Nem nagyon volt semmi a mai Nyugati tér helyén azt megelőzően, hogy az ország első vasútvonalának kiinduló állomását odatelepítették volna. A szervita atyák majorsága, később egy cukorfinomító, no meg egy darabig a hóhér háza, amely az ő munkaköri kötelességéből fakadóan kombináltatott a sintérteleppel. Mindez persze jócskán kívül esett a városon, csak a váci országútról volt elérhető.
A helyzet azonban gyorsan megváltozott, amikor megépült az indóház, és 1846. június 15-én kifutott az első menetrend szerinti járat, hogy legyűrje a Vácig előtte álló 33 kilométeres távot. Ha nem is egyik napról a másikra, de egy emberöltő alatt a város elérte, majd elkezdte körbefonni az öt sínpárt magába foglaló csarnokot, a nekilóduló vasúti közlekedés pedig szükségessé tette a pályaudvar fejlesztését. 1872-ben tehát bővítésbe fogott az államvasút: a csarnok előtti terecskére, az indóház meghosszabbításaként egy kétemeletes MÁV irodaház került, melynek homlokzata a város peremét jelentő Gyár (ma Jókai) utcára nézett.
Klösz György | Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.201 / Budapest Főváros Levéltára / Fortepan A Teréz körút kiépítése és a befejezés előtt álló Nyugati pályaudvar 1877-ben.