Best WordPress Hosting
 

Megmutatták az 50 ezer éves halott arcát

Nagyjából 50 ezer évvel ezelőtt élt neandervölgyi ember arcát rekonstruálták – írja a Live Science. Az ősi maradványokat még 1908-ban fedezték fel katolikus papok egy franciaországi barlang mélyén. A majd teljes egészében fennmaradt csontváznak hiányzott néhány foga, ezért az öregember becenevet kapta.

A vizsgálatok szerint a férfi 40 éves kora körül hunyhatott el, és körülbelül 47-56 ezer éve élhetett. Most, 115 évvel holttestének felfedezése után a szakértőknek sikerült megmutatniuk, hogy is nézhetett ki a régmúlt idők embere.

Cícero Moraes brazil dizájner és csapata a koponyáról készült CT-felvételek, valamint élő alanyok vizsgálatával határozták meg, miként illeszkedhettek az izom- és bőrszövetek az öregember csontjaihoz, így kiderítve, milyen is lehetett az ábrázata. A digitálisan lemodellezett neandervölgyit ezután hajjal és arcszőrzettel is felruházták, bár ezek – a bőrszínhez hasonlóan – már inkább csak elképzeléseken alapulnak, mintsem tudományos kutatáson.

Megoldódhat az elmúlt évezredek egyik legfontosabb evolúciós kérdése

Homo sapiens csecsemő csontját azonosítottak tudósok egy franciaországi barlangban, amelyben a feltételezések szerint kizárólag neandervölgyiek éltek – írja az MTI a Nature tudományos folyóiratban megjelent kutatás alapján.

A több mint 40 ezer esztendős lelet révén új szempontok tárulnak fel a Nyugat-Európában élő első modern emberek és eltűnt ősi rokonaik közötti kapcsolatokat illetően. Bruno Maureille, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) szakértője a Homo sapiens megjelenésénél jóval előbb kihalt, Eurázsiát hajdan benépesítő neandervölgyiek 1949 és 1963 között feltárt emberi kövületek leltárán dolgozott Burgundiában, a Yonne megyei Arcy-sur-Cure közelében található Renne-barlangban.

A helyszínen gazdag, neandervölgyieknek tulajdonított szerszámgyűjteményt és emberi csontokat találtak, amelyek az időszámításunk előtt 45 és 41 ezer között virágzó, úgynevezett chatelperroni kultúrával voltak kapcsolatosak. Ezt követően egy csecsemő felső medencecsontjára is rábukkant, amely különbözött a többitől.

Az európai jégkorszak és a Homo őstörténete

Tudományos tényként kezelik, hogy az első ősember, a Homo erectus több mint egymillió éve jelent meg Európában, ahová Afrikából érkezett. A leletek alapján az Ázsián keresztül utat találó őseink Olaszországban 1,4-1,5 millió, Spanyolországban pedig 1,2 millió éve tűntek fel. A konszenzus eddig úgy szólt, hogy az ember azóta folyamatosan jelen volt a kontinensünkön, de ezt most megkérdőjelezi az a kutatás, amelyet a londoni University College professzora, Chronis Tzedakis vezetett. Az Ibériai-félsziget partjainál, a tenger mélyén talált leletek alapján azt állítják, nagyjából 1,15 millió évvel ezelőtt az átlag hőmérséklet az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger térségében váratlanul 5 Celsius fokot esett, ami télen szokatlanul hideget eredményezett. Ez számunkra nem jelentene nagyobb gondot, mert tudunk fűteni és meleg ruhákat készíteni, akkori ősünk viszont ezekre nem volt képes.

A legrégibb európai emberi lábnyomok:

A számítógépes szimulációval kiegészített kutatásból az derült ki, hogy a Homo erectus elmenekült vagy belehalt a korabeli jégkorszakba. Az időben következő leletek 900 ezer évvel ezelőttről származnak, vagyis a feltételezés alapján Európából mintegy 200 ezer évre eltűntek az ősemberek, azaz nem volt kontinuitás. Aztán a Homo erectus helyére – szintén Afrikából, Ázsián keresztül – a természetben ellenállóbbnak bizonyuló Homo antecessor érkezett, amely már megbirkózott a még akkor is hűvösebb környezettel. Aztán 400 ezer éve megjelent a neandervölgyi ember, amely kétezer évig együtt élt az őt 42 ezer éve követő Homo sapiensszel, majd kihalt.