Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: szegénység

Aki mindig az alul lévők pártján állt – Ferge Zsuzsa öröksége

Közzétette szerző

Az alacsony jövedelmű munkások a jövedelmük kétharmadát élelmiszerre költik. Az étrendjükben így is a legolcsóbb kalóriaforrások (a burgonya, a kenyér) a meghatározóak, az értékesebb tápanyagok, a hús vagy az „ízletesebb zöldségek” fogyasztása a háztartások jövedelmével együtt emelkedik.

Erről közölt adatokat Ferge Zsuzsa az egyik első, 1957-ben megjelent elemzésében, ami egyúttal azt is vizsgálta, kinek mennyi pénze marad a táplálkozáson és a rezsin túl könyvre, színházra vagy mozira. Az elemzés a többgyermekes családok rosszabb anyagi helyzetére is felhívta a figyelmet: az alacsony összegű családi pótlék nem ellensúlyozza a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokat, minél több gyermeket nevelnek egy családban, annál alacsonyabb egy főre jutó jövedelemből kell megélniük.

A diplomás szülők gyermekeinek a fele kitűnő vagy jeles tanuló, a segédmunkások és hivatalsegédek gyermekeinek viszont csak kevesebb mint 10 százaléka. Az értelmiségi szülők gyermekeinek háromszor akkora esélye van középiskolába járni, és több mint négyszer akkora esélye van egyetemre járni, mint a munkások gyermekeinek – mutatott rá az egyenlőtlenségek újratermlődésére egy 1962-ben közzé tett statisztikai közleményében.

PostPin It!

Felgyorsítja az agy öregedését a szegénység

Közzétette szerző

Gyorsabban öregedhet a szegénységben élők agya egy új tanulmány szerint – írja a ScienceAlert. A kutatás eredményei kapcsolatot mutatnak a fehérállomány csökkenése, valamint a háztartás alacsony bevétele között.

A fehérállomány az agy azon része, amely főleg az idegsejtek nyúlványaiból, az úgynevezett axonokból áll, amelyek az agy kommunikációs csatornáiként működnek. Ahogy az emberek idősödnek, fehérállományuk egyre csökken, ezt a folyamatot gyorsíthatja fel a rossz anyagi helyzet.

A hátrányos szociális körülményeket régóta hozzák kapcsolatba az egészség és a mentális képességek korai hanyatlásával, az új tanulmányban a szakértők arra próbáltak rájönni, hogy pontosan miért is van ez. A kutatás során 751 felnőtt agyát vizsgálták meg, ebből pedig világosan látszott, hogy a szegényebbek idegrendszerében több jele van a fehérállomány leépülésének.

PostPin It!

Közel 80 éve elrejtett üzenetet talált egy munkás egy templom felújítása során, Belgiumban

Közzétette szerző

Különös levelet talált antwerpeni Szent Jakab templom (Sint-Jacobskerk) felújítás során egy munkás, egy mennyezeti dísztőelemben 2020 októberében. A levél egy régi gyufásdobozban volt és 1941-ben íródott, vagyis közel nyolcvan éven át várta, hogy valaki felfedezze – írja a Mirror című brit bulvárlap.

A levelet négy munkás: John Janssen, Jul Gyselinck, Louis Chantraine és Jul Van Hemeldonck írta alá, akik nem voltak elégedettek az életükkel.

Amikor ezt a mennyezetet újra festik majd, mi már rég nem leszünk a Földön. El kell mondanunk a következő generációknak, hogy nem voltunk boldogok. Átéltünk két háborút, az egyik 1914-ben kezdődött, a másik 1940-ben, ez már valami, nem igaz? Úgy dolgozunk itt, hogy közben majdnem éhen halunk, kihasználnak bennünket, alig néhány centet kapunk, ételt pedig szinte semmit.

PostPin It!

Nem élnek jobban a románok a magyaroknál, ha azt nézzük, hogy mennyi embernek nincs pénze üdülésre

Közzétette szerző

A magyarok több mint 40 százaléka nem engedhetett meg magának egy egyhetes üdülést 2022-ben. Az uniós átlag 28,6 százalék volt.

