A tizenöt perces hírnév tragikomikus vizsgálata a norvég Kristoffer Borglit már előző filmjében, a Rosszul vagyok magamtól című fekete komédiában is rendkívüli módon izgatta, ott a főhősnő szándékosan betegítette meg magát egy kis plusz figyelemért. Ari Aster neve az Álmaid hőse producerei közt igencsak jól cseng, főleg úgy, hogy egy elterjedt fals információ is hozzátett a film hírnevéhez: ezek alapján – még a film IMDb-oldalán is szerepel – eredetileg napjaink legfelkapottabb horrorrendezője készítette volna a filmet, és Adam Sandler játszotta volna a főszerepet. Szürreális kollaborációnak hangzik, ám ezt a tényt maga Borgli cáfolta meg a Vulture-nek adott interjújában, pontosabban csak az első felét. A főszerepet ugyanis valóban Sandlerre bízta volna, ám állítása szerint a rendezői szék mindig az övé volt. Elhessegetve a gondolatot, hogy Sandlerrel vélhetően kicsit más nézőközönséget célzott volna meg a film, végül egyeztetési gondok miatt mégsem őt, hanem Nicolas Cage-et választották, akinek szerepeltetése további rétegeket ad a filmnek, hisz ki is játszhatna el jobban egy kontrollálhatatlanul mémesedő embert, mint ő?
Az általa alakított Paulnál nehéz unalmasabb, szürkébb és érdektelenebb embert elképzelni. A hangyákat kutató evolúcióbiológus az a típusú teljesen ártalmatlan, ám a maga szürkeségében mégis kellően kellemetlen alak, aki annyira unalmas, hogy még a barátai sem hívják meg magukhoz vacsorázni, sőt, még a saját családja szerint is egy senki. Ahogy az egyre terebélyesedő kopaszfolt már majdnem a tarkójáig ér, úgy ütközik rajta ki a kezdődő kapuzárási pánik, egy egykori kollégája ráadásul megírja a könyvet, amit ő egész életében halogatott. Paul a dühe mellett jobb híján azért kuncsorog, hogy legalább felkerüljön a neve a közreműködők közé – jelentéktelenségét ennél semmi sem illusztrálhatja látványosabban. És míg az egyik nap még az a leghőbb vágya, hogy lábjegyzet lehessen egy tudományos műben, addig néhány nappal később egészen más, szürreális formában kopogtat be hozzá a világhírnév: hirtelen valahogy milliók álmában felbukkan passzív megfigyelőként. Paul egy csapásra mém, internetszenzáció, hétköznapi sztár lesz, akire végre egyszer az életében felfigyelnek az emberek, ám szinte azon nyomban megtapasztalja a hírnév sötét oldalát, és azt, hogyan lehet pillanatok alatt Amerika új kedvencéből az egyik leggyűlöltebb arc.
A szinopszis és az előzetes alapján akár annak gyanúja is felmerülhet, hogy egy újabb agyament vígjátékhoz adta a nevét a színész, ám a film elején felvillanó A24-es logó máris eloszlathatja a kételyeket, a Sandler-féle komolytalan vígjátékokhoz vonzódókban pedig felébresztheti a bizonytalanságot: a kísérletezési kedvéről, és ennek köszönhetően szinte mindig végtelenül izgalmas darabjairól ismert függetlenfilmes stúdió alkotásai rendre meghagyják a felszín kapargatását másnak, és mélyre mennek. Az Álmaid hőse is ilyen, holott valóban egy komédia, mégis mély mondanivalóval bír, az a típusú gondolatébresztő, amin utána órákig kattog a néző.