezárult vizsgálat jelentésére hivatkozva a 444.hu. A vizsgálatot azért indították, hogy kiderüljön, hogy kerülhetett a lapba a kegyelmi botrányt kirobbantó döntés.

A vizsgálatról szóló tájékoztatót a Kúria honlapján is közzétették, amiben a lap szerint Varga Zs. András, a Kúria elnöke azt írja, a 444.hu kérdései alapján indított vizsgálatot.

Varga Zs. két éve még reklámozta a botrányos kegyelmi döntést publikáló kiadványt, amit most felfüggesztett

Varga Zs. Andrással, a Kúria elnökével reklámozták két évvel ezelőtt a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóiratot, amelynek felfüggesztését most Varga Zs. elrendelte – hívta fel figyelmünket az egyik olvasónk, aki elküldte a vonatkozó videóklipet is.

Ezen az látható, hogy a főbíró ünnepélyes zenére bevonul a tágas irodájába, bekapcsolja a laptopját, majd rákattint a folyóirat online verziójára. „Tradíció és megújulás – 2022 január 20-tól, ingyenes, szabad hozzáférésű online kiadvány a fenntarthatóság jegyében” – írták ki a videóban.

Mint csütörtökön beszámoltunk róla, a folyóirat kiadását most felfüggesztették a Kúria elnökének kezdeményezésére, amíg ki nem derül, hogyan került be az az ítélet, amelynek köszönhetően fény derült arra, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil-ügyeket eltussoló igazgatóhelyettesének, amely miatt később lemondani kényszerült.

Két voksolás között – eddig felemásra sikeredett az új OBT megválasztása

Két választás Magyarországon – ezzel a címmel adott ki könyvet Mikszáth Kálmán. Én, az őhozzá fel nem érő tollforgató, egy harmadikról ejtenék szót. Egy olyanról, amely van olyan fontos, mint ama kettő, amelyekről nap mint nap szó esik. Mert bár sokan nem tudják, vagy ha tudják is, nem hiszik, hogy a mindennapjaikat, az életüket, a szabadságukat és a jogaikat alapvetően határozza meg, mennyire függetlenek a hazai bíróságok.

Az Európai Unió által befagyasztott euró milliárdokhoz Magyarország csak akkor jut hozzá, ha az unió által meghatározott 27 jogállami „mérföldkövet” teljesíti. Ezek közül négy szólt a bíróságok függetlenségének garantálásáról. Bátran kijelenthetjük, hogy kizárólag a befagyasztott pénzek megszerzése érdekében született meg az az új bírósági törvény, amelynek számos – de nem minden – rendelkezése elvileg valóban előrelépésnek tekinthető. Az egyik ilyen rendelkezést emelném most ki: az Országos Bírói Tanács (OBT) – amely az egyetlen, a bírák által „demokratikusan” választott testület – jóval szélesebb jogkört kapott a korábbiaknál.Az idézőjelekre még visszatérünk. Ennek a testületnek az a feladata, hogy ellenőrizze a bíróság igazgatását, felügyelje a legfőbb igazgatási szerv, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) működésének törvényességét.

A jelenlegi bírói tanácsnak január 30-án jár le a hat évre szóló megbízatása. Bár a törvény lehetővé tenné, hogy a tagjai most még újra indulhassanak az új OBT-választáson – a továbbiakban a tagoknak már nem lesz ilyen lehetőségük –, ők ezt nem tették. (Hogy a Pretty Womanből idézzem Julia Robertset: „hiba volt, nagy hiba.”)

Sándor Zsuzsa belenézett 2023 mélységes mély kútjába

„Mélységes mély a múltnak kútja” – így kezdi Thomas Mann a József és testvérei című regényét. Amikor valamiféle múltidézésről van szó, mindig ez a mondat jut eszembe, még akkor is, ha most csak az elmúlt egy év jelenti ezt a múltat. Mert a 2023-ban történtek gyökerei is sokkal mélyebbre nyúlnak vissza. Az emlékek, és az azok alapján készült összegzések mindig szubjektívek, még akkor is, ha a felidézett tények objektívek. Miként ez a visszatekintés is.

Az úgynevezett Budaházy-ügyben Novák Katalin 2022 utolsó napjaiban hét vádlottnak adott eljárási kegyelmet. A „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” terrorcselekményekkel vádolt tagjainak adott kegyelem – ez esetben az, hogy velük szemben nem lehetett folytatni a büntetőeljárást – meglehetősen nagy vihart kavart az elmúlt év elején. A kegyelem indokolása finoman szólva is kevéssé volt meggyőző, mindössze annyi, hogy az eljárás hosszan elhúzódott. A korábbi köztársasági elnökök nyilvánosságra került kegyelmi gyakorlatát felidézve ennél nyomósabb és egészen más típusú okok kellettek egy-egy elnöki kegyelemhez.

Mohos Márton / 24.hu Novák Katalin

Lehetséges, hogy túl korán szabadította fel az uniós források egy részét az Európai Bizottság?

Ugye ismerik a „Ki nevet a végén?” játékot? Az a lényege, hogy már azt hiszed, a győzelem kapujában állsz a kis bábuddal, amikor még mindig leüthet egy másik játékos, és kezdheted elölről róni a köröket, hogy célba érj. Nos, valami ilyet játszik a magyar kormány az Európai Bizottságával január óta. De, hogy szeretett vezérünket idézzem, nem babra megy a játék. A tét mintegy 10 milliárd euró, vagy a valóban független igazságszolgáltatás.

Az első – mindaddig szokatlan – lépést az Igazságügyi Minisztérium tette meg azzal, hogy január 25-én nyilvános társadalmi vitára bocsátotta a bírósági reformról szóló törvényjavaslatot. Persze az első lépés előtt is volt már, mondjuk úgy, egy nulladik lépés, amikor az Európai Bizottság ezt megkövetelte. Addigra már oly sok elfogadhatatlan beavatkozás történt a bíróságok életébe, hogy a reform elkerülhetetlenné vált.

Májusban a parlament elfogadta az új igazságügyi törvénycsomagot, ami júniusban hatályba is lépett számos pozitív változtatással, ám jó néhány tekintetben nem kellő garanciával. A kormány azonban már júliusban kezdeményezte, az Európai Bizottság állapítsa meg, hogy az általa előírt feltételek teljesültek (a négy „mérföldkő”). Ezek teljesítéséhez kötötte ugyanis az unió a felzárkóztatási alapból származó pénzek kifizetését. A törvény legfontosabb változtatásaként említhetjük, hogy

Akar ön lehajtott fejű bírókat látni a pulpituson?

Egyszer egy pszichológus mondta: ahhoz, hogy megértsük egymást, tisztáznunk kell, kinek mit jelent például egy „pöttyös bögre”. Az egyiknek pirosat és kicsit, a másiknak feketét nagy pöttyökkel, a harmadiknak meg azt, amelyiket összetört a férje. Vagyis, amíg nem definiáljuk közösen, hogy most éppen mit értünk pöttyös bögre alatt, addig nem ugyanarról fogunk beszélni.

Bár a jogászok nem pszichológusok, erre az alapigazságra azért ők is rájöttek. Számos jogszabály kezdődik úgy, hogy definiálja azokat a fogalmakat, amelyekről rendelkezik. Kezdjük most mi is azzal, hogy pontosítsuk, milyen szervezetekről fogunk beszélni a bíróságokkal kapcsolatban.

A bíróságokat két csúcsszervezet irányítja.

A Kúria elnökének nagyon nem tetszik a jogállamisági jelentés

Az Európai Bizottság (EB) 2023. évi jogállamisági jelentésének Magyarországra vonatkozó fejezete a Kúriára vonatkozóan „sajnálatosan, ellenőrzés nélkül” átvette az Országos Bírói Tanács (OBT) „minden ténybeli alapot nélkülöző, többször adatokkal cáfolt, sok bíró személyes integritását sértő önkényes véleményét” – írta a legfelsőbb bíróság elnöke az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

Varga Zs. András kiemelte, hogy minden kúriai pályázat elbírálása az évtizedes gyakorlatot aprólékosan követő, a jogszabályokat minden részletre kiterjedő figyelemmel, pontosan betartó, a véleményező bírói testületek állásfoglalását kivétel nélkül elfogadó döntéssel történt. „Éppen ezért egyetlen, a pályázatokon nem nyertes pályázó sem vitatta azt” – áll a közleményben.

A Kúria elnöke egyúttal úgy fogalmazott: