Best WordPress Hosting
 

Ezért temettek el élve embereket az őskori Európában

Kegyetlen kínzás után élve temettek embereket Európában az újkőkorszakban, derül ki egy friss kutatásból. A Live Science szerint a síremlékek feltárása során több mint egy tucat olyan esetet találtak, amikor úgy temethettek el élve embereket, hogy a lábukat a nyakukhoz kötötték, így lényegében magukat fojtották meg.

A tanulmány egy ősi temetkezési hely ismételt feltárását követően készült, melyet több mint 20 éve fedeztek fel Saint-Paul-Trois-Châteaux-ban, Avignon közelében, Dél-Franciaországban. A gabona tárolására használt silóban három nő maradványait találták meg, akiket körülbelül 5500 évvel ezelőtt temethettek el.

Ludes et al., Sci. Adv. 10, eadl3374 (2024)

Descartes-nak vagy két koponyája volt, vagy téved a maradványokat őrző múzeumok egyike

Furcsa sztori rajzolódott ki az elmúlt néhány években az egyetemes filozófiatörténet egyik legfontosabb alakja, René Descartes (1596-1650) körül, hiszen az élete utolsó évét Krisztina svéd királynő meghívására Stockholmban töltő, majd 1650 februárjában tüdőgyulladásban elhunyt gondolkodó koponyáját, illetve annak legalább egy részletét két múzeum is magáénak vallja.

A tudóst halála után röviddel a Saint-Germain-des-Prés-i apátság templomában temették el, koponyájáról azonban a legtöbben évtizedek óta úgy tudják, hogy az 1937-es párizsi világkiállításra létrehozott Musée de l’Homme (Az emberiség múzeuma) gyűjteményébe került, ahol annak egyik legfontosabb tárgyaként ma is látható.

Egy 2020-as tanulmány szerint a helyzet távolról sem ennyire egyértelmű – írja a svéd Filter magazin, ami szerint a mű megkérdőjelezi a párizsi maradványok hitelességét, majd bemutatja a Lundi Egyetem Történeti Múzeumában dolgozó kutatók véleményét, akik úgy gondolják, hogy

A szextutaj-kísérlet visszaadja az emberiségbe vetett hitet

Az egész egy repülőgép-eltérítéssel kezdődött 1972 novemberében. Santiago Genovés egy, az emberi erőszak történetéről szóló konferenciáról tartott hazafelé Mexikóvárosba. Miközben terroristák rántottak fegyvert a repülőgépen, nem tudott nem arra gondolni, mennyire ironikus, hogy ő, aki az egész karrierjét az erőszak tanulmányozására tette fel, véletlenül egy ilyen szituációban találja magát. Az extrém élmény nem felkavarta vagy megrémítette, hanem elültette a gondolatot a fejében, hogyha mesterségesen teremthetne egy hasonló szituációt, amit külső szemlélőként figyelhet meg, az tökéletes lehetőséget adna az emberi viselkedés tanulmányozásához. Már csak azt kellett kitalálnia, hogyan tud tökéletes izolációba helyezni egy csoportnyi önkéntest, majd valós veszélynek kitenni őket.

Genovés egész karrierje során azt akarta megérteni, miért harcolnak egymással az emberek.

Úgy gondolta, ha sikerülne megfejtenie, mi megy végbe az erőszak tombolása közben az agyban, akkor megkereshetné az ellenszert is, és így békésebb hellyé változtathatná a világot.

Ősi tetemekkel teli gödörre bukkantak Spanyolországban

Csaknem 7000 csontot találtak egy vaskori lelőhelyen Spanyolországban – írja az IFLScience. A szakértők megállapították, hogy a maradványok 52 különböző állathoz tartoznak, amelyeket a Krisztus előtti 5. században ölhettek meg, feltehetőleg rituális keretek között.

Az áldozatkén bemutatott állatuk között 41 ló, 6 szarvasmarha, 4 disznó és 1 kutya volt. A vizsgálatok szerint a legkorábban kivégzett példányok tetemei érintetlenül maradtak a későbbieknél viszont arra utaló jeleket találtak, hogy húsukat leszedték a csontjaikról.

A kutatók szerint elképzelhető, hogy a szertartás idővel megváltozott és az áldozatok bemutatása után később egy lakomára is sor került az állatok húsából.

Őskori fegyvergyárra bukkantak Izraelben

A fegyverek tömeggyártásának legősibb ismert nyomait fedezték fel Izraelben – írja a Heritage Daily. A kutatók több száz, szinte teljesen egyforma parittyakövet találtak, amelyek a kőrézkorból származnak.

A 424 kő mindegyikének hasonlóak a paraméterei: körülbelül 55 milliméter hosszúak, 321 milliméter szélesek és 60 grammot nyomnak. A szakértők szerint mindez arra utal, hogy akár már 7200 éve is sorozatgyárthatták a fegyvereket.

A parittyalőszerként alkalmazott köveket speciális eljárás segítségével formázták és simították, hogy minél hatékonyabban lehessen kilőni azokat.

Megmutatták az 50 ezer éves halott arcát

Nagyjából 50 ezer évvel ezelőtt élt neandervölgyi ember arcát rekonstruálták – írja a Live Science. Az ősi maradványokat még 1908-ban fedezték fel katolikus papok egy franciaországi barlang mélyén. A majd teljes egészében fennmaradt csontváznak hiányzott néhány foga, ezért az öregember becenevet kapta.

A vizsgálatok szerint a férfi 40 éves kora körül hunyhatott el, és körülbelül 47-56 ezer éve élhetett. Most, 115 évvel holttestének felfedezése után a szakértőknek sikerült megmutatniuk, hogy is nézhetett ki a régmúlt idők embere.

Cícero Moraes brazil dizájner és csapata a koponyáról készült CT-felvételek, valamint élő alanyok vizsgálatával határozták meg, miként illeszkedhettek az izom- és bőrszövetek az öregember csontjaihoz, így kiderítve, milyen is lehetett az ábrázata. A digitálisan lemodellezett neandervölgyit ezután hajjal és arcszőrzettel is felruházták, bár ezek – a bőrszínhez hasonlóan – már inkább csak elképzeléseken alapulnak, mintsem tudományos kutatáson.

Több ezer ősi építmény rejtőzhet az amazóniai esőerdőben

Több ezer ősi építmény rejtőzhet az amazóniai esőerdőben a föld alatt – írja a Science Alert. Amint egy új tanulmányból kiderül, kutatók egy csoportja lézer alapú távérzékeléssel (lidar) földmunkálatok nyomait kereste egy 5315 négyzetkilométeres területen, amely során 24 eddig ismeretlen, mézőgazdasági tevékenységre utaló jelet találtak.

A vizsgálatok emellett egy erődítésekkel ellátott falut, megalitikus építményeket és különös, földből készített geometrikus alakzatokat is felfedtek.

A szakértők szerint, ha ilyen kis területen ennyi struktúrát találtak, akkor egész Amazóniában 10-24 ezer ősi építmény rejtőzhet a föld, avar és növényzet takarásában. Ha a kutatók becslése helyes, akkor a térség emberi történelmének 90 százaléka még felfedezésre vár.

Mindennapos lehetett a kannibalizmus Európában

A temetkezések részeként bevett szokás lehetett a kannibalizmus Európában 15 000 évvel ezelőtt egy új kutatás szerint – írja az IFLScience. Az új kőkorszak idején a kontinens északkeleti részén élő magdaléni kultúra tagjainak maradványain a szakértők harapás- és vágásnyomokat fedeztek fel, valamint arra utaló bizonyítékokat is találtak, hogy emberi csontokból használati tárgyakat készítettek.

A leghíresebb ilyen leletek a Gough-barlangban talált, emberi koponyákból készített poharak.

Dr. Silvia Bello paleoantropológus szerint az magdaléniek ezeket a szokásokat nem szükségből, hanem a temetkezési szertartásaik részeként alkalmazták. A különös eljárás egyik célja az lehetett, hogy úgy szabaduljanak meg a holttestektől, hogy azok biztosan ne terjeszthessenek betegségeket.

Brutálisan erőszakos életet éltek az amerikai őslakosok

Évezredeken keresztül harcolhattak egymással a vadászó-gyűjtögető emberek a Chile északi részén található Atacama-sivatagban – írja az IFLScience. A kutatók a térségben fellelt 288 emberi maradványt, valamint számos fegyvert és emberek közötti ütközeteket ábrázoló barlangrajzot vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, miként volt jelen a személyközi erőszak a térség prekolumbián időszakában.

A vizsgálatok eredményeiből az derült ki, hogy az emberek az 1450 előtti 10 ezer évben szinte állandó erőszakban éltek, mivel a felmerülő konfliktusokat gyakran agresszívan oldották meg.

A kutatás azt is megmutatta, hogy bár az erőszak gyakorisága nem változott az évezredek alatt, a fajtájában voltak eltérések. Krisztus előtt 1000 és Krisztus után 500 között például elkezdtek csökkeni a nem végzetes, és növekedni a halállal végződő testi sértések.

Ősi kövületeket vittek az űrbe, kiakadtak a kutatók

Első alkalommal szállították a világűrbe ősi rokonaink megkövesedett maradványait – írja a Live Science.

A hír kapcsán több kutató is nemtetszését fejezte ki.

Richard Branson brit milliárdos cége, a Virgin Galactic legutóbbi kereskedelmi járata szeptember 8-án indult. Az út egyik különlegessége az volt, hogy az űrrepülőn két kihalt rokonunk, az Australopithecus sediba és a Homo naledi töredékes maradványait is elhelyezték. Az űreszköz a világűr határáig emelkedett, majd biztonságban visszatért a felszínre.

Brazíliában elevenedett meg egy 900 éves magyar nő arca

Az ember rendkívül társas teremtmény, komoly késztetést érzünk arra, hogy kapcsolódjunk másokkal. Sokszor észre sem vesszük, mennyire érdekes számunkra a többi ember, így vagy úgy, de még a leginkább magának való személyt is foglalkoztatják a fajtársai. Valahol éppen azért olvasunk könyveket, híreket, azért nézünk filmeket, sorozatokat, hogy megismerjük a többiek történeteit, gondolatait. A kapcsolódás pedig nem csupán az élők esetében fontos: a múlt embereiről is szeretünk beszélgetni, elég a szűk körben elmesélt, a nagyszülőkről, dédszülőkről szóló családi emlékekre gondolni.

A halottakkal való közvetett érintkezésben emellett óriási segítséget jelenthet a történelem és a régészet, illetve ezek segédtudományai. A tudás és a technológia fejlődésének hála napjainkban egészen elevenen képesek megjeleníteni a múlt embereit.

Részben ehhez járul hozzá a fizikai antropológia, amely régészeti közegben alkalmazva a történelmi időknek és az azokat megelőzően elhunyt személyek testi tulajdonságainak a feltárásával foglalkozik. A területnek köszönhetjük azokat a népszerű arcrekonstrukciókat, amelyeket koponyák vizsgálatát követően készítenek el az arra szakosodott kutatók.

Csecsemők koponyáit torzították el egy japán sziget lakói

Szándékosan torzította el a csecsemők koponyáját egy ősi népcsoport az új kutatások szerint – írja az IFLScience.

Az 1800 évvel ezelőtt egy japán szigeten élő Hiroka törzs tagjainak szokatlan formájú, lapos koponyájuk volt, ennek azonban nem genetikai okai voltak, ők maguk formálták át a csecsemők csontjait.

Noriko Seguchi / James Frances Loftus III / Shiori Yonemoto / Mary-Margaret Murphy / PLOS ONE