Egy korábban elfogadott jogszabály szerint 2024. január 1-től nem lehet bérnővért alkalmazni az állami egészségügyben, csak kivételes esetben. Ez a szigorítás egész biztos, hogy kapacitáscsökkenéssel fog járni – mondta el Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az Economxnak.
Hogy pontosan hány bérnővér dolgozik az egészségügyben, nem lehet tudni pontosan: a KATA megszüntetése előtt a szakápolók 10-15 százaléka dolgozhatott ilyen formában, azóta valamelyest csökkent a számuk az érdekképviseleti vezető szerint.
Az egészségügyben a bérnővérek széles körű alkalmazásának a hátterében az is áll, hogy az önként vállalt túlmunka drága, hétköznap 75 százalékos pótlékot jelent az alapbér mellett, hétvégén pedig 200 százalékot pótlékot. Ilyenkor a dolgozókat sokkal jobban meg kell fizetni, mert az szabadidejüket áldozták a többletmunkáért. Ugyanakkor sokak számára a bérnővérség vonzereje, hogy kötetlenebb, mint egy főállású foglalkoztatás. De a bérnővéreknek nem jár fizetett szabadság és betegállomány sem – magyarázta meg a jelenséget a Economx cikke, amely felhívta a figyelmet az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökének pár héttel korábbi előadására. Balogh Zoltán egy konferencián arról beszélt, hogy manapság nagyságrendileg 130 ezren dolgoznak a szakellátásban, és 15 ezer ápoló kiesése akár egy napon belül bedönthetné a betegellátást, és összeomlana a rendszer, mert ennyi 60 év feletti dolgozik a kórházakban és a rendelőkben.