A legtöbben Romániában (62,5%), Görögországban (48,8%) és Bulgáriában (43,8%) nem tudták megengedni maguknak az egyhetes üdülést.

A legkisebb pedig Luxemburgban (7,6%), Svédországban (10,2%) és Finnországban (12%) volt azoknak az embereknek az aránya, akikre ez igaz volt.

PostPin It!

A kormány a gazdasági növekedés bálványozásával fedi el, hogy a magyar társadalom összességében szegény

Közzétette szerző

A kormány a gazdaság 2023-as katasztrofális teljesítménye (technikai recesszió, rekord infláció, a fogyasztás és a beruházások bezuhanása) ellenére a gazdaság újraélesztésében elért minden részsikert nagy győzelemként értékel, és ahogy az várható volt, az év elején folytatódott is a sikerkommunikációs hadjárat. Aki átfutja a kormánypárti lapok gazdasági rovatait, az „sikereket”, „megnyugtató híreket”, és „várva várt fordulatokat” ígérő szalagcímek sorával szembesül az utóbbi hetekből, hónapokból. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is egy publicisztikával kezdte az évet az Indexen, amiben meghirdette, hogy „2024-ben a gazdaságban boldogabb és sikeresebb év következik”.

Az nem vitás, hogy a válságból való kilábalásnak valóban fontos lépése volt, hogy a sokáig Európa-rekorder infláció ősszel egy számjegyűre csökkent – az éves infláció így is 17,6 százalék volt –, és hogy akkortájt a reálbérek is növekedésnek indultak hosszú idő után. Ha viszont nem kizárólag azokon a technikai mutatókon, például az infláción, a reálbéreken vagy a foglalkoztatottságon keresztül nézzük az ország helyzetét, amelyekkel a kormány láttatja azt, akkor egy másik realitással is szembesülünk:

az idén télen a magyar emberek fele nem tudja megkeresni a szűkös megélhetéshez szükséges összeget

PostPin It!

A világ dollármilliárdosai 3300 milliárddal gazdagabbak ma, mint 2020-ban

Közzétette szerző

A világ öt leggazdagabb embere 2020 óta több mint kétszeresére növelte vagyonát, miközben a szegények szegényebbek lettek.

A világ öt leggazdagabb embere 2020 óta több mint kétszeresére, 869 milliárd dollárra növelte vagyonát, miközben a világ legszegényebb 60 százaléka – közel 5 milliárd ember – veszített vagyonából, írja a Guardian az Oxfam jelentése nyomán.

A jelentés szerint a gazdagok és szegények között tátongó szakadék valószínűleg tovább fog nőni, és egy évtizeden belül a világ megkoronázza első ezermilliárdosát. Ugyanakkor a jelentés figyelmeztet, hogy ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a világon a szegénységet még legalább 229 évig nem sikerül felszámolni.

PostPin It!

Na, ilyen érettségi bizonyítványa sincs senkinek – így döntötte meg sorra a tabukat a cigánysorról induló Somogyi Tímea

Közzétette szerző

A Tanoda most még üres. Majd csak egy jó óra múlva, délután három táján kezdenek érkezni a gyerekek. Hozzák az iskolatáskájukat, a könyveiket, a másnapi házijukat, a rajzaikat, a játékaikat, hozzák a sorsukat. Jó helyük van itt. Csaba bácsival – aki maga is művész – festenek, verseket írnak, szavalnak. Imádják Józsi bácsit, a fejlesztő pedagógusukat, aki mindig meglátja, hol van eldugva bennük valami különleges képesség, amit aztán együtt is felfedezhetnek, Edit nénivel meg mindent meg lehet beszélni, ami a lelküket nyomja. Julietta néni szerető figyelemmel kíséri őket, Edina néni pedig olyan izgalmasan tud mesélni a történelemről! És hát Karolina mama, mindannyiuk nagymamája – tőle érkeznek a legnagyobb ölelések, a finom falatok meg a citromos tea. A legkülönbözőbb kecskeméti városrészekből jönnek erre a melegséggel, egy szebb jövőképpel, tudással és személyre szóló figyelemmel kibélelt helyre minden áldott délután. A többségük cigánygyerek.

Mohos Márton / 24.hu

Mohos Márton / 24.hu

PostPin It!

Eurostat: Magyarország az EU második legszegényebb országa

Közzétette szerző

A magyar lakosság tavaly az uniós átlag 71 százalékát költötte fogyasztásra, vagyis áruk és szolgáltatások vásárlására. Ez a második legrosszabb adat az Európai Unióban – ismertette a Népszava az Eurostat adatait.

2022-ben csak a bolgárok éltek rosszabbul a magyaroknál, ott az uniós átlag 69 százaléka tudták egyéni fogyasztásra költeni. Ugyanakkor a bolgárok 2021-hez képest 4 százalékpontot javítottak, míg a magyar adat csak egy százalékkal javult. Alulról a harmadik leggyengébb adatot Horvátországban és Lettországban mérték 76-76 százalékkal, miközben

a román adat fényévekre van a magyartól. Ott az uniós átlag 86 százalékát költötték magukra a polgárok.

PostPin It!

Gazdagabb gazdagok, szegényebb szegények: szétszakadóban a magyar társadalom

Közzétette szerző

A jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése mellett 2022-ben nőtt a társadalmi kirekesztődésnek és szegénységnek kitettek, valamint a súlyos anyagi és szociális deprivációban élők aránya is. Ezek az értékek 2015 óta egyszer sem emelkedtek az előző évhez képest.

Példa nélküli reálbércsökkenés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) háztartások életszínvonaláról készített jelentése és a 2022-es Helyzetkép című kiadványából elég borús kép rajzolódik ki az országban zajló társadalmi-gazdasági folyamatokról: az elmúlt bő két évtized legnagyobb mértékű és Európa-bajnok inflációja megtette a hatását, a 2022 szeptemberében kezdődött reálbércsökkenésnek csak egy évvel később lett vége.

PostPin It!

Parlament előtt a tömeges fagyhalál elleni 13 pontos javaslat

Közzétette szerző

A tömeges kihűléses halálozások megelőzéséről, valamint az energiaszegénység és a lakhatási válság kezeléséről címmel nyújtotta be határozati javaslatát Tordai Bence. A Párbeszéd társelnöke szerint évről évre nő a kihűléses halálozások száma. A KSH adatai alapján 2019-ben 193-an, tavaly 282-en haltak meg Magyarországon kihűlés miatt.

Azt írta, pártja adatigénylései alapján úgy tűnik, egyre nagyobb a különbség a szociális szervezetek, illetve a rendőrség által jelentett fagyhalálozási számok között. Mintha az állam nem akarna tudomást venni erről a tragikus jelenségről, ami a harmadik leggyakoribb baleseti halálok, az áldozatok pedig rendszerint idős, elszegényedett, kifűtetlen otthonban élők, hajléktalanok, amit az

az orbáni szociálpolitika teljes kudarcával

PostPin It!

Ezt tette az Orbán-kormány a nyugdíjasokkal 12 év alatt, friss adatok

Közzétette szerző

A statisztika azokat nevezi relatív jövedelmi szegénynek, akik jövedelme nem éri el az úgynevezett medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a szegénységi küszöböt. 2022-ben ez az összeg havi szinten 145 185 forint volt, 16 százalékkal magasabb az előző évinél.

Azt, aki 145 185 forintnál kevesebb jövedelemből gazdálkodik havonta, a statisztika szegénynek minősíti.

– hívja fel a figyelmet a portál.

PostPin It!

A bődületesen eladósodott magyar jegybank segít felszámolni a szegénységet – külföldön

Közzétette szerző

A Magyar Nemzeti Bank közel 14 millió euróval tervez hozzájárulni a Nemzetközi Valutaalap szegénységcsökkentő és fenntartható növekedést támogató alapjához – ezt jelentette be Virág Barnabás, az MNB alelnöke az IMF és Világbank közös, a marokkói Marrákesben megrendezett éves közgyűlésén.

A közgyűlés egyik központi kérdése idén a globális szegénység csökkentése.

A cél érdekében az IMF a Szegénységcsökkentő és Növekedést Támogató Alapjából kedvezményes hitelt nyújt alacsony jövedelmű, nagy adóssággal rendelkező fejlődő országoknak. Az alap forrásai „erős, stabil gazdasági fundamentumokkal rendelkező országok” adományaiból tevődnek össze.

PostPin It!

Havonta ennyi pénz kell ma Magyarországon a túléléshez, és ennyi a gondtalan élethez

Közzétette szerző

A szűkös megélhetéshez továbbra is havi nettó 250 ezer forintra, a gondtalan élethez azonban már nettó 600 ezer forintra van szüksége a magyaroknak – derült ki az Egyensúly Intézet friss eredményeiből, melyek egy, az előző negyedévben a „szubjektív szegénységi trendeket” vizsgáló 2023. szeptemberi közvélemény-kutatáson alapulnak.

A kutatás szerint a magyar háztartások hozzáállása pesszimista irányt vett az elmúlt negyedévben, a korábbi, júniusi adatfelvételhez képest 6 százalékponttal nőtt azok aránya, akik bevételcsökkenéssel számolnak a következő három hónapban. Közben a megkérdezettek a nominális jövedelmek érdemi növekedéséről számoltak be: júniushoz képest 10 százalékponttal csökkent a legalább havi nettó 250 ezer forintot, azaz a szűkös megélhetéshez elegendő összeget keresők aránya.

A megkérdezettek közel kétharmada 63 százaléka továbbra is azzal számol, hogy a háztartása bevétele nem fog változni, emellett 15-ről 21 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik már bevételcsökkenésre számítanak. 4 százalékponttal kevesebben kalkuláltak anyagi gyarapodással az előző időszakhoz képest.

PostPin It!

Zacher doktor szerint a szegénység mérgező lehet

Közzétette szerző

Az elszegényedés miatt Magyarországon is egyre elterjedtebb az úgynevezett „megélhetési gombászat”, ami miatt gyakoribbá válhatnak a gombamérgezéses esetek. Erre hívta fel a figyelmet laptársunknak, a Házipatikának adott interjújában Dr. Zacher Gábor.

A toxikológus emlékeztetett rá, hogy mivel egyre többen élnek a szegénységi küszöb környékén vagy akár az alatt, sokan az erdőbe indulnak, gombát gyűjtenek, hogy eladják.

Ez egy társadalmi probléma, ami megemelheti a gombamérgezettek számát.

PostPin It!

„Büszkén vittem az ágytálat is” – cigánytelepről kitörve, a doktori felé

Közzétette szerző

Kerekes-Jónás Tímea a tuzséri cigánytelepről egy budapesti kórház főnővéri pozíciójáig jutott, majd a XIII. kerület szociális ügyeinek felelőse lett, miközben diplomát diplomára halmoz, vezérlőelve a tanulás. Portrénk az ő útját mutatja be.

The post „Büszkén vittem az ágytálat is” – cigánytelepről kitörve, a doktori felé first appeared on 24.hu.

PostPin It!

Magyarországon a harmadik legmagasabb azok aránya az EU-ban, akik nem engedhetik meg, hogy internetkapcsolatuk legyen

Közzétette szerző

2022-ben az Európai Unió lakosságának 7,6 százaléka nem engedhette meg magának, hogy internetkapcsolata legyen, írja az Eurostat kedden közzétett statisztikájában. 

A tagországok közül a legmagasabb az internetkapcsolatot nélkülözni kénytelen lakosság aránya Romániában (25%), a második helyen Bulgária (20,5%), míg a harmadikon Magyarország áll (16,5%).

Eurostat

PostPin It!

Tízből négy magyarnak nincs a szűkös megélhetéshez elegendő jövedelme

Közzétette szerző

Vegyes eredményt hozott az Egyensúly Intézet és a Friedrich-Ebert-Stiftung szubjektív szegénységi trendeket vizsgáló 2023. júniusi közvélemény-kutatása. Miközben a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott bevétel átlagosan havi nettó 220 ezer forintról havi nettó 250 ezer forintra nőtt az elmúlt három hónapban, a magyar társadalom nem lett pesszimistább az anyagi lehetőségeit illetően a 24.hu által is ismertetett tavaszi felmérés óta. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy

tízből négy magyar nem rendelkezik a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott minimális jövedelemmel.

Ha részleteket nézzük, elsősorban a felsőfokú végzettségűek körében tapasztalható a jövedelemmel kapcsolatos optimizmus. Összességében a kutatás alapján a magyar háztartások 70 százalékának nem fog változni a havi bevétele a várakozásai szerint, 15 százalék viszont bevételcsökkenésre számít a következő negyedévben. Emellett nagyjából minden tizedik megkérdezett (11 százalék) véli úgy, hogy háztartása bevételei növekedni fognak a következő három hónapban.

PostPin It!

Újabb listán szerepelt le csúnyán Magyarország

Közzétette szerző

A 2022-ben megkérdezett uniós állampolgárok 8,3 százaléka számolt be arról, hogy 2021-ben nem tudott legalább minden második nap húst vagy halat fogyasztani, ez egy százalékos emelkedés az előző évhez képest – idézi a portál az Eurostat legfrissebb adatait. Ha kifejezetten a lakosság azon hányadát nézzük, akiket az elszegényedés veszélye fenyeget, azaz jövedelmük nem éri el a mediánbér 60 százalékát, ez a mutató rögtön megugrik, egészen 19,7 százalékra.

Mi a helyzet Magyarországon?

A vonatkozó magyarországi adatokat még decemberben közzétette a Központi Statisztikai Hivatal, ezek alapján a lakosság 13,9 százalékának, azaz nagyjából 1,3 millió embernek az asztalára nem jutott rendszeresen hús.

PostPin It!

Reménykedni a reményben – az Ózd melletti Arlón jezsuiták viszik az állami felzárkóztató programot

Közzétette szerző

Nézzük Rikárdóval a kis fekete malacot. Hallgatunk. Alkarral támasztjuk az ólt, mintha kocsmapult lenne, meg kell billenteni a fejünket, hogy belássunk a felső léc és a faépítményt majdnem szemmagasságban ferdén lezáró hullámpala között. “Adtál neki nevet?”, kérdezem, de jelen kontextusban egyébként is vonatkoztatási pont nélküli, ráadásul megmagyarázhatatlanul halk kérdésemet magával viszi a suvadás felől támadó szél. Csattanás, a fiú nagyot ver az egyik nagyobb lécre, büszkén kurjantja, “csak a fa 20 ezret ér”. Majdnem kiesik a kezéből a bonbon, amit egy ideje szorongat, születésnapi ajándék a jezsuita házból, ahonnan azért jöttünk el a “Csahó” egyik utolsó, romos házához, hogy Rikárdó megmutatassa az új disznójukat és az ólt, amit építettek neki. “Hasra hízott most… Következő születésnapomon levágjuk”, mondja. Rávágok én is az ólra, elismerésem jeleként, aztán nézzük tovább a kis térben tébláboló, pár hetes malacot.

Egy borsodi településen járunk, Ózdtól pár kilométerre déli irányban a 25-ös főúton, a háromezerötszáz lelkes Arló egyik cigány szegregátumában. A Csahóban. A környéken mindenhol a Heves-Borsodi dombság lankái, az Óbükk erdői, de maga a Csahó –vagyis a Hunyadi út – is lényegében egyetlen utca egy meredek völgyben. Az óltól, ahol állunk, nem messze található a falu turisztikai reménysége, a festői környezetben elterülő 8 hektáros Arlói tó, partján horgászkalyibákkal, nyaralókkal. A tavi étterem partszakasza népszerű esküvői helyszín: a természeti katasztrófa következtében, hegyomlással-homokfolyással, suvadással keletkezett vízgyűjtő látképe az erdélyi Gyilkos-tóét idézi. A látkép esküvői fotók kedvelt háttere, az arlói önkormányzat honlapján is jól mutat.

Az egykori intenzív barnakőszén-bányászat és a rengeteg bányajárat-fúrás megtette hatását – a környéken az utolsó nagyobb hegyszakadás 1929-ben volt. A Csahóban úgy tartják, ma is jön lefelé a hegyoldal, és előbb-utóbb maga alá temeti a házakat. A fák fogják még valamennyire, azokból viszont egyre kevesebb van.

PostPin It!