Best WordPress Hosting
 

Neandervölgyi nő arcát rekonstruálták

Rekonstruálták egy nagyjából 75 ezer éve élt neandervölgyi nő arcát – írja az IFLScience. A csontváz a legteljesebb és legjobb állapotú ilyen típusú lelet, amelyet az ezredforduló óta találtak, a maradványok az iraki Kurdisztán területén fekvő Sanidar-barlangból kerültek elő. A csontváz a Netflix új, Secrets of the Neanderthals (A neandervölgyiek titkai) című dokumentumfilmjében is szerepel.

A barlangot az 1950-es években fedezték fel, a helyszínen legalább tíz neandervölgyi maradványait találták meg eddig. A lelőhelyen azonosított temetkezési szokások különösen érdekesek, a leletek nagyban megváltoztatták az ősi, kihalt rokonunkról kialakított képet. Kiderült például, hogy a neandervölgyiek virágokkal tiszteleghettek halottaik előtt, és több egymást követő generációt is itt helyeztek nyugalomra.

„Láthatjuk, hogy a neandervölgyiek visszatértek egy bizonyos helyre, hogy eltemessék halottaikat” – mondta Dr. Emma Pomeroy, a Cambridge-i Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy akár több évtizedes vagy évezredes különbség is lehetett egy-egy temetkezés között. Adódik a kérdés, hogy szándékos jelenségről van-e szó, és ha igen, mi vonzotta vissza az embereket a helyszínre.

Rekonstruálták a fiatalon elhunyt császár arcát

Egy friss tanulmányban egy 1500 évvel ezelőtt élt kínai császár arcát rekonstruálják – írja a Live Science. A kutatás különlegessége, hogy nemcsak az uralkodó koponyájának morfológiájából indultak ki, hanem DNS-ét is elemezték.

A szakemberek Vu császár (560-578), az Északi Csou-dinasztia tagjának csontjait vetették vizsgálat alá. Az uralkodó erős hadsereget épített ki, és egyesítette Észak-Kínát, miután legyőzte a Csi-dinasztiát, ám igen korán, 36 évesen elhunyt. Halálának oka régóta vitatott, a friss eredmények megerősítik, hogy valószínűleg stroke szövődményei állhattak a háttérben.

A császár sírját 1996-ban fedezték fel, a nyughelyben csontvázát és szinte teljes koponyáját is megtalálták. A maradványokból a közelmúltban sikerült DNS-t kinyerni, a genetikai adatokat pedig a koponyával kombinálták, hogy létrehozzák az arc 3D-s modelljét.

Megalkották a deformált koponya arcát

A mai Bolívia területén találták azt a koponyát, amelynek alakja arra utal, hogy az illető egy rendkívül ritka betegségtől,  craniosynostosistól szenvedett. Ilyenkor a koponyavarratok idő előtt összeforrnak: a koponya deformálódik annak függvényében, hogy mely varratok és milyen sorrendben nőnek össze. Műtét nélkül az agy nem tud megfelelően fejlődni, állandó nyomás alatt áll, ami további, elsősorban kognitív és érzékszervi tüneteket okoz.

A bolíviai Nemzeti Régészeti Múzeumban őrzött koponya nem datálható pontosan, szakértők szerint a Kolumbusz előtti időkből származik az inka vagy a tiwanaku kultúrából – írja az IFLScience. A hírekbe pedig azért került, mert Cícero Moraes igazságügyi szakértő és 3D-s tervező elkészítette a koponya digitális modelljét, és megalkotta az évszázadokkal ezelőtt elhunyt ember arcát. A szakember hihetetlen munkáiról – köztük egy Árpád-kori magyar nő arcrekonstrukciójáról – itt számoltunk be részletesen.

A mostani inka, vagy tiwanaku személy koponyája mellett egyetlen más, hozzá tartozó csontot sem találtak, így a nemét nem tudták megállapítani, csupán fogai alapján annyit, hogy 17-21 éves kora körül hunyt el. A koponya rendellenes morfológiája miatt a beteg szemei kidülledtek, illetve hallás- és idegkárosodást szenvedett.

Megmutatták az 50 ezer éves halott arcát

Nagyjából 50 ezer évvel ezelőtt élt neandervölgyi ember arcát rekonstruálták – írja a Live Science. Az ősi maradványokat még 1908-ban fedezték fel katolikus papok egy franciaországi barlang mélyén. A majd teljes egészében fennmaradt csontváznak hiányzott néhány foga, ezért az öregember becenevet kapta.

A vizsgálatok szerint a férfi 40 éves kora körül hunyhatott el, és körülbelül 47-56 ezer éve élhetett. Most, 115 évvel holttestének felfedezése után a szakértőknek sikerült megmutatniuk, hogy is nézhetett ki a régmúlt idők embere.

Cícero Moraes brazil dizájner és csapata a koponyáról készült CT-felvételek, valamint élő alanyok vizsgálatával határozták meg, miként illeszkedhettek az izom- és bőrszövetek az öregember csontjaihoz, így kiderítve, milyen is lehetett az ábrázata. A digitálisan lemodellezett neandervölgyit ezután hajjal és arcszőrzettel is felruházták, bár ezek – a bőrszínhez hasonlóan – már inkább csak elképzeléseken alapulnak, mintsem tudományos kutatáson.

Így nézett ki a kislány, akit feláldoztak az inkák

Peruban rekonstruálták egy több mint 500 éve rituálisan feláldozott inka tinédzser lány arcát – írja az MTI. A szilikonból elkészített portrét kedden mutatták be ünnepélyesen Arequipában, az Andoki Szentélyek Múzeumában.

A szilikon mellszobor a fiatal nőt hangsúlyos arccsonttal, fekete szemmel és napbarnított bőrrel ábrázolja. A női portré megalkotásán lengyel és perui tudósok dolgoztak egy arcrekonstrukciók elkészítésében járatos svéd szobrász közreműködésével.

A Juanitának nevezett inka lány mumifikálódott maradványait megtaláló amerikai antropológus, Johan Reinhard elmondta: sohasem gondolta volna, hogy valaha látni fogja a lány arcát olyannak, mint amilyen életében lehetett. Oscar Nilsson rekonstrukciójának köszönhetően ez most, 28 évvel később valóra vált.

Megmutatták a négyezer éves halott arcát

Nagyjából 4200 éve elhunyt ember arcát rekonstruálták – írja a Live Science. A bronzkori nő csontvázát még 1997-ben találták meg Skóciában.

A guggoló pozícióban eltemetett halottról felfedezése után megállapították, hogy Krisztus előtt 1500-2200 környékén élhetett, a húszas éveiben járt halálakor és betegség vagy alultápláltság következtében veszthette életét. A régészek a sírjában talált leletek alapján arra következtettek, hogy a korai harangedényes kultúra tagja lehetett.

A modern technológiáknak köszönhetően most ennél is többet megtudhatunk az ősi nőről, hiszen szakértőknek CT-szkennelés segítségével sikerült szobrot alkotniuk az arcáról.

Brazíliában elevenedett meg egy 900 éves magyar nő arca

Az ember rendkívül társas teremtmény, komoly késztetést érzünk arra, hogy kapcsolódjunk másokkal. Sokszor észre sem vesszük, mennyire érdekes számunkra a többi ember, így vagy úgy, de még a leginkább magának való személyt is foglalkoztatják a fajtársai. Valahol éppen azért olvasunk könyveket, híreket, azért nézünk filmeket, sorozatokat, hogy megismerjük a többiek történeteit, gondolatait. A kapcsolódás pedig nem csupán az élők esetében fontos: a múlt embereiről is szeretünk beszélgetni, elég a szűk körben elmesélt, a nagyszülőkről, dédszülőkről szóló családi emlékekre gondolni.

A halottakkal való közvetett érintkezésben emellett óriási segítséget jelenthet a történelem és a régészet, illetve ezek segédtudományai. A tudás és a technológia fejlődésének hála napjainkban egészen elevenen képesek megjeleníteni a múlt embereit.

Részben ehhez járul hozzá a fizikai antropológia, amely régészeti közegben alkalmazva a történelmi időknek és az azokat megelőzően elhunyt személyek testi tulajdonságainak a feltárásával foglalkozik. A területnek köszönhetjük azokat a népszerű arcrekonstrukciókat, amelyeket koponyák vizsgálatát követően készítenek el az arra szakosodott kutatók.

Ezer éve halott, törpenövésű férfi arcát rekonstruálták

Egy törpenövésben szenvedő középkori férfi arcát rekonstruálták – írja az IFLScience.

A nagyjából 115 centiméteres személy a 9-11. században élt, és 30-45 éves korában halt meg, maradványait Lengyelországban tárták fel.

Az arcot Cícero Moraes és kollégái modellezték, az eredményekről külön tanulmányban számoltak be. Moraes egy 3D-s dizájner, aki az arcrekonstrukciók egyik legelismertebb szakértője, munkájával korábban többször is foglalkoztunk.

Több száz éve halott herceg arcát rekonstruálták

Létrehozták Stuart Károly Eduárd eddigi legélethűbb arcrekonstrukcióját – írja a The Guardian. A Dundee-i Egyetem a skót herceg 1788-ban készült halotti maszkját használta fel, hogy megalkossák a modellt.

A rekonstrukció úgy mutatja meg Stuart Károly Eduárdot, ahogy az 1745-ös jakobita felkelés idején nézhetett ki. A herceget a kortársak kifejezetten jóképűnek írták le, karaktere az utóbbi időkben vált ismét népszerűvé az Outlander – Az idegen című sorozat miatt.

A modell szőke fürtökkel, fehér ingben és foltos bőrrel jeleníti meg a férfit. 1745-ben a herceg sikertelenül próbálta visszaszerezni száműzött apja számára a trónt. A próbálkozás után egy ideig rejtőzködött, majd Franciaországba menekült. 67 évesen halt meg agyvérzésben, ekkor maszkot készítettek arcáról.

Megelevenedett Ava, a 3800 éve meghalt nő arca

1987-ben munkások egy csoportja egy útépítés során egy bronzkori nő sírjára bukkant Skóciában – írja a Live Science. A nyughelyet kőből, koporsószerűen alakították ki, a csontok mellett sírmellékeket, köztük egy rövidnyakú kerámiapoharat is megtaláltak.

A maradványok Achavanich-nál kerültek elő, az elhunyt a régészektől az Ava nevet kapta. Egy friss tanulmány alapján a nő 18-25 éves korában, mintegy 3800 éve halt meg, a periódushoz képest pedig kifejezetten magas, 171 centiméteres lehetett. Sírleleteiből arra következtetnek, hogy talán a harangedényes kultúra tagja volt.

A friss publikációhoz Ava közelítő arcrekonstrukcióját is elkészítették.

Így nézhettek ki az igazi hobbitok

50 000 éve kihalt emberfaj arcát rekonstruálta egy régészekből és 3D-művészekből álló csoport – írja az IFLScience. A Homo floresiensis egy különös faj volt, amelynek tagjai mindössze 1,1 méter magasak lehettek, ezért sokan a hobbit becenévvel illetik őket.

A Homo floresiensis igazán rejtélyes faj, hiszen nagyon keveset tudunk róluk, egyes szakértők még abban is kételkednek, hogy egyáltalán a Homo nembe sorolhatók-e. 

Egy új tanulmánynak köszönhetően azonban kicsit közelebb kerülhettünk a megértésükhöz, ugyanis egy kutatócsapatnak a koponyák alapos vizsgálatával sikerült rekonstruálnia, hogyan is nézhetett ki az arcuk.

1300 éve elhunyt lány arcát rekonstruálták

Nagyjából 1300 éve elhunyt 16 éves lány arcát rekonstruálták a Cambridge-i Egyetem szakértői – írja a Live Science. A tinédzserkorú nő maradványait még 2011-ben találták meg egy rubinokkal díszített aranykereszttel együtt.

A hetedik század végén élt lányról nagyon keveset tudtak, mindössze a korát ismerték, a keresztformájú kincsről pedig arra következtettek, valószínűleg keresztény hitű lehetett, minden mást rejtély fedett. Most azonban a koponyáról készült nagy felbontású fényképek segítségével a szakértőknek sikerült feltárnia, milyen is lehetett a fiatal hölgy arca.

a Cambridge-i Egyetem kutatói emellett a csontok és fogak alapos vizsgálatával azt is kiderítették, hogy a lány Németországból költözhetett Angliában, valamikor 7 éves kora körül. A szakértők úgy gondolják, a tinédzser egy nőkből álló rangos csoport tagja lehetett, erről a csoportról azonban sem sokat tudnak.

Így nézett ki Tutanhamon, a leghíresebb fáraó

Megközelítő arcrekonstrukció készült az ókori Egyiptom egyik, ha nem a legismertebb fáraójáról, Tutanhamonról – írja a Live Science. „Tutanhamon nemcsak világhírű temetkezési kincse miatt érdekes régészeti szempontból, hanem azért is, mert egy évtizedig uralkodott az egyiptomi történelem egy fontos szakaszában” – mondta Michael Habicht, a Flinders Egyetem munkatársa és az új eredményekről beszámoló tanulmány egyik szerzője.

Az uralkodó apja, Ehnaton átfogó reformokat vezetett be, Aton istent helyezve a vallás középpontjába. A kilencévesen, időszámítás előtt 1333-ban trónra lépő Tutanhamon nem követte apja nyomdokait, uralkodása alatt visszatértek a korábbi hagyományokhoz.

Az új modell elkészítéséhez a kutatók a fáraó koponyájáról korábban készült CT-felvételeket használták fel, emellett azokat az adatokat is elemezték, amelyeket röntgennek gyűjtöttek.