Best WordPress Hosting
 

A nőknek a konyhában a helyük, a család alapja a házasság – kiosztottak a kormányuknak két nyaklevest az írek

Múlt pénteken – a nemzetközi nőnapra időzítve – két témában tartottak alkotmánymódosító népszavazást Írországban. Az egyik passzus a család fogalmának kibővítését tartalmazta – a család már nem kötődne a házasság intézményéhez –, a másik a nők „otthoni kötelességeire” utaló szövegrész kivételét célozta meg.

Az alkotmányban szereplő jelenlegi megfogalmazások „már nem tükrözik a modern életet” – érvelt a népszavazás mellett Michael Martin ír kormányfőhelyettes, kül- és hadügyminiszter 2023 decemberében. A népszavazás előestéjén Leo Varadkar ír miniszterelnök pedig azt nyilatkozta: a „nem” szavazatok hátralépést jelentenének, ami azt a rossz üzenetet közvetítené a nem házasságban élő pároknak és gyerekeiknek, hogy ők nem számítanak családnak, ez pedig továbbra is fenntartaná az alkotmányban a „régimódi és nagyon szexista nyelvezetet.”

Ez a népszavazás lehetőség arra, hogy lebontsuk az alkotmányunkban a női szerepek korlátait, és lezárjuk múltunk e sötét fejezetét

Hollandiában arányosan húszszor annyi az óvóférfi, mint Magyarországon

A magyar oktatási rendszerre általánosságban jellemző a társadalmi egyenlőtlenségek felerősítése és a szegregáció – amit most a Belügyminisztérium iskolákat sújtó pénzelvonással csökkentene –, a hátrányos helyzetű csoportok magukra hagyása, ennek különböző szintjeiről írtunk itt és itt. Kevesebb szó esik azonban a rendszerben lévő nemi egyenlőtlenségekről, azon túl, hogy visszatérő megállapítás a tanári szakma évtizedek óta tartó – és nem csak Magyarországra jellemző – “elnőiesedése”. A 2023 OECD oktatási riport tanári férfi-nő arányokra vonatkozó adatait értelmezzük.

Fél százaléka férfi

A bölcsődei és óvodai pedagógusok között nagy általánosságban az OECD-országokban túlnyomó többségben vannak a nők, az arány még mindig 96 százalékos. Viszont az országok közötti különbségek a 0,3 százalékostól (Románia) a közel 12 százalékos férfiarányig (Hollandia) terjednek.

Biztos, hogy pénz kell ahhoz, hogy több gyerek szülessen?

2,1

– a világ legtöbb országában ezt a termékenységi arányszámot szeretnék elérni a kormányok. Ez szükséges ahhoz, hogy egy országnak stabil legyen a népességszáma – vagyis egy nőre átlagosan ennyi születésnek kellene esnie.

Az ENSZ 2017-es adatai szerint az országok 28 százaléka próbálja különböző intézkedésekkel növelni a termékenységi arányszámot. További 15–15 százalék nem tesz semmit, vagy éppen a jelenlegi helyzet fenntartásán ügyködik, míg 42 százalékuk olyan eszközöket vet be, amivel a termékenység csökkentését kívánja elérni (emeli a legkorábbi házasság életkort, támogatja az olcsó, biztonságos és hatásos terhességmegelőzési módszereket, javítja a nők oktatási és elhelyezkedési esélyeit és így tovább